A szilágysági ünnepi megemlékezéssorozat Szilágynagyfaluban zárult vasárnap este. A délutáni istentiszteleten megáldották a megújított szilágysági szék zászlaját, majd a koszorúzást követően festménykiállításon és kulturális műsoron vehettek részt a jelenlévők.

Ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a szilágynagyfalui ünnepség, melyen Nagy István helyi baptista lelkész hirdetett igét, kiemelve, a márciusi ifjak, a magyar nemzet, békét, szabadságot és egyetértést kívánt. Nem mindig értelmezzük jól a szabadságot, de szeretjük – fogalmazott, hozzátéve, a külső zsarnoktól való megszabadulás nagyon nagy érték. „Hála van szívünkben azért, hogy szabadon gyakorolhatjuk hitünket, magyar nyelvünket, imádkozhatunk, összegyűlhetünk és megemlékezhetünk, verseket mondhatunk, egymás hite által épülhetünk, de ugyanakkor hálát adunk azért is, amiért az Úr Jézus Krisztus szabaddá tett. A szabadság azt is jelenti, hogy szeretettel szolgáljunk egymásnak” – mondta a lelkész, hozzátéve, hálát kell adnunk azokért a hithősökért, elődeinkért, hősökért, akik a békéért, a szabadságért, az egységért harcoltak. A jelenben hálát adunk, hogy szabadon ünnepelhetünk, testvéri egységben, felekezeti hovatartozás nélkül.

Szőnyi Levente helyi református lelkész kiemelte, csak Krisztusban adatik olyan szabadság, amelyért érdemes élni és halni, majd köszöntötte a szilágynagyfalui díszpolgárokat, Lukács József nyugdíjas lelkipásztort, püspökhelyettest, dr. Kása Erzsébet és dr. Bíró Pacsa Géza családorvosokat, továbbá az Erdélyi Történelmi Vitézi Rend képviselőit. Elmondta, ez a nemzeti ünnep nem csak a felnőtteké vagy az időskorúaké, akik Petőfire, Kossuthra vagy Arany Jánosra emlékeznek, hanem elsősorban a gyermekeké, az ifjaké, akik meg kell értsék, tanulják, hogy a szabadság, az anyanyelv és a magyar nemzet érték.

Követni hőseink példáját

Az igehirdetések után az Erdélyi Történelmi Vitézi Rend szilágysági képviselői áldást kértek a megújított szilágysági szék zászlóra, és hagyományőrző tevékenységükre. Kocsis László, az Erdélyi Történelmi Vitézi Rend egyik alapító tagja, a zászló kapcsán elmondta, egy 85 éves zászló újjászületésének lehetünk tanúi.

„Maga a vitézi rend, nem egy kiváltságos társaság rendje, hanem a szolgálat és az ősi erények tiszteletben tartásának és mindennapi megpróbáltatásának egy formája. A vitézi rend az egyik legdemokratikusabb rend, alulról építkezik és a három H: a hit, a hűség és a haza az alapvető kötelességünk” – fogalmazott, hozzátéve, fontosak az alapvető emberi értékek, mint amilyen az igazság, az erősség, a mértékletesség, az alázat és a megbocsátás. Ez utóbbihoz hozzátette: megbocsátani csak az okos és erős ember tud, a gyenge gyűlölködni fog. Szőnyi Levente megáldotta a zászlót és mindazokat, akik az alá felsorakoznak, az erdélyi történelmi vitézi rend szilágysági székét, és annak minden tagját.

Az ünnepi istentisztelet után az 1848-as hősök tiszteletére állított kopjafa előtt Csiki Éva iskolaigazgató elmondta, az RMDSZ helyi szervezete fontosnak tartja, hogy évről évre megemlékezzenek a forradalom hőseiről, akik feláldozták magukat a szabadságért. „Mi ezt a szabadságot ajándékba kaptuk, de ha meg akarjuk őrizni és igazságot szeretnénk, követnünk kell hőseink példáját és személyes érdekeinket félretéve tennünk kell közösségünk érdekében” – fogalmazott, majd Vincze Vivien Klára VII. B. osztályos tanuló szavalata után a helyi baptista fúvószenekar kíséretében főhajtással és koszorúval tisztelegtek a hősök emléke előtt.

Festménykiállítás és ünnepi műsor

Diószegi Magdolna helyi lakos festménykiállítását tekinthették meg a művészetkedvelők az RMDSZ helyi szervezetének kezdeményezésére és támogatására felújított és nemrég átadott egykori Bánffy lovardában, mely a Szilágyság egyik gyöngyszemévé vált, s mely akár multifunkcionális térként is működhetne a jövőben. Márkus László képzőművész, egykori szilágyzoványi polgármester a tárlatmegnyitón méltatta Diószegi Magdolna festményeit, mondván, a művészet révén az alkotó ember a lelki világát nyújtja ajándékként a környezetének, azt adja át a művészetfogyasztónak, annak, aki valami pluszt akar magához venni. Az alkotó kicsit realisztikus, a táji világhoz kötődő képeiben átadja mindazt, ami a lelkében van.

„Ezt látni a csendéleteiben, tájképeiben. Mindenki megérezheti ezek hangulatát, olykor borúsak, olykor szomorkásak, de Magdolna életének egyik legnagyobb boldogsága, hogy az ecset és a paletta mellett elmondhatja a világnak mindazt, ami a szívében lakozik” – mondta Márkus László. Az esemény hangulatát Kiss Krisztina hegedűjátéka és Farnas Karola VI. B. osztályos tanuló által énekelt gyergyói népdalok emelte.

Az impozáns épületből az ünneplő közönség a művelődési házba sietett, ahol a helyi iskolások előadását tekinthették meg. A kulturális műsort megelőzően Fórizs László RMDSZ elnök és alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket, mondván, a pesti ifjak meggyújtották a szabadság lángját, melynek fénye mellett sok, addig eltitkolt, elnyomott igazság tűnt fel, ezért nem mindenkinek tetszett a fény, harcoltak is ellene, hogy kioltsák. A láng nagyon sokszor kisebb-nagyobb viharba került. A viharok sajnos a kis pislogó lángokat, fényeket kioltják, de a nagyokat még hatalmasabbá teszik.

„Nincs ez ma sem másképp. A szabadság lángjai égnek. Rajtunk áll, hogy ezek külön-külön kis pislogó lángok maradnak, vagy együtt erős tűzlánggá forrnak össze, amit a nagy viharok nem tudnak eloltani” – fogalmazott, hozzátéve, ha a szabadság, béke, szeretet, egyetértés lángjának fényénél dolgozunk, fejlődni fogunk, és fejleszteni tudjuk mindazt, ami a múltunkat, a jelenünket és a jövőnket biztosítja. „Felelősséggel tartozunk mindazért, amely a községünket érinti és hozzá tartozik. A bölcsődétől, az iskolán, az orvosi rendelőn keresztül a kápolnáig. Mondhatnám a bölcsőtől a koporsóig. Ezekkel az állomásokkal mindenki találkozik az élete során. Fontos, hogy ezeket a megállóhelyeket fejlesszük, szépítsük, újjáépítsük vagy újakat létesítsünk. Erre vállalkoztunk és ebből nem engedünk” – hangsúlyozta az elnök, majd felkérte Seres Dénes parlamenti képviselőt, a megye, a község „lángőrzőjét”, hogy üdvözölje a szilágynagyfalui magyar közösséget.

A képviselő elmondta, felemelő, jó érzés volt látni a napokban, a szilágysági falvakban, magyar közösségekben a piros, fehér, zöld zászlót lobogni, és a mellekre kitűzött, büszkén hordott kokárdát. „Szabadság, egyenlőség, testvériség, ez volt az európai mozgalom kiáltványa. A 12 pontos programban mindenki megtalálta az elvárását, ezért egy emberként mozdult meg a nemzet. Ha közelebb hozzuk 1848-at Szilágy megyéhez, elmondhatjuk, történelmi ez a kis megye, mert 1849 tavaszán itt, Szilágysomlyón, Bem tábornok vette át az erdélyi csapatok parancsnokságát, innen indult a dicső erdélyi hadjárat” – mondta.  

Seres Dénes felidézte, hogy Krasznán annak idején 200 huszár toborzását hirdették meg, melyre a legenda szerint több mint kétezren jelentkeztek. Zsibón, 1849 augusztusában, utolsóként ifjú Kazinczy Lajos ezredes, majd tábornok a Wesselényi kastély nagytermében tette le a fegyvert a cári csapatok előtt. Ő volt a 15. vértanú, akit kivégeztek Aradon. Tehát van mire emlékezzünk, van mihez ragaszkodjunk, van miért emlékezzünk és ünnepeljünk – fogalmazott Seres Dénes.

„Ha a mai vívmányainkra gondolunk, elmondhatjuk, az elmúlt 35 év nem telt el hiába a nemzeti értékeink megőrzése szempontjából, mert gyermekeink büszkén és szabadon tűzik fel a kokárdát, énekeikkel, verseikkel, táncaikkal szabadon felidézhetik az 1848-as eseményeket, történéseket, azok hangulatát. Tehát van utánpótlás, van lehetőség, hogy az ifjúság lelkébe elültessük azt a magot, amely által folytatni tudják majd mindazt, amit ez a nemzedék és elődeink elkezdtek” – jelentette ki a képviselő. Szilágynagyfalu kapcsán kiemelte, az egyház visszaszerezte a Bánffy kastélyt, a helyi RMDSZ megőrizte, megtartotta és felújította a lovardát, kopjafát állított a közösség az 1848-as hősök emlékére, ugyanakkor a napokban jóváhagyták, aláírják a szerződést egy új bölcsőde építésére. „Számtalan megvalósításunk van, nyugodtan szembenézhetünk gyerekeinkkel, unokáinkkal, hiszen van mit folytassanak” – zárta a képviselő, megemlítve az elnökválasztás fontosságát, arra kérve a jelenlévőket, hogy vegyenek részt a szavazáson, és támogassák azt a jelöltet, aki a magyarok érdekeit is fontosnak tartja.

Az ünnepi beszédek után a szilágynagyfalui Petri Mór Szakiskola zenés, verses, táncos műsora, és Antal János Tibor történelemtanár előadása vette kezdetét. A lelkiismeretes felkészítők által a diákok előadásukkal lenyűgözték a nézőket. A fiatalok megható verseket és dalokat adtak elő, míg a háttérben a színes dekorációk fokozták a meghitt hangulatot. A jelenlévők vastapssal jutalmazták az előadást, amely megérintette a közönséget, felejthetetlen élményt nyújtva az egybegyűlteknek. Végezetül a néptáncosok léptek színpadra, akik a hagyományos néptánccal, a színes népviselettel és zenével, tánctudásukkal valódi kulturális élményt nyújtottak, hiszen csattogtak a csizmák és pörögtek a szoknyák. Az ünnepi előadás fáklyás felvonulással és a templomkertben a Szózat közös eléneklésével zárult.