banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Kolozsvár írója és az író Kolozsvárja – 90 éves lenne Bálint Tibor

Úgy tudott kolozsvári lenni, hogy az egész magyarságnak az írója volt – mondta Egyed Emese irodalomtörténész Bálint Tiborról. Az író gondolatritmusra és líraiságra épülő műveiről, a Bálint Tibor 90 címet viselő kiállítás megtervezésének folyamatáról is beszélt Egyed Emese és Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, a Bálint-életmű kutatója azon a kiállításon, amelyet a Vallásszabadság Házában a húsz évvel ezelőtt elhunyt író emlékére a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül szerveztek meg kedden.

A Helikon Kulturális Egyesület szervezésében létrejött eseményen Karácsonyi Zsolt, a folyóirat főszerkesztője arra világított rá megnyitó beszédében, hogy Bálint Tibor munkásságának legfontosabb üzenete az, hogy a néhai író világa megmutatja nekünk azt, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre és milyen sok irányból közelíthetjük meg azt, amit valóságnak nevezünk.

Albert Júlia színművész előadásában az író Zokogó majom című regényéből hallhattunk részletet, amit Egyed Emese és Demeter