„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy igazságos király, aki álruhában járta az országot” – bizonyára sokan csupán ebből az egyetlen mondatból felismerjük, hogy Mátyás királyra – azaz Hunyadi Mátyásra, aki I. Mátyás néven uralkodott – utal a mese kezdete. Az igazságos Mátyásként is ismert király 582 évvel ezelőtt, 1443. február 23-án látta meg a napvilágot Kolozsváron. Ennek alkalmából arra voltunk kíváncsiak, mit mondanak a róla szóló mesék és történetek a 21. századi gyerekeknek – Kádár Annamária mesepszichológussal beszélgettünk. 

– A magyar népmesék egészét nézve hol helyezkednek el a Mátyás királyos mesék? Hogyan jelenik meg Mátyás király alakja a népmesékben?

– A Mátyás királyos mesék a magyar népmesék egyik sajátos csoportját alkotják, és többféle műfajjal is érintkeznek, a tréfás mesékhez, igazságosztó mesékhez, valamint a furfangos és bölcs uralkodókról szóló történetekhez sorolhatók. Mátyás király alakja a népmesékben egyfajta népi igazságtevőként jelenik meg, aki egyszerre okos, ravasz és emberséges uralkodóként cselekszik. A népmesékben Mátyás király gyakran az egyszerű emberek pártfogója, aki leleplezi a kapzsi urakat, a fösvény gazdagokat. Jellegzetes történettípusok közé tartozik, amikor álruhában járja az országot, hogy megismerje az emberek valós helyzetét, majd igazságot szolgáltat.

Sok mese arról szól, hogy Mátyás király próbára teszi az emberek eszességét vagy erkölcsösségét. Gyakran találkozik okos parasztokkal, leleményes szegény emberekkel, akiket megjutalmaz találékonyságukért. A Mátyás-mesék egy része vidám, csattanós történet, ahol az uralkodó rászedi a fösvényeket, a kapzsi papokat vagy a képmutatókat. A Mátyás királyos népmesék egy ideális uralkodóképet mutat be, melyben a nép a saját vágyait és igazságérzetét vetítette ki Mátyás személyére.

– Mi az oka annak, hogy Mátyás király ennyire hangsúlyosan beépült a mesekultúránkba? Érez
különbséget ebben Erdély és Magyarország között?

– Mátyás uralkodása (1458–1490) a magyar történelem egyik fénykora volt, amikor az ország gazdaságilag és katonailag is erős volt. A nép úgy emlékezett rá, mint igazságos, erős és bölcs uralkodóra, aki megvédte az országot. Mint az „utolsó igaz magyar királyra”, aki még a nép érdekeit tartotta szem előtt. A népmesékben gyakran visszatérő elem az igazságosztó, bölcs király, aki a rászorulók segítségére siet és megbünteti a hatalmaskodókat.

Mátyás király alakja mind Erdélyben, mind Magyarországon erősen jelen van a néphagyományban. Erdélyben személyesebb kötődés él Mátyáshoz, mert Kolozsváron született, és erdélyi gyökerei miatt a néphagyomány még inkább saját hősként tekint rá. A róla szóló mesékben gyakran szerepelnek erdélyi helyszínek, például a kolozsvári szülőháza. Az erdélyi Mátyás-mesékben több a népi humor, a székely tréfás elemek. Magyarországon az igazságos képe dominál, aki megbünteti a fösvényeket, segíti a szegényeket és furfangos módon igazságot szolgáltat. Az „álruhás Mátyás” történetek különösen népszerűek, ahol a király elvegyül a nép között, hogy kipróbálja az emberek eszességét.

– Milyen korú gyerekeknek ajánlott Mátyás király meséket olvasni?

– Mátyás király meséi széles korosztály számára élvezhetőek, de leginkább 7-12 éves gyerekek számára ajánlottak. A 7 éveseknek egyszerűbb, rövidebb, humoros vagy tanulságos történetek ajánlottak, például: Mátyás király és a koldus, A kolozsvári bíró, A három kérdés. 8-10 éveseknek összetettebb, hosszabb mesék, ahol nagyobb szerepet kap a csavaros gondolkodás és a próbatételek, például: Mátyás király meg az okos lány, Az álruhás király.

– Milyen értékeket közvetítenek a Mátyás királyos mesék?

A Mátyás király mesék számos fontos értéket közvetítenek, amelyek generációkon keresztül segítették a magyar népi erkölcs és gondolkodás formálását. Ezek az értékek ma is aktuálisak, mint igazságosság és erkölcs (A kolozsvári bíró című mesében Mátyás álruhában leplezi le a hamis bírót, aki a saját javára csalt)  bölcsesség (Mátyás király és az okos lány, ahol a lány úgy oldja meg a király rejtvényét, hogy „hoz is ajándékot, meg nem is”), empátia (Mátyás király és a szegény ember mesékben a király megjutalmazza a becsületes, nehéz sorsú embereket), önirónia (A fösvény uraság és Mátyás király, ahol Mátyás tréfás módon leckézteti meg a zsugori gazdagot).

