A szatmári béke megkötésének 314. évfordulóján tartottak ünnepi megemlékezést Szatmárnémetiben, a Rákóczi szobornál.

Szép számban gyűltek össze résztvevők a Szatmárnémetiben álló Rákóczi mellszobornál, hogy az RMDSZ és az Identitas Alapítvány évente megrendezett eseményén tisztelegjenek az erdélyi fejedelem emléke előtt. Érdekesség, hogy ez volt az első alkalom, mikor a Szatmári békére való megemlékezést verseny előzte meg: VI. és VII. osztályos diákoknak rendeztek Rákóczi-tudáspróbát, melyen a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum, az Avram Iancu Általános Iskola, a Bălcescu-Petőfi Általános Iskola, az Aurel Popp Művészeti Líceum, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a Református Gimnázium és a Mircea Eliade Általános Iskola diákjai vettek részt. 

A beszédek sorát Kereskényi Gábor szatmárnémeti RMDSZ-elnök és polgármester indította.  

“II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyermekkorom óta közel áll a szívemhez. A haza és a közösség iránti szeretete és kitartása már gyerekként csodálattal töltött el. Az iránta való tisztelet vezérelt engem és tanácsos kollegáimat amikor 2012-ben sikerült szobrot állítanunk neki városunkban, majd pár évvel később Szatmárnémeti egyik jelentős általános iskolája vehette fel fejedelmünk nevét” - mondta. 

Felidézte a Rákóczi zászlajára tűzött jelmondatot, “Cum Deo pro Patria et Libertate”, vagyis “Istennel, a hazáért és a szabadságért” mely ma is fontos üzenettel bír számunkra, felhívva figyelmünket arra, hogy ma sem engedhetünk kivívott értékeinkből, ezer éves keresztény kultúránkból, szabadságunkból. Kérte a résztvevőket: vegyenek részt a vasárnapi választásokon, ne hagyják, hogy mások döntsenek helyettünk.

Dr. Szőcs Péter történész, múzeumigazgató beszédében arról a kevésbé ismert tényről beszélt, hogy a kuruc mozgalom kezdetei is Szatmár vidékéhez kötődnek. “És itt nem az 1703-as év eseményeire kell gondolni, a Rákóczi szabadságharc első győzelmei, a vetési pátens valóban ide kötődik, de a kuruc mozgalom jóval régebbi. Kezdetei az 1670-es évekbe nyúlnak, ekkor bontakozott ki a Habsburg uralom ellen a fegyveres ellenállás és ez a küzdelem, kisebb szünetekkel, negyven éven át – a szatmári békéig – zajlott. (...) A kuruc felkelés első csatája itt Szatmárban zajlott az egykori Gombás erdőben 1670 április 23-án. A kuruc felkelők a Szatmári vár német őrségén ütöttek rajta, akik a környéken rekviráltak és épp hazafelé vonultak. A rajtütés sikeres volt, a portyázó harcmodor, az egyéni vitézség mindig a magyar hadi erények közé tartoztak. A sikeres összecsapást nagy mulatság követte az aranyosmeggyesi kastélyban, de a megnyert csata nem jelentette a háború megnyerését. Néhány héten belül a megerősített császári őrség elfoglalta az aranyosmeggyesi várat, azt elkobozta, a felkelők egy részét elfogta és bebörtönözte, másokat bujdosásra kényszerített” - tudhattuk meg.

Az eseményt a Rákóczi- mellszobor megkoszorúzása és a Himnusz eléneklése zárta.