Kolozsváron a második világháború előtt még több mint 16 ezer zsidó élt, napjainkban már csak 200. Bár kevesen vannak, mégis minden erejükkel igyekeznek megőrizni kultúrájúkat és identitásukat, születésüktől egészen halálukig. A városban összesen négy temető van a Kolozsvári Zsidó Hitközség tulajdonában, kettőt ezek közül nem használnak, egyet pedig hamarosan bezárnak, tudtuk meg Suciu Sergiu Gavriltól, a hitközösségen belül működő Chevra Kadisha, azaz a Szent Egylet tagjától (a Szent Egylet minden zsidó hitközösségben megtalálható, tagjai gondoskodnak a halottakról, a temetkezési szertartásról, a temetők és sírok rendben tartásáról – szerk. megj.).

A második világháború előtt zsinagógákat, imaházat, kórházat és iskolát üzemeltetett a kolozsvári zsidóság, sőt az 1900-as évek elején több zsidó személyiség a kolozsvári városi tanács tagja volt, de szép számmal akadtak közöttük orvosok, jogászok és vállalkozók is.

A Szent Egylet képviseletében Suciu Sergiu Gavril mesélt a zsidók temetkezési szokásairól és a temetők jelenlegi állapotáról. Elmondása szerint Kolozsvár négy zsidó temetőjében összesen 4894 személy nyugszik. A sírkertek a zsidóság két nagy ága között vannak felosztva: a neológ és az ortodox zsidók között. Napjainkban csak két használatban levő temetője van a kolozsvári Zsidó Hitközségnek: a Tordai utca 154. szám alatt levőt az ortodox ághoz tartozó zsidók használják, míg a másik a neológ zsidóké, a Marconi (ma Șoimului) utcában. Utóbbit hamarosan bezárják – tudtuk meg Suciu Sergiu Gavriltól, aki hozzátette ma már nincs akkora jelentősége annak, hogy valaki neológ vagy ortodox zsidó, ugyanis a negyvenes években az országban erőszakosan egyesítették a hitközségeket, azóta a Horea úti zsinagógát használja a hitközség.

A vegyes házasságban élőkre viszont más szabályok vonatkoznak, mint a zsidók között köttetettekre, márpedig előbbiek már többségben vannak, tudtuk meg Suciu Sergiutól. A zsidó hagyományok szerint a temető szent hely és a sírhely minden személyt megillet, aki a hitközség tagja, viszont az aki nem-zsidó vallású, nem kerülhet be a hagyományos temetőbe. Emiatt a vegyes házasságban élő házaspárnak el kell döntenie, hogy beleegyezik-e abba, hogy a zsidó hagyományos, halachikus temetőtől öt méterre levő, kerítéssel elválasztott, külön erre a célra létrehozott területre temessék őket. „A házastársak mindegyike vallásának megfelelő szertartásban részesül temetéskor, a zsidó felet rabbi temeti el, a másik felet pedig egy lelkipásztor, aki a keresztény kápolnánál búcsúzhat a halottól a keresztény hagyományok szerint, a temetőben viszont nem gyakorolhatják ezt” – mondta interjúalanyunk.

A zsidó-keresztény házasságban élőknek a rokonaik is engedélyt kell adjanak arra, hogy eltemethessék őket a zsidó temetőben. „Ha egy vegyes házasságban élő párnak a gyerekei nem a zsidó, hanem a keresztény vallást választották, akkor nekik kell engedélyt adniuk arra, hogy szüleiket a zsidó temetőn belül elkerített parcellán helyezzék végső nyugalomra. Aranyszabály, hogy Isten előtt mindenki egyenlő, a zsidó hagyományok szerint, ahogyan a világra jöttél úgy is kell elhagynod azt” – magyarázza a Szent Egylet tagja.

A hagyomány miatt minden elhunytat ugyanolyan ruhában temetnek el, egy úgynevezett táleszben, ami egy négyszögletű textil, melynek négy sarkáról rojtok lógnak. A Tóra előírja, hogy a halál és temetés közti időszakban is a legnagyobb tisztelet illeti meg a testet, amit a temetés előtt megmosnak és megborotválnak, ezután pedig fenyőfából készült koporsóba helyezik. Utolsó útjára legalább tíz zsidó férfinak kell elkísérnie az elhunytat, akik az úgynevezett minjánt alkotják.

A sírra köveket tesznek, ez a hagyomány a negyven évig tartó vándorlás idejéből maradt fent. Az út során elhunytakat a pusztában temették el, a sírhalomra pedig sziklákat és köveket tettek, hogy megóvják a holttestet a vadállatoktól és a ragadozó madaraktól. Suciu Sergiu elmondta, bár a zsidóknál nem szokás virágot vinni a temetőbe, azonban nem okoz megütközést, ha valaki mégis ezt teszi.

Feltérképezik a temetőket

Suciu Sergiu rámutatott, pénz hiányában nagy problémát jelent a négy temető karbantartása, bár a Kolozs Megyei Tanács és a kolozsvári önkormányzat nyújt némi segítséget. A még működő sírkertek gondozásába besegít az Eco Garden nevezetű cég, mely Kolozsvár parkjainak és köztereinek kinézetéért is felel. A Szent Egylet tagja elkeseredettségét fejezete ki amiatt is, hogy sokan érkeznek Kolozsvárra látogatóba és előszeretettel keresik fel elhunyt családtagjaik sírhelyét, viszont annak ellenére, hogy látják a temetők  állapotát, nem segítik adományaikkal a hitközséget.

A közeljövőben a négy temető mindegyikéről részletes térképet fognak készíteni, hogy a családtagok könnyebben rátalálnak elhunyt szeretteik nyughelyére. „Szerintem ez egy nagyon jó kezdeményezés, ugyanis rengetegen vannak olyanok, akik keresik a halottjuk sírját, ami terepen nagyon nehéz, mivel a sírkövek legtöbbje ingatag, már leesett vagy nem látszik rajta a felirat” – mondja Suciu Sergiu.