– Hogyan hatnak a Mátyás-mesék a gyerekek érzelmi fejlődésére? 

– A Mátyás királyos mesék jelentős hatással vannak a gyerekek érzelmi fejlődésére, mivel olyan értékeket és érzelmeket közvetítenek, amelyek segítenek a társas kapcsolatok, az erkölcsi érzék és a problémamegoldó képességek kialakításában. A mesékben Mátyás mindig az igazság oldalán áll, a tisztességes emberek mellé áll, és leleplezi azokat, akik visszaélnek hatalmukkal. 

A történetekben a jó végül mindig győz, ami azt az üzenetet közvetíti, hogy a világban van rend és igazság. Sok Mátyás-mese tele van tréfával és furfangos megoldásokkal, amelyek segítenek a gyerekeknek nevetve feldolgozni a társadalmi igazságtalanságokat vagy nehézségeket.

– A mesepszichológiában gyakran szóba kerül, hogy a gyerekek a meséken keresztül dolgozzák fel félelmeiket, konfliktusaikat. Van olyan sajátos élethelyzet, amelyben a Mátyás-mesék különösen segíthetnek?

– A Mátyás király mesék kifejezetten hasznosak lehetnek bizonyos élethelyzetekben, például kisebbségi érzés, önbizalomhiány. Ha egy gyermek úgy érzi, hogy nem elég okos vagy nem elég ügyes másokhoz képest, akkor a Mátyás-mesékben szereplő okos és leleményes karakterek inspirációt adhatnak. Mátyás király és az okos lány mesében a lány furfangos gondolkodásával győzi le a kihívásokat. A mese azt tanítja, hogy nem az erő vagy a hatalom, hanem a gondolkodás és a kreativitás az, ami igazán számít. Mindezt szimbolikus úton, azonosulás révén.

– Tapasztalatai alapján mennyire ismertek és népszerűek a gyerekek körében a Mátyás királyos mesék?

– A Mátyás királyos mesék viszonylag ismertek, főként az idősebb generációk körében, akik még olvasták vagy hallották ezeket a történeteket. A gyerekek körében a népszerűségük már változó. A Magyar népmesék sorozat epizódjai sokak számára meghatározóak voltak. Ha egy gyerek szereti a népmeséket, akkor valószínűleg élvezni fogja a Mátyás királyról szóló történeteket is, főleg az igazságosságra és humorra épülő meséket.

– Mátyás király és a 2025-ben születő generáció között – 18 év híján – 600 év korkülönbség lesz. Ön szerint mit üzenne az egykori uralkodó (I. Mátyás király) és a népmesei Mátyás király ezeknek a gyerekeknek?

– Mátyás király, mint reneszánsz uralkodó, nagy hangsúlyt fektetett a műveltségre, a tudományra és a közjó szolgálatára. Amit üzenhetne, hogy tanuljunk, fejlődjünk és ne elégedjünk meg azzal, amit készen kapunk. A világ változik, de az igazság és a becsület mindig értékesek maradnak.

A népmesékben szereplő Mátyás király mindig a szegények pártját fogta, ravaszul és humorral vette elejét a zsarnokságnak és az igazságtalanságnak. Amit üzenhetne, hogy ne csak a szemünkkel, hanem az eszünkkel is lássunk és állljunk ki azokért, akiknek nincs hangjuk!

– A mai kortárs gyermekirodalomban vannak-e és ha igen, milyen Mátyás királyhoz hasonló
alakok? 

A mai kortárs gyermekirodalomban ritkán jelenik meg egy az egyben Mátyás királyhoz hasonló figura, de vannak olyan karakterek, akik az ő jellemzőit hordozzák: igazságosak, furfangosak, a gyengék védelmezői, és gyakran próbára teszik a hatalmat.
Például:

• Berg Judit: Rumini – Rumini egy talpraesett kisegér, aki ravaszságával és bátorságával mindig megoldja a helyzeteket. Mátyás királyhoz hasonlóan ő is furfangos, kalandvágyó és gyakran jár túl az ellenfelek eszén.
• Gimesi Dóra: Csomótündér – Ez a történet ugyan nem kifejezetten a királyok világába kalauzol, de a bölcsesség és az igazság keresése fontos szerepet kap benne, ahogy a Mátyás-mesékben is.
• Kertész Erzsi: Panthera sorozat – Itt kaland és észjárás is kell a sikerhez, akárcsak Mátyás király meséiben.
• J. K. Rowling: Harry Potter-sorozat – Harrynek is van igazságérzete, bátorsága és kiáll a gyengékért. Mátyás királyi erényeire emlékeztet Dumbledore figurája is.
• Roald Dahl hősei (Matilda, Charlie és a csokigyár), akik eszükkel és jóságukkal győznek, akárcsak Mátyás király a mesékben.