XX. alkalommal rendezték meg a hétvégén a Szilágyságkutatás napját Zilahon. Az idei konferencia a tavalyinak a folytatása volt. A népzene és a néptánc után ezúttal a népművészet és a hagyományok kerültek terítékre. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Egyed Ákos történész, az EME egykori elnöke is. Az előadások után a szervezők átadták a Petri Mór-díjakat.

A Szilágyságnak nagyon sok felfedezetlen titka van, és ezek a kutatási napok, amelyeket évente megrendeznek, lehetőséget adnak, hogy az előadások által felfedezhetővé váljanak a titkok, melyből a jövő generációja is meríthet – mondta köszöntő beszédében Fazakas Miklós, Zilah alpolgármestere, hozzátéve, a múltat feltárva építjük a jövőt, amely egyre gazdagabb lesz, ha elődeink életét megismerjük.

Dr. Széman Péter, EMKE elnök, az EME Szilágysomlyói Fiókegyesületének alapító tagja, az elmúlt évtizedekre tekintett vissza, a számos sikeres rendezvényre, előadásokra, konferenciákra, vándorkiállításra, ugyanakkor büszkén mondta, hogy országos szinten, a második település, ahol egykor létrehozták az EME fiókegyesületét, az Szilágysomlyón volt.

Ha van még népművészet, akkor nagy tiszteletet kíván, ami pedig a hagyományokat illeti, azokat megélni kell – fogalmazott üdvözlő beszédében dr. Egyed Ákos akadémikus.

Dr. Sipos Gábor EME alelnök A néphagyományok továbbadása kapcsán gyermekkori emlékeit elevenítette fel. Krasznához kötődve, itt találkozott először természetes módon a néphagyományokkal. Az iskolában, a szünetekben, utazások alkalmával dalokat tanultak, gyermekjátékokat, de mint mesélte, azóta a világ sokat változott. A hagyományozódást ma már tanítják, tanfolyamokon, iskolákban, de nem szabad elfeledni, hogy a néphagyományok ugyanúgy, mint az anyanyelv, a magyarság részét képezik, és arra kell törekedni, hogy a korszerű körülmények között is tovább éljenek.

A tudományos ülésszakon Szabó Zsolt irodalomtörténész Szentimrei Juditról és a Szilágyságról tartott előadást, Posta Rozália nyugdíjas tanítónő, gyűjtő a szilágynagyfalusi szőtteseket, varrottasokat, textíliákat mutatta be, Szabó Attila muzeológus a zilahi fazekasságot, Gáspár Attila zenetanár előadásában az angyalok hangszerét, a Szilágyságban közkedvelt citerát ismertette. A szilágysági néptáncmozgalom jelenlegi helyzetéről Matyi István néptáncoktató beszélt, Györfi-Deák György a Petőfi-év kapcsán a költő verseit fordító, Avram P. Teodorról, Zsigmond Attila pedig XII. Károlyról és a moziról.

Kovács Kuruc János, az EME Zilah és Vidékének elnöke a Maszolnak elmondta, az országos EME a forradalom után alakult újjá, Jakó Zsigmond professzor vezetésével. A Szilágyságban, mint elhangzott, először Szilágysomlyón, majd 2003-ban Zilahon, jómaga és a boldog emlékű Bajusz István történész kezdeményezésére. „Mi ketten fogtunk neki és alapítottuk meg a Zilah és Vidéke Fiókszervezetet, és 2004-ben elhatároztuk, hogy tematikával ellátott szilágysági kutatási konferenciákat rendezünk, amelyen a Szilágyság bizonyos kulturális vetületét dolgozzuk fel”.

Dr. Sipos Gábor, a rendezvény kapcsán külön kiemelte a szilágynagyfalui szőttesekről, varrottasokról, textíliákról tartott előadást. Mint mondta, ugyancsak reveláció volt a szilágysági fazekasság, azon belül a zilahi boroskancsókról szóló bemutató, már csak azért is, mert örömmel látni, hogy még van olyan keramikus, aki újjáéleszti ezeket a régi tárgyakat.

A Szilágyságkutatás napját rendszeresen Petri Mór-díjak átadásával zárják. „Idén úgy döntöttünk, hogy két személy fog kapni, egy politikus, vállalkozó, a kémeri Szoboszlai Attila, aki tetteivel messzemenően megérdemli ezt, ugyanakkor kiemelkedik a szilágysági magyarok sorából. A másik díjazott a szilágycsehi Szőke Sándor, aki a közösségépítésben, rendezvények szervezésében, az amatőr színjátszásban, mint rendező, illetve a magyar kulturális élet szervezésében alkotott maradandót.

A rendezvény házigazdája, Bakó András, az EMKE zilahi szervezetének elnöke elmondta, megtiszteltetés, hogy az EMKE adhatott otthont e rendezvénynek, és bár most egy kicsit közönségszegény időket élünk, mert nagyon nehéz a rendezvényeket teltházasra varázsolni, de a munkát folyatják, az anyagokat gyűjtik, kutatnak, és megszólaltatják a kutatókat, hogy amikor a közönség újra visszafordul, legyen „mivel megvendégelni őket. „Fantasztikus érzés, hogy a magyar kultúra, és szűkebb hazánk, az erdélyi kultúra neves művelői, akik munkásságuk által könyvtárakat töltöttek meg úgy, hogy ők írtak, vagy hogy másokat is megihlettek, jelen voltak. Ilyenkor mindig motivációt, bíztatást érzek tovább folytatni a munkát, hogy a kultúrát eljuttassuk a kedves közösségünkhöz” – zárta az elnök.