Iskolakezdésre időzítve cikksorozatot indítunk el a Maszolon, amelynek célja bemutatni az egyik, ha talán nem a legértelmesebb, sporttal kapcsolatos erdélyi kezdeményezést. A Székelyföldi Jégkorong Akadémiáról (SZJA) van szó, amely két év alatt olyan léptékű eredményeket ért el, amire térségünkben, de akár a nagy hokinemzeteknél sincs sok példa.

Nagy hagyományok, elsorvadó sportág

Egy hokis mondás szerint a székely gyerekek korcsolyával a lábukon, bottal a kezükben és koronggal a fogaik (!) között látják meg a napvilágot. A térségben emberemlékezet óta nem a labdarúgás, hanem a jégkorong a legnépszerűbb sport, a székelyföldi „elferdüléshez” hasonlót csak Kanadában és Finnországban mértek. A gyerekek legnagyobb álma, hogy bekerüljenek a felnőtt csapatokba, ahol nézők ezrei előtt mutathatják meg a székely virtust a bukarestieknek.

Ez a lehetőség viszont csak keveseknek adatott meg, hiszen a jégkorong a világ egyik legköltségesebb sportja, egy hokicsapat anyagi feltételeinek előteremtése szinte lehetetlen volt a kisebb városokban, falvakban, így a kis sportolóknak – jobb esetben – egy idő után Csíkszeredában vagy Gyergyószentmiklóson kellett folytatniuk. A helyi sportélet szempontjából még fájóbb, hogy gyakran a tehetséges gyerekeket magyarországi klubokhoz vitték a szüleik, mert idehaza bezárultak előttük a lehetőségek. Így történhetett meg az, hogy egy 2016-os audit szerint már csak 200 gyerek jégkorongozott a különböző korosztályos csapatokban Székelyföldön.

150 kilométeres körzetben kilenc műjégpálya

Ez volt a múlt. Mert 2016. május 15-én új időszámítás kezdődött Székelyföldön, ekkor jelentették be Csíkkarcfalván a Székelyföldi Jégkorong Akadémia megalapítását. Az intézmény tevékenysége egész Székelyföldre kiterjed, központjai Csíkkarcfalva, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely és Székelyudvarhely.

Már az induláskor közölt sarokszámok megelőlegezték, hogy nem rövid távú és nem kis léptékű terveket szőttek. Az alapítók – a budapesti erkölcsi és anyagi támogatás adta magabiztossággal – eldöntötték, hogy felélesztik a jégkorongsportot olyan „alvó” központokban is, amelyek pénzhiány miatt az évek, évtizedek alatt kikoptak az országos hokiéletből.

Így történhetett meg az, hogy alig két évvel az alapítás után Tánczos Barna, az akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány elnöke arról beszélhetett, hogy Székelyföldön 150 kilométeres körzetben hamarosan kilenc műjégpályán lehet jeges sportokat űzni. A korábban épített csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és csíkkarcfalvi műjégpálya mellett Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön adtak át a közelmúltban ilyen létesítményeket, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson sátortetős műjégpálya egészítette ki a meglévő infrastruktúrát.

Őszig elkészül a székelyudvarhelyi sátortetős létesítmény, és egy marosvásárhelyi pálya építésének az előkészítése is folyamatban van.

10 ezer korcsolyázó gyerek

Az infrastrukturális fejlesztések eredményeként olyan hokireneszánsz van folyamatban Székelyföldön, amire nagy hagyományokkal rendelkező országokban is nehezen találunk példát. A korcsolyázó gyerekek száma megsokszorozódott, jelenleg hetente 7 ezer gyerek veszi igénybe a pályákat, s ha elkészül a marosvásárhelyi létesítmény is, akkor ez a szám 10 ezer fölé ugorhat.A folyamatosan növekvő gyereklétszám megkövetelte, hogy nagyobb és képzettebb edzőgárdát is toborozzanak. Technikai igazgatónak megnyerték a kanadai Del Pedricket, aki mellett három helyi mentoredző - Antal István, Antal Előd és Farkas Csaba – dolgozik. Nagy Attila, az SZJA igazgatója elmondta, az edzők számára belső képzéseket rendeztek a technikai igazgató és a mentoredzők vezetésével, de két alkalommal Budapesten is részt vettek egy-egy tréningen.

Mindenhol jó, de a legjobb itthon 

Az SZJA tavaly novemberben nagyon okosan „levédte a befektetését” azzal, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a Magyar Jégkorong Szövetséggel, amely többek között korlátozná a sportolók tömeges elvándorlását Székelyföldről. A következő bajnoki kiírástól magyarországi csapatok U15-ig – a nyolcadik osztály befejezéséig – nem nevezhetnek Székelyföldről átigazolt sportolót, U15-től fölfelé pedig csapatonként egyet szerződtethetnek. A szabály alól kivételt képeznek azok a gyerekek, akiknek a családja életvitelszerűen Magyarországon él.

​