Az Erdélyi Múzeum Egyesület Emberek és kontextusok sorozatában jelent meg Csibi László dokumentumfilmes, médiakutató doktori munkásságát összefoglaló kötete, a Gróf Teleki Samu 1845-1916 (Élete és afrikai expedíciója az írásos és képi források tükrében) című hiánypótló munka. A könyvet az Erdélyi Múzeum Egyesület székházában mutatták be november 11-én.

A különleges kötet bemutatására több egyetemi karról vállalkoztak, mivel igencsak interdiszciplináris megközelítésű kutatással állunk szemben. Keszeg Vilmos néprajzkutató ismertette az Emberek és kontextusok sorozatot, amely 2008 óta a BBTE Néprajz és Antropológia tanszékén született tudományos munkáknak biztosít teret és 2012 óta az EME Kiadó adja ki. A forrásközlő kötetek a társadalomkutatók és a népi életforma, a néphagyományok iránt érdeklődő olvasók figyelmére tartanak számot, de az utóbbi években fontos erdélyi személyiségek, a vizuális kultúra, illetve lokális történelmek témájában is jelentek meg kötetek.

Ebbe a sorba illeszkedik Csibi László könyve is, melynek ismertetőjében ezt olvashatjuk: „Csibi Lászlót Teleki Samu és a Teleki-expedíció története magával ragadta. Levéltári kutatásai során korábban egyáltalán nem, illetve csak bizonyos vonásaiban elemzett forrásokra bukkant, amelyek az ismertnek vélt történetet sokszor más megvilágításba helyezték. Egyik legnagyobb sikerének tekintheti, hogy a korábban csak töredékesen, illetve másodközlésekből ismert forrást, nevezetesen Teleki Samu Amerikában őrzött afrikai naplóját teljes egészében fel tudta tárni és alapozni tudott rá munkájában. Mindezek előtt azonban a 19. század második fele és a 20. század első fele sajtótermékeit felhasználva igyekszik megrajzolni a „civil” Teleki Samu portréját is, ahogy kortársai ismerhették. Az utolsó fejezetben pedig az ihlető forrást, a Teleki-expedíció gazdag fényképanyagát veszi újra elő és ennek elemzése során járt utat követve is jut új, olykor kifejezetten meglepő következtetésekre.”

Tibori Szabó Zoltán, a BBTE Újságírás szakának egyetemi docense elmondása szerint szerencsés véletlennek tekinti, hogy kapcsolatba lépett Csibi László munkájával még az elején, ugyanis ő maga jól ismeri a Teleki család leszármazottait és úgy ítélte meg, hogy Csibi nagyon fontos kutatásba kezdett. „Én valójában azért voltam ott, hogy bosszantsam Csibi Lászlót”, tette hozzá, hiszen látta a szerzőben a motivációt, ezért jobbnál jobb ötletekkel és javaslatokkal látta el. Tibori tudta, hogy Teleki egyik leszármazottja annakidején eladta a naplóját egészen regényes körülmények között, valamint rávezette Csibit arra, hogy beszéljen Erdélyi Lajos fotográfus-újságíróval, aki segített feltárni a Teleki-fotográfiákat is. Erdélyi a múlt rendszerben találkozott Teleki fényképeivel a levéltárban, ám akkoriban ez korántsem volt a legkönnyebben és zökkenőmentesen hozzáférhető, így komolyabb feldolgozásra várt az anyag, a Teleki Samu Afrikában című könyvében csupán 64 kép szerepel. Csibi a levéltárban elhelyezett több pár ládányi anyagban több mint 700 fényképet talált, sokukat nagyon rossz állapotban, amelyeket restaurálni is kellett.

 Tibori hozzátette: ismeretesek olyan személyek, akik akadémiai karrierre tettek szert a Teleki-kutatásban anélkül, hogy egy pillantást vetettek volna 150 év után a szétszóródott konkrét tárgyi hagyatékra, amely levéltárakban vagy máshol található. Csibi viszont vette a fáradtságot, hogy ezeknek utánanézzen, ettől válik igazán hiánypótlóvá ez a kutatás, többek között 12 olyan levél is került a birtokába, amelyet eddig soha senki nem látott – ezeket a gróf leszármazottainak segítségével tárta fel.

Csibi László a képi anyag feldolgozása mellett – mely már önmagában megállta volna a helyét egy doktori disszertációnak – a korabeli sajtóanyagokat is átfésülte, még az afrikai expedíció előttiektől kezdve annak utóhangjaival befejezőleg. Tiborival közösen sikerült kapcsolatba lépniük a michigani egyetem egy professzorával – a Teleki-napló ugyanis az Egyesült Államokban volt, így onnan vissza kellett szerezni, ami sikerült is. Tibori hangsúlyozta: a Teleki-napló kritikai kiadásra vár, és égetően fontos lenne, hiszen nyugaton nagyobb az ázsiója, mint itthon, és nemzetközi szinten nagyra tartják kelet-afrikai expedícióját.

Teleki Samu nevéhez fűződik számos földrajzi felfedezés: a Nagy-hasadékvölgy jelentős részét térképezte fel, a Kilimandzsáró 5310 méteres csúcsának hóhatáráig is eljutott, a Kenya-hegyre elsőként lépett, megtalálta a Turkana-tavat, amelyet akkoriban Rudolf-tónak nevezett el, illetve a Stefánia-tavat, amely a mai Etiópia területén fekszik és Csev-Bahir néven ismerik. Legfontosabb azonban a róla elnevezett Teleki-vulkán, amely Kenyában fekszik.

Csibi László elmondta, kutatásának megjelenését követően úgy érzi, el is tudta engedni ezt szövegkorpuszt meg nem is, amely körülbelül nyolc év munkáját jelentette. Ezalatt az idő alatt párhuzamosan megjelent két dokumentumfilmje is, amely szintén sok energiát felemésztett. „Ha 2020-ban nem tört volna be a világjárvány, akkor egy filmet is hozzá tudtam volna tenni a munkámhoz. Teleki egyik rokonával terveztük, hogy végigjárjuk az expedíció egyik útvonalát, de ez aztán nem jött össze a lezárások miatt és a költségvetés elúszott.”  A kutató úgy véli, még rengeteg munka vár rá, sok a mellékszál, amely izgalmas új kapukat nyitna meg a Teleki-kutatásban.