A bukaresti orosz nagykövet esetleges kiutasítása a román–orosz kétoldalú kapcsolatok gyökeres megromlását vonná maga után, ez a legkeményebb diplomáciai lépés, amire Moszkva azonnali válasza várható – mondta a Maszolnak Barabás T. János külpolitikai szakértő. Szerinte a kétoldalú feszültségeknek történelmi gyökerei vannak, vagyis nem fognak egyhamar változni, ugyanakkor Putyin szemszögéből Románia stratégiailag fontos, közvetlen biztonsági kihívás. Megemlítette: Sulina kikötője mindössze háromszáz kilométerre van az orosz flottabázisnak otthont adó Szevasztopoltól. 

Románia válaszlépésre számíthat, miután a konstancai orosz főkonzulátus bezárásáról döntött - nyilatkozta hétfőn az orosz külügyminisztérium sajtószóvivője. Marija Zaharova azt is kijelentette, hogy mindenki megpróbálja elterelni a figyelmet az "uniós országok támogatásával" Starobelszkben elkövetett „véres és szörnyű terrortámadásról”. Szerinte ezt támasztja alá a konstancai orosz főkonzulátus bezárásáról szóló bejelentés is.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács pénteki ülése után Nicuşor Dan államfő közölte, hogy a román hatóságok nemkívánatos személynek nyilvánították Oroszország konstancai főkonzulját és bezárják a konstancai főkonzulátust. Az intézkedést az elnök a péntek hajnali súlyos galaci drónincidenssel indokolta, amelyben két román állampolgár megsérült. Nicușor Dan a BBC-nek adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy Románia fontolóra veszi Oroszország bukaresti nagykövetének kiutasítását, amennyiben folytatódnak az olyan incidensek, mint a galaci.

Mit jelentene egy ilyen lépés diplomáciai szempontból? – kérdeztük Barabás T. János külpolitikai szakértőt, egykori diplomatát. „Vlagyimir Lipajev nagykövet esetleges kiutasítása a kétoldalú kapcsolatok gyökeres megromlását vonná maga után, ez a legkeményebb diplomáciai lépés, amire az orosz fél azonnali válasza várható. Ez a diplomáciai viszonyosság elve alapján, minden bizonnyal a moszkvai román nagykövet kiutasítását jelentené. Mindkét esetben tovább működne a nagykövetség, de leminősítve – amit a konzuli, üzleti, jogi szolgáltatások lelassulása követne” – mondta a szakértő.

Kapcsolódó

A Kreml azt állítja, nem kapott választ Romániától, hogy megvizsgálhassa a drónmaradványokat

Oroszország egyelőre nem kapott választ Bukaresttől Vlagyimir Putyin elnök azon kijelentésére, miszerint Moszkva kész megvizsgálni a múlt héten Romániában lezuhant drón roncsait. 

drónbecsapódás drón Galac Oroszország

Mint fogalmazott, a Románia és Oroszország közötti kapcsolatok alacsony szintűek, de még így is jelentős hátránnyal járna a lakósság számára a nagyköveti kiutasítás következménye. „Mindenképp növekedne a feszültség a NATO és Oroszország között, a Kreml romániai hibrid hadviselése elsősorban a NATO-nak szól, és azt igyekszik sugallni, hogy nem fél az atlanti szövetségtől. Másodsorban Moszkva vissza akarja fogni az Ukrajnának és Moldovának nyújtott komoly román támogatást” – mondta a Maszolnak Barabás T. János. 

Szerinte Nicușor Dannak az orosz nagykövet kiutasításának lehetőségét felvető nyilatkozata egy román befolyásolási kísérlet, semmi több. „A román védelmi illetékesek több alkalommal is kijelentették, hogy a Galac elleni dróntámadás nem volt szándékos orosz részről, mintegy jelezve, nem akarják felfuttatni a konfrontációt Moszkvával. Dan nyilatkozata inkább csak retorika, ami elsősorban a román kormányzat tétlensége miatti hazai felháborodást csillapítaná” – hangsúlyozta a külpolitikai szakértő.   

