Nagy számban érkeztek résztvevők március 15-én, szombaton délben a székelyudvarhelyi Márton Áron térre, hogy együtt emlékezzenek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulójára. A Hol a szabadság, ott van a haza! mottóval szervezett ünnepségen koszorúzással, hagyományőrző huszárok felvonulásával és ünnepi beszédekkel tisztelegtek a hősök emléke előtt.

Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren nagyszámú érdeklődő jelenlétében a Vasszékely-szobor megkoszorúzásával kezdődött szombaton délelőtt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepség.

A Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred felvonulása után Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. A városvezető megjegyezte, hogy az 1928 óta nemzeti ünneppé nyilvánított napon egy szívként dobban a magyarok szíve, és Erdélyben is ünneplőbe öltöztetik a magyarlakta városokat és településeket.

„Nem vagyunk kicsik, és nem vagyunk kevesen. Mi, magyarok, együtt vagyunk a Kárpát-medencében, és együtt vagyunk Európában is. Ezer év köt össze bennünket, 15 millió szállal. Egy a nyelvünk, egy a kultúránk, és érdekeink is egybe csengenek. A körülöttünk lévő változásoknak ne vesztesei, hanem győztesei legyünk mi, magyarok” – mondta Szakács-Paál István polgármester.

A jó választás

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az idei megemlékezés mottójául választott „Győzni, előre magyar!” Vörösmarty-idézettel köszöntötte az egybegyűlteket, majd elmondta, hogy a szabadságot nem adják ingyen. A szabadságot ki kell vívni, harcolni és dolgozni kell érte minden áldott nap, békeidőben különösen.

Megjegyezte, hogy a történelem folyamán a magyarságnak sokszor választania kellett.
„A jó választás mindig a közös sors és a szabadság választása. Rabság és elnyomás helyett szabadság, háború helyett béke, halál helyett élet. Bezárkózás helyett együttműködés, süllyedés helyett emelkedés, a valóság állandó torzítása helyett józan ész: ez a jó választás. Döntsünk így minél többen, és az ország, amelyben élünk, tisztelni fogja polgárait és közösségünket” – fogalmazott Kelemen.

Magyarnak lenni küzdelem

Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor beszédében hangsúlyozta, hogy magyarnak lenni sohasem volt könnyű, és volt idő, amikor még azért is tasli járt, mert valaki magyarul beszélt az utcán. Megjegyezte, hogy magyarnak lenni Erdélyben mindennapi küzdelem volt, de ennek a küzdelemnek ma eredményei vannak.

„Ma elfogadnak minket ebben az országban, számolnak velünk, és talán meg is becsülnek. De nem azért, mert ez egy kiváltság vagy előjog lenne, vagy mert így akarná ezt a többség, hanem mert konokul, kitartóan kivívtuk magunknak a tiszteletet, és harcoltunk jogainkért. Nem adtuk fel önmagunkat! Mert erre tanítottak őseink, '48 példája” – jegyezte meg Antal Lóránt szenátor.

A mi szabadságharcunk

Soltész Miklós, Magyarország egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára megjegyezte, hogy Nyugaton, Brüsszelben („az új Bécsben”) az egyenlőséget másképp értelmezik, mint keleten. Nyugaton a testvériséget is úgy képzelik el, hogy az is elfogadható, ha két testvéri nemzet egymást halomra gyilkolja. A szabadság is mást jelent Európa nyugati felében.

„Ők ott, Nyugaton, a szabadság eszméjét felcserélték a szabadosságra, a mindent – így a teremtett világ értékeit is – kiforgató értéktelen ideológiára. Mi semmi mást nem akarunk ma, de ahhoz ragaszkodunk, hogy gyermekeinket, fiataljainkat normalitásra, a keresztény értékek tiszteletére és megtartására nevelhessük. Ez a mi szabadságharcunk” – mondta beszédében Soltész Miklós. Az anyaországi államtitkár ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolta.