Szobrot állítottak a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának szülőfalujában, Magyargyerőmonostoron, számolt be az MTI.

A Kolozs megyei település református templomában szombaton hálaadó istentisztelettel emlékeztek a “Kalotaszeg nagyasszonyának” is nevezett Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka (1845-1910) írónőre, a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtőjére, akinek életnagyságú mellszobrát a templomkertben állították fel. Az alkalomból a kalotaszegi faluban négy évtizedig tanítóskodó Bálint Árpádnak is emléktáblát avattak a templom falán.

Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében arról beszélt az ünneplő gyülekezetnek, hogy “nem mindegy, milyen oltárt építenek maguknak”. Rámutatott: olyan világot élnek, mely arra “hajt”, hogy felejtsék el a múltjukat, a hagyományaikat, legyenek “egy új, más világnak az állampolgárai”, melyben kevesebb tisztelet és becsület illeti azt, amit örököltek. Ezek “az erők” azt célozzák, hogy legyenek “múlt nélküliek, hagyomány nélküliek és identitás nélküliek”, de mindig tőlük függ, hagyják-e, hogy életükben is diadalmaskodjanak, vagy legyőzik őket - mondta a püspök.

Aláhúzta: nemcsak Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka és Bálint Árpád tanító munkássága volt “Isten ajándéka”, hanem az akkori közösségnek a munkássága is, ezért az emlékjelállítással azok előtt is tisztelegnek, akik névtelenül, de ugyanannyit dolgoztak, mint ők. “Hiszen megvalósítani valamit soha nem lehet egyedül, mindig egy közösség kell hozzá” - mondta Kolumbán Vilmos József. Intette a gyülekezetet, hogy figyelmeztető jelként, a jövő reménységét magában hordozó szimbólumként tekintsenek a szoborra, mely gyökereikre emlékeztet és egyben irányt is mutat, mely “nem a múltat, hanem a jövendőt hirdeti”.

Marosán Csaba színművész Kós Károly író, építész szavait idézve emlékeztetett Kalotaszeg szépségeire, értékeire. Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkáról elmondta: a 19. század fordulóján volt a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtője, aki református édesapjától a tollforgatást, nagynénjétől a kalotaszegi népi varrottas készítését tanulta el. Az 1885. évi országos kiállításon egy teljes kalotaszegi szobát rendezett be, és a kalotaszegi asszonyokkal készíttetett varrottasokat nemzetközi kiállításokon mutatta be. Amellett, hogy hírét vitte az erdélyi kistérségnek, munkássága “háziipart teremtett”, megélhetést biztosítva a térség asszonyainak, tevékenysége által ismét divatba jött a varrottas.

Hover Zsolt, a 180 lelkes magyargyerőmonostori református gyülekezet lelkésze elmondta: két év munka után két emlékjelet is avatnak, amelyek az értékekre és hagyományokra emlékeztetnek. Gyarmathy Zsigáné szobra egyfajta “szemléltetés” is lesz a templomot látogató turisták számára - mondta. Román nyelven is üdvözölte a jelenlévőket, a község lakóinak békés együttélését hangsúlyozva.

Simon Előd, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja köszöntőjében hangsúlyozta: a két személyiségben az értékteremtésen és értékmegőrzésen túl az a közös pont, hogy mindketten “a közösségben rejlő erőt kiaknázva, abból a közösség javára visszaadva élték életüket”.

Az ünneplőket Strabău Ionuț magyargyerőmonostori ortodox lelkész is köszöntötte, aki a múlt ismeretének és tiszteletének fontosságát hangsúlyozta.

A Bethlen Gábor Alap támogatásával és magánadományokból létrejött életnagyságú mellszobor Veres Balázs szobrász alkotása, a talapzat Irsai László Zsolt munkája, az emléktáblát Hover Zsolt készítette.

Az emlékjeleket Kolumbán Vilmos József püspök és Hover Zsolt lelkész leplezte le és áldotta meg.