Történelmi mélypont

Ami a román-orosz viszony jelenlegi állapotát illeti, Barabás T. János szerint a kapcsolat történelmi mélyponton van, feszült és ellenséges. „Románia amerikai katonai létesítményeknek ad otthon, az elmúlt években katonai incidensek is voltak, lásd a drón és rakéta berepüléseket, vagy a fekete-tengeri rádiólokációs konfrontációt. Bukarest és Moszkva között geopolitika törésvonal van, amit Ukrajna és Moldova ügyei szemléltetnek” – fogalmazott a szakértő. Emlékeztetett rá: a gazdasági kapcsolatok tizenöt évvel ezelőtt még élénkek voltak, orosz befektetők voltak jelen az alumínium- és színesfém iparban, energia- és ingatlan üzletekben, de azóta az oroszok román és amerikai nyomásra visszavonultak – legalább is ezt írja a román sajtó.

Barabás T. János szerint az orosz tőke még mindig jelentős Romániában, de ciprusi- és emírségi közvetítéssel, s a Törökországon keresztül érkező azeri gáz valójában részben orosz. „Mindez azt jelzi, hogy a nyugati retorikával ellentétben nem lehet egyhamar megszabadulni az orosz befolyástól” – tette hozzá. Úgy látja, a román-orosz feszültségeknek történelmi gyökerei vannak, vagyis nem fognak egyhamar változni. Magyarországról szólva, a külpolitikai szakértő szerint itt van a kitűnő alkalom, hogy a magyar politika megelőző módon cselekedjen, kifogva a szelet azon román nacionalisták vitorlájából, akik egy románellenes orosz-magyar titkos szövetséggel riogatnak. 

Kérdésünkre, miszerint moszkvai szemszögből mennyire fontos ország Románia, s hogyan tekint Putyin Bukarestre, Barabás T. János azt mondta, Románia stratégiailag fontos, közvetlen biztonsági kihívás Oroszország számára. „Gondoljunk csak arra, hogy Sulina kikötője háromszáz kilométerre van az orosz flottabázis Szevasztopoltól” – tette hozzá. Megemlítette: az oroszok gondolkodásában ők a román állam létrehozói, az ő katonáik haltak meg Romániáért. 

„Tisztelet a hősöknek, de a valóság inkább az, hogy az oroszok hódítani akartak már vagy háromszáz éve térségünkben, és nem felszabadítani. Románia az orosz balkáni érdekérvényesítés útjában áll, márpedig a hagyományos orosz geopolitika az, hogy döntő befolyásuk kell legyen a Balkánon. Részben azért, mert még mindig azt hiszik, hogy a meleg tengerekre való kijutás a nagyhatalmi helyzetük záloga. Persze nem ezt hangsúlyozzák az orosz ideológusok, hanem azt, hogy a Balkán ortodox hívőinek a védői” – fogalmazott a szakértő. A román-ukrán viszony alakulása kapcsán Barabás T. János azt mondta, Volodimir Zelenszkij elnök felajánlásának megfelelően minden bizonnyal új együttműködések lesznek a légvédelem, a dróntechnológia terén, de mindez diszkréten zajlik. „Megoldást keresnek majd az ukrán gabonaexport biztosítására. A román IT szakembereknek is lehet dolguk” – tette hozzá.

Kapcsolódó

Drónbecsapódás: Szándékosan irányították-e Románia felé?

Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruţă ügyvivő védelmi miniszter.

Galac drónbecsapódás védelmi miniszter Oroszország

Felvetésünkre, hogy tovább romolhat-e a NATO és Oroszország viszonya a galaci drónbecsapódás után, a külpolitikai szakértő igennel válaszolt. „Ez az eddigi legsúlyosabb incidens Románia esetében. Az orosz fél politikája kiszámíthatatlan, emiatt is könnyen eszkalálódhat a feszültség a két katonai tömb között. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Kreml a feszültség növelését akarja rövidtávon, erre utal, hogy Putyin elnök megkérdőjelezte az ominózus drón orosz származását” – hangsúlyozta Barabás T. János.

Meglepően harciasnak nevezte Friedrich Merz német kancellárt, aki a galaci incidensre válaszul a NATO keleti szárnynak azonnali megerősítését követelte nyilvánosan. „Meglepő, mert Románia esetében inkább Franciaország, Törökország és az Egyesült Államok az illetékes, Németország a Baltikumban tevékeny. Merz megtépázott belföldi hitelét szeretné visszaállítani a tüzes retorikával. Nem jó, hogy ily módon, mert zavart okoz a szövetségben, ha szavait nem követik tettek. A politikai hisztériának nincs haszna, mert nem várható háború a NATO és Oroszország között. Ami biztosra vehető az a román-ukrán további közeledés. Tágabb térségünk államai mintha egyre inkább saját kezükbe vennék sorsukat” – mondta a szakértő.