Mátyás király csontjanak azonosítása csoda lenne – történészt kérdeztünk az uralkodó születésnapján

Január végén jelentette be a magyar kormány alárendeltségében 2019 januárjától működő Magyarságkutató Intézet, hogy archeogenetikai módszerrel kutatja a Hunyadi-család származását, és Mátyás király csontjainak azonosításában reménykedik. Corvin János és Kristóf sírjának feltárása diplomáciai és tudományos megvalósításként is figyelemre méltó, Mátyás király csontjainak azonosítása azonban felérne egy csodával, véli Lupescu Radu történész, Hunyadi-kutató, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense. A szakembert Mátyás király születésének 578. évfordulóján arról is kérdeztük, hogy mit kellene még a kutatóknak kideríteni az uralkodóval és korával kapcsolatban.   

A Hunyadi-család története a többi magyar uralkodó családtörténetéhez képest jóval inkább a köztudat része, a temetkezéseikről azonban kevesebben tudnának kapásból információkat mondani. Nincs egyetlen családi emlékhely, a Hunyadiak szétszórtan leltek végső nyugalomra. Miért történt ez így, és miről árulkodik?

A Hunyadi család első említése 1409-ből való, amikor Zsigmond király Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi uradalmat. A család utolsó tagja pedig Corvin Erzsébet volt, Mátyás unokája, aki 1508-ban halt meg. Tehát 1409-től 1508-ig, szinte kerek egy évszázadig tudjuk nyomon követni a család sorsát. Ez idő alatt a családi temetkezőhelyek váltakoztak, és a temetkezési hely kiválasztása érzékelteti velünk, hogy egy adott pillanatban a család melyik régióhoz kötődött elsődlegesen. Sajnos nem ismerjük a család legrégebbi tagjainak a temetkezési helyét, azt, hogy Vajkot, illetve az ő testvéreit és az apját hova temették el. Hunyadi Jánosnak még volt egy János nevű testvére, akit az 1440-es polgárháború során veszített el.

Látványos külsőségek között temette el ezt az ifjabb Hunyadi Jánost a gyulafehérvári székesegyházban, innentől kezdve pedig itt volt a családi temetkező hely. Hunyadi János időközben erdélyi vajda lett, és ebben a minőségében elérte, hogy az ő testvérét a székesegyházban temessék el. Magát Hunyadi Jánost is itt temették el, sőt még Hunyadi János legidősebb fiát, a Budai várban kivégzett Hunyadi Lászlót is. Pontosabban Hunyadi Lászlót, miután lefejezték, először egy budai templomban temették el, majd amikor Mátyás király lett, hamvait áthozták Gyulafehérvárra.Dombormű Hunyadi János gyulafehérvári szarkofágján | Forrás: Wikipedia

Mi maradt meg a gyulafehérvári székesegyházban a három Hunyadi-sírból?

Csak a sírkövek, a síremlékek maradtak meg, ezek a szarkofág-szerű építmények. Mind a három megvan egészben vagy töredékesen, de hogy őket hova temették el a templomban, azt egészen pontosan nem sikerült beazonosítani, csak feltételezéseink vannak. Többször kifosztották a székesegyházat, magukat a síremlékeket is elpusztították, a helyüket is megváltoztatták, tehát ahol most találhatók a síremlékek, az nem az eredeti helyük. Földi maradványaik sajnos nem maradtak meg, pedig ebben a kontextusban most különösen értékesek lettek volna.

Mátyás már nem Gyulafehérvárra temetkezett…

Hunyadi Jánosnak köszönhetően, aki látványosabb karrierjét erdélyi vajdaként kezdte, a család Erdélyhez kötődött, és az itteni legtekintélyesebb templomba, a gyulafehérvári székesegyházba temették el. A következő generáció esetében változott a helyzet, változott a helyszín is: Mátyást, mint Magyarország királyát, a magyar uralkodók hagyományos temetkezési helyén temették el, a székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templomba. Mátyás különben a templom látványos bővítésébe kezdett, elbontatta a régi szentélyt, és egy nagyméretű gótikus szentélyt tervezett építeni, ahol más európai királyokhoz hasonlóan családi panteont akart kialakítani. Valószínűleg a gyulafehérvári rokonságot is át akarta ide hozni.

Még ismerünk ilyen törekvéseket, az uralkodói sírok kialakításának a hagyománya régi volt, hiszen a krakkói vagy a prágai székesegyházban egy-egy nagyobb öntudattal rendelkező király akár visszamenőleg, retrospektív módon is rendelt meg síremlékeket az elődök számára. Valami hasonlóra törekedett Mátyás király is a családjával kapcsolatban, de ezt a munkát nem fejezték be az ő életében, úgyhogy egy épülőfélben levő szentély kápolnájába temették el végül. Nem tudunk sokat sajnos arról, hogy az új szentély építésével hol álltak le.A székesfehérvári egykori Szűz Mária prépostsági templom területén talált csontleletek feltárása 1936-ban | Forrás: a Szent István Király Múzeum honlapja

Mátyás királynak a feleségétől, Aragóniai Beatrixtól nem született gyermeke, ezért törvénytelen fiát, Corvin Jánost nevezte meg utódjául. Mátyás halála után azonban Jánosból mégsem lett király. Miért van az ő sírja a mai Horvátország területén?

Corvin János felesége, Frangepán Beatrix horvát kötődése révén, illetve a II. Ulászlótól kapott méltóságok által a mai Horvátország teljes területét különféle címek birtokában kormányozta, azaz hatalma kiterjedt Szlavóniára, Horvátországra és Dalmáciára.  Corvin János Erdélyben már nem igazán járt. Valószínűleg ezzel áll összefüggésben a sírhelyválasztás is. A Délvidék legjelentősebb pálos kolostora működött Lepoglaván, ide temették el Corvin Jánost, és az ő fiát, Kristófot. Feleségét, Frangepán Beatrixot, és a lányát, Corvin Erzsébetet pedig egy másik kedvelt rezidencia mellé, a gyulai ferences kolostorban helyezték örök nyugalomba. Sajnos, ezek a csontok sincsenek meg, pedig Corvin Erzsébet hamvai is érdekesek lehettek volna, de a ferences kolostor elpusztult, és a régebbi régészeti ásatások leletei is elkallódtak. Ami megmaradt, az a horvátországi pálos kolostor. Nagyon érdekes és megható volt látni, hogy a 18. századi fa koporsón, amelybe összegyűjtötték az apa és fia csontjait, Corvin János neve szerepelt.

Ez a feltárás mindenképpen nagy eseménye Magyarország tudományos életének. Az biztos, hogy politikai hátszél nélkül a feltárást nem lehetett volna összehozni, hiszen egy másik ország területén került sor az ásatásra, egy olyan templomban, amelyet tudomásom szerint éppen nem újítanak fel, nem építőtelep. Kétségtelenül nagy diplomáciai bravúr volt, mindenképpen dicséretes.

Megvan tehát a minta, ami nagy valószínűséggel Corvin Jánostól és fiától származik, a Magyarságkutató Intézet be is jelentette, hogy a genetikai adatok igazolják, hogy apáról és fiáról van szó. A kutatók elkezdték az egykori székesfehérvári prépostsági templom területén talált csontok feltárását. Mennyire lehet jelentős eredménye ennek a kutatásnak, amennyiben Mátyás király csontjai mégsem kerülnek elő?

Nagyon nehéz lesz ott egyáltalán csoportosítani a csontokat. Azt is figyelembe kell venni, hogy a székesfehérvári templomban Mátyás sírja valahogy kilógott a sorból: egy újonnan épített szentélyben volt, később már oda nem is nagyon temetkeztek. Lehet, hogy a rengeteg csont, amit összegyűjtöttek, még a régi templomból való, és különféle magyar királyoknak és egyéb személyeknek a maradványairól van szó. Nincs kizárva, hogy Mátyás sírjának egészen más volt a sorsra, hogy azok a csontok elkallódtak. Elképzelhető tehát, hogy az osszáriumban nem lesznek ott Mátyás csontjai. Ettől függetlenül nyilvánvalóan először rendet kell tenni a csontok között, és ezeknek a genetikai térképét elkészíteni. Ez akár több éves, évtizedes munka, és komoly anyagi kiadással fog járni. Mindenképpen jó lenne rendet rakni, ha nem most akkor később, amikor a tudomány arra a szintre jut, hogy minden további nélkül az összegyűjtött csontokat laboratóriumi vizsgálattal lehet egyének szerint csoportosítani. Ebben a fázisban még bizonyára nehézkes és nagyon költséges lesz, de mindenképpen ígéretes téma, nemcsak Mátyás király miatt, hanem egyáltalán, a többi csont szétválasztása és dokumentációja miatt.

A Szűz Mária prépostsági templom emlékét őrző székesfehérvári Középkori Romkert osszáriumát hétfőn nyitották fel, a romkertet gondozó Szent István Király Múzeum igazgatója szerint több mint kilencszáz egyed csontjait kell megvizsgálni, arra a kérdésre pedig, hogy mikorra várhatóak az első eredmények, úgy válaszolt, hogy a teljes feldolgozás fél évet vesz majd igénybe.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt korábban a Magyar Nemzetnek adott interjúban, hogy amennyiben a Hunyadiakról a genetikai vizsgálat alapján kiderül, hogy nyugat-európai karakterű haplocsoporthoz (olyan embercsoport, akiknek a génállományában egy bizonyos jellemző génváltozat-együttes található meg) tartoznak, érdemes lenne megvizsgálni Luxemburgi Zsigmond felmenőinek a génállományát is a „krónikapletykák” ellenőrzésére. Létezik ugyanis az az eredetlegenda, amely szerint Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond törvénytelen fia volt. Ehhez milyen további sírokat lehetne feltárni?

Luxemburgi Zsigmondot a váradi székesegyházban temették el, de azt a sírt még a 18. században találták meg és ásták ki. A tárgyi leleteken kívül nem maradt meg semmi belőle. A Luxemburgi-dinasztia más tagjainak talán azonosíthatóak lehetnének a csontjai, de elég merész projekt lenne ezeket megkörnyékezni. A tudományos kutatás különben ma már nem hisz a Luxemburgi-Hunyadi rokonságban. Keletkezése pillanatában, a 15. században politikai indíttatású híresztelés volt a családról, semmi több.

A Hunyadi-Luxemburgi rokonság legendája mellett a másik eredetlegenda egy Corvinus nevű római consultól származtatja a családot. Mikor cáfolta meg ezeket az eredettörténeteket a történettudomány?

Az eredetlegendák jelentős részét a 19. században cáfolta meg a magyar történeti kutatás, de ettől függetlenül még szinte mind a mai napig élnek a köztudatban, elsődlegesen a Luxemburgi Zsigmonddal való rokonság. A Corvin-legenda – hogy a római Corvinusoktól származna a család –, humanista történészi fogás volt, és még csírájában meghalt a humanizmussal együtt. Viszont a Luxemburgi Zsigmonddal való rokonság története nagyon erőteljesnek bizonyult, mind a mai napig fel-felbukkan. De alapvetően a 19. században, mikor kialakult a tudományos történetírás, cáfolták őket.

A történettudomány jelenlegi állása szerint Hunyadi Jánosnak Vajk volt az apja, aki Havasalföldről került fel a magyar királyi udvarba. Mi támasztja ezt alá?

Thuróczy János meséli el ezt a krónikájában, de minden hiteles adat erről tanúskodik. A kancelláriai iratokat egymás mellé helyezve egyértelmű, hogy egy olyan családról van szó, amelyiknek korábban nem volt magyarországi kötődése, nem voltak birtokai Magyarországon, egy adott pillanatban becsöppentek az ország életébe. Abból kell kiindulni, ami hiteles forrásra épül, és a Hunyadiak ilyen szempontból nem állnak rosszul, ugyanis az özvegyen maradt Frangepán Beatrix feleségül ment Brandenburgi György őrgrófhoz, aki az egész családi levéltárat kivitte Németországba. A Hunyadi család levéltára megőrződött, nem pusztult el, mint megannyi más magyarországi nemesi családé. És ebben a levéltárban az első levél az a bizonyos 1409-es birtokadomány Luxemburgi Zsigmondtól Vajk részére.

Az archeogenetikai kutatások mellett mi az, ami Mátyás királlyal kapcsolatosan jelenleg leginkább foglalkoztatja a kutatókat?

Az utóbbi időben egészen komoly monográfiák és oklevéltárak születtek egyes késő középkori nemesi családokról, akik erősen kötődtek Mátyás korához is. Ilyen az ecsedi Bátori vagy a Szapolyai család. Művészettörténeti szempontból Itália még mindig tartogat meglepetéseket, illetve továbbra is virágkorát éli a Corvinák kutatása. Az Országos Széchenyi Könyvtárban, 2018-ban, amikor a Mátyás király-emlékév volt, Mátyás király budai műhelyének a munkáit mutatták be, és elég sok kódexről kiderült, hogy tulajdonképpen nem is Itáliában készültek, hanem már itt Magyarországon, ebben a bizonyos budai másoló- és miniátorműhelyben. Amit a Hunyadiakkal kapcsolatban érdemes lenne kutatni, új alapokra helyezni, nem is feltétlenül annyira maga Mátyás király. Paradox módon még nincs modern Hunyadi János monográfiánk. Az utolsó 1952-ben jelent meg. Nagyon jó munkáról van szó, de azóta rengeteget fejlődött a történettudomány, és Hunyadi János mindenképpen megérdemelne egy komoly monográfiát. A másik pedig Corvin János, aki különösen most, hogy a koporsója napfényre került, mindenképpen megérdemelne egy monográfiát. Róla az utolsó 1894-ben jelent meg.

(Címlapfotó: részlet a Mátyás királyról a 15. században Itáliában készült domborműből | Fotó: Wikipedia)

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?