A 200 esztendeje, 1823. január 1-jén született Petőfi Sándor emlékére kereken négy héttel ezelőtt sorozatot indítottunk, hogy felelevenítsük a lánglelkű költő erdélyi kötődéseit. A Maszol összeállításának jelenlegi, negyedik részében Petőfi utolsó napjait követhetjük végig Székelykeresztúrra érkezésétől kezdve a végzetes fehéregyházi csatáig.

Sándor-Zsigmond Ibolya székelykeresztúri muzeológus Petőfinek a városba érkezését és ott töltött utolsó éjszakáját eleveníti fel, számos anekdotát és legendát, illetve talányt is megosztva nézőinkkel. Sosem derül ki ugyanis az, hogy igaz-e az elbeszélés, amely szerint, miután a hajnali órán megérkezett a csatába hívó parancs, indulása előtt még elszavalta-e az Egy gondolat bánt engemet című versét. A muzeológus szerint erre az adott körülmények között kevés volt az esély, de a legendáknak nem a valódiságát kell firtatni, hanem tovább kell adni azokat.

1849. július 31-én a Segesvár melletti Fehéregyháza határában megvívott ütközetben a költőnek nyoma veszett. Az egykori eseményeket a községben kialakított emlékhelyen Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke elevenítette fel. Mint mondja, nemcsak egy emlékhelyről van szó, hanem egy tömegsírról, hiszen mintegy 300-400 honvéd nyugszik a katonai temetőben.

Tudvalevő az, hogy Petőfi a Sárpatak hídjánál állt és onnan figyelte az ütközet állását, és tanúvallomások szerint többször is megpróbált feljutni a dombra Bem tábornok mellé. Amikor a tábornok tudomásul vette, hogy kétszeri figyelmeztetés ellenére sem hallgatott rá és eljött az ütközetbe, bosszúsan nézett rá, de a csata hevében már nem nagyon tudott mit kezdeni vele. Szabó József elmondása szerint, amikor megbomlott a csapatok rendje, Petőfit is idejében figyelmeztették, hogy ideje visszavonulni, azonban ő ezt sem vette komolyan.

Videónkból az is kiderül, hogy ki volt az, aki utoljára látta még életben Petőfi Sándort és hol, továbbá arra a kérdésre is fény derül, hogy ki nyugszik a székelykeresztúri temetőben Petőfi sírjában.

Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma alkalmából sorozatot indítottunk, hogy bemutassuk a lánglelkű költő erdélyi kötődéseit. Az első részben Nagykárolyban, Szatmárnémetiben és Koltón jártunk, hogy bemutassuk a legboldogabb szerelmes évek legfőbb helyszíneit, a videóriport ide kattintva tekinthető meg. A második részben Petőfi nászútja során megejtett kolozsvári látogatásával foglalkoztunk, ez a fejezet itt olvasható. A harmadik részben Arany János és Petőfi Sándor barátságán keresztül világítottunk rá arra, hogy milyen ember volt a poéta és milyen szálak fűzték a nagyszalontai születésű legnagyobb magyar epikus költőhöz.