A DNA továbbra is azt csinál, amit akar. És ez még a jobbik eset. A rosszabbik, hogy irányítják a háttérből, s utasítások szerint működik. A hatóságnak senki és semmi nem tud határt szabni. Évek után mentenek fel önkormányzati vezetőket, politikusokat, s a DNA hamisnak bizonyult vádjaiért, az érintettek meghurcolásáért nincs felelős, felelősségre vonás. Miért nem lehet egy korrupcióellenes ügyészt számon kérni, ha a bírósági ügy végén egyértelművé válik, hogy hibázott, ne adj’ isten tudatosan, esetleg külső nyomásra „tévedett”? 

Egy hónappal azután, hogy Soós Zoltán marosvásárhelyi városvezetőről - vélhetően átmenetileg - leszállt a DNA, Márk Endre szászrégeni polgármester értesülhetett az ellene indított eljárásról. A túlnyomó többségében románok lakta város RMDSZ-es elöljárója egy elődjétől örökölt jogi bonyodalmat próbált tisztázni. A DNA vádirata szerint  négy évvel ezelőtt a városháza, közvetlen megrendeléssel, hatezer lej értékben kötött szerződést egy ügyvéddel, s erről a helyi tanács nem szavazott. Márk Endre a Vásárhely.ma portálnak elmondta: erkölcsileg, de jogilag sem tévedett, mivel ekkora összeg kifizetésére nincs szükség önkormányzati határozatra vagy versenytárgyalásra. „Nem értem, mi a gond, személyemben talán egy újabb trófeát akar felmutatni a DNA” – fogalmazott a polgármester. 

A trófea felmutatása egy lehetséges válasz, de jóval valószínűbb, hogy a szászrégeni románok körében is megbecsülésnek, tiszteletnek, támogatásnak örvendő sikeres városvezető nemzetisége, esetleg politikai hovatartozása volt a fő motiváció. Sepsiszentgyörgy jelenlegi, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Szászrégen volt magyar polgármesterei sokat mesélhetnének meghurcolásukról, majd a hangzatos vádak bírósági általi elvetéséről. Feltételezett közigazgatási vétségekért indított DNA-eljárás, korrupcióként értelmezett esetleges ügyintézési szabálytalanság, aztán néhány év után felmentés, a vád ejtése, a megalapozatlanság megállapítása - így néz ki sok esetben a folyamat.  

Ki mer, ki akar ezek után magyarként a polgármesteri székért indulni Romániában? Már ennek a kérdésnek a felvetése is sokakat elriaszt a politikától, a magyar érdekképviselettől. Az egyik cél éppen ez. A DNA a kezdetekben a románok és magyarok körében is népszerű volt, s tán hatékonyan is működött. Csakhogy idővel a korrupcióellenesek is korrumpálódtak. Az ügyészek elkezdtek politikai felkéréseket végrehajtani.  Laura Codruța Kövesi DNA-vezér rábólintott a titkosszolgálatok bevonására a vádhatóság munkájába, ami aztán tömeges lehallgatásokhoz vezetett. 

A hanganyagokkal való visszaélés parádéja vette kezdetét. A zsarolás, a megfélemlítés mindig jelen volt a rendszerváltás utáni politikában, de Kövesi DNA-ja idején jutott a csúcsra. A magyar tisztségviselők elleni román ügyészségi túlkapások természetesen következmények nélkül maradtak és maradnak. Mi több, az DNA-t és Laura Codruța Kövesit rendületlenül imádták Brüsszelben. Olyannyira, hogy őt látták a legalkalmasabbnak az újonnan létrehozott európai főügyészi posztra. 

A DNA ma éppúgy „szent tehén” Romániában, mint a titkosszolgálatok, a hadsereg és az ortodox egyház. A  korrupcióellenes vádhatóságot nem érinti a megszorítás, a pénzelvonás, a leépítési hullám. A DNA-t részrehajlással illetni már-már akkora bűn, mint az EU vezetőit bírálni. A korrupciót és a korruptakat védi, aki a korrupcióellenes ügyészséget támadja - halljuk a sommás, de hamis állítást. Úgy tűnik, nem marad más hátra a munkájukat tisztességgel végző magyar önkormányzati vezetők számára, mint elviselni, eltűrni, egyfajta munkaköri veszélyként kezelni a szinte törvényszerű DNA-vegzálást.