Csaknem harminc év román–magyar kapcsolatait idézi fel Alföldi László nyugalmazott diplomata könyve, melyet Magyarország kolozsvári főkonzulátusán mutattak be szerda délután a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

A szerző csaknem három évtizeden át foglalkozott magyar diplomataként a romániai kapcsolatokkal. Első négyéves kolozsvári konzuli mandátumának a román kommunista hatalom kiutasítása vetett véget 1988-ban. 1990 és 1996 között a bukaresti nagykövetségen, majd 1999 és 2003 között az újranyitott kolozsvári főkonzulátuson, 2006 és 2011 között ismét a bukaresti nagykövetségen teljesített diplomáciai szolgálatot, a közbenső szakaszok idején pedig a budapesti külügyminisztériumban foglalkozott a romániai ügyekkel.

Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta: a Romániában dolgozó magyar diplomaták számára a szolgálatot nem a pezsgős koccintások jellemezték. Munkájukat a román–magyar kapcsolatok frontvonalában végezték, a könyv által felölelt harminc év ugyanis a magyar nemzetpolitika kialakulásának és az erdélyi magyarság önmagára találásának a legfontosabb időszaka volt. A fideszes politikus úgy vélte: a magyar nemzetpolitika nem értelmezhető diplomácia nélkül, és a magyar diplomáciát sem szabad elgondolni nemzetpolitikai feladatok nélkül. Németh Zsolt köszönetet mondott Alföldi Lászlónak a szolgálatáért és azért is, hogy leírta visszaemlékezéseit.

Alföldi László felidézte: a kommunista diktatúra idején a diplomáciai kapcsolatokat ez a mondat jellemezte: „tudjuk, elvtársak, hogy vannak problémák, de a jót próbáljuk meglátni”. Hozzátette: kolozsvári konzulként már akkor arra összpontosított, hogy az erdélyi magyarság anyaországgal szembeni elvárásait megismerje és továbbítsa Budapestre. Felidézte: Románia budapesti nagykövete 1989 decemberében tiltakozó jegyzéket adott át a budapesti külügyminisztériumban, amikor tőle tudta meg, hogy Nicolae Ceaușescu román kommunista diktátor elmenekült.

A diplomata az egykori naivitás jeleként értékelte, hogy 1990 elején a román–magyar kapcsolatok radikális jóra fordulásában reménykedtek. Hozzátette, kijózanítóan hatott az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres összecsapás, amelyért az akkori román hatalom a magyarokat tette felelőssé. Felidézte: amikor 1996-ban főkonzulként tért vissza Kolozsvárra, egy nagy tábla várta a konzulátus épülete előtt, amelyen az szerepelt: „itt van a magyar kémközpont”. A város akkori ultranacionalista polgármestere, Gheorghe Funar heteken át követelte, hogy utasítsák ki újra Romániából. A bukaresti külügyminisztériumban azonban régi ismerősként üdvözölték, és sok sikert kívántak a szolgálatához, de azért azt is javasolták: legyen óvatos Funarral.

A diplomata az MTI kérdésére elmondta: hiába törekedtek a román–magyar kapcsolatok javítására, minduntalan azzal szembesültek, hogy ennek komoly akadályai, fékjei vannak. Hozzátette azonban, hogy ezen a területen is nagyot változott a világ. Példaként említette, hogy Kolozsváron egyhetes magyar napokat tartanak, amely keretében a könyvét is bemutathatják. Grezsa Csaba, a nemrég kinevezett kolozsvári főkonzul elmondta: a tisztségre való felkészülésének a része volt Alföldi László könyvének megismerése. Úgy vélte, hivatali elődje mintát adott arra, hogy miként kell ebben a viszonyrendszerben mozognia egy magyar diplomatának.

Alföldi László Kolozsvártól Bukarestig című könyvét a Pro Minoritate Alapítvány és a Méry Ratio kiadó jelentette meg.