A budapesti Fiumei úti sírkertben nyugszik Petri Mór, az egykori költő, tanár, író, Szilágy vármegye monográfiájának írója. Születésének 160. évfordulóján, július 11-én, a felújított síremlék avató ünnepségén, obeliszket állított a szilágysági magyar közösség.

Közel száz Szilágy megyei lakos és elszármazott gyűlt össze a budapesti sírkertben, hogy lerója tiszteletét a kivételes hazafi előtt, és hogy méltó emléket állítson Szilágy vármegye neves szülöttjének. ,,A múlt értékeit hasznosítva alapozzuk meg a jövőt. Őseink hagyatéka arra kötelez, hogy ápoljuk és továbbadjuk azt, amit ők fáradtságot nem kímélve, átmentettek azért, hogy a jövő fénye ki nem aludjon” – mondta Kürti Barna, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókegyesületének alelnöke köszöntő beszédében. Kiemelte, dr. Petri Mór olyan dokumentumokat mentett át az utókor számára, melynek nagy része elkallódott volna.

Kádár György Tamás, a Zilahi Református Egyházmegye esperese igehirdetésében megfogalmazta: az ünnepi megemlékezésben hangsúlyos kell legyen Isten beszéde, jelenléte, hiszen mindaz, amit tehetett az ember, Isten kegyelméből tehette, mert semmit nem tehetünk anélkül, hogy Ő mellénk ne állna, erőt ne adna, a teljesen kilátástalan helyzetből kaput ne nyitna.

„A szilágysági ember tiszteletadó ember” – hangsúlyozta Seres Dénes parlamenti képviselő. Ezt bizonyítja, az a számtalan emlékhely, melyet az elmúlt harminc évben állított a szilágysági magyar közösség. „Mi haszonélvezői vagyunk dr. Petri Mór munkásságának, mert négy év alatt, hat kötetben, minden forrást kihasználva állandót alkotott, hogy emlékezhessünk, megismerhessük a közösségeink múltját, tudomást szerezhessünk a Szilágy megyei falvakról, az ott élők hagyományairól, a gazdasági helyzetről, ami nagyon fontos forrást jelent a mai történetírásban. Tavaly emlékhelyet állítottunk szülőfalujában, Tasnádszarvadon, ezúttal itt a sírkertben alkotunk maradandót, tiszteletünk, megbecsülésünk jeleként” – fogalmazott a képviselő.

Felelősségvállalás isten, ember előtt

Petri Mór munkásságát nehéz egyetlen szóval kifejezni – kezdte ünnepi beszédét Potápi Árpád János, a Magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Akár diákokat tanított, akár a közérdeket szolgálta, akár Szilágy vármegye életével foglalkozott: isten és emberek előtti felelősségvállalással tette. Ezt hirdeti gazdag és sokszínű életműve is – mondta.

Kovács Kuruc János, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókegyesületének elnöke Petri Mór munkájának folytatásáról beszélt. Meg kell mutatni a világnak, hogy a 20. század végén is vannak magyarok, akik képesek hasonló munkára. Vitéz Bikfalvi György, a Petri Mór budapesti sírjának felkutatója hangsúlyozta: a feldolgozott munka nélkül ma nem volnánk. Szilágy vármegye nemzetiségeinek élete, története, szokásai, kultúrái mind visszatükröződnek a monográfia lapjain. „Hozzásegít, hogy tiszta képet kapjunk múltunkról, azt üzeni, hogy hazánkat, nemzetünket kötelesek vagyunk szolgálni. Merjük vallani, vállalni és ápolni magyarságunkat, mert az emberségünknek elidegeníthetetlen része” - zárta.

Varga D. István szilágycsehi magyartanár a Maszolnak elmondta, több évtizede találkozott Petri Mór nevével, hiszen foglalkozott és foglalkozik szülőföldje, a Tövishát helyneveivel, és ennek feldolgozásában, különösen a történeti nevek kutatásában, óriási segítséget nyújtott a monográfia. ,,Mint magyar szakos tanár, óriásinak értékelem az ő munkásságát, ugyanakkor a monográfiájával, a történelmi múltunknak a kútját ásta meg és mélyítette, amelynek vize napjainkban is felfrissít, megerősít bennünket, és életet ad számunkra. Remélem, hogy Ady sírja mellett, ami nincs is olyan távol, dr. Petri Mórnak a sírja is a szilágyságiak zarándokhelye lesz” –nyilatkozta.

A szilágysági Krasznán közadakozásból készült obeliszk és a márvány síremlék leleplezése után, a Halásztelki Református Egyházközség kórusának kíséretében koszorúzásra került sor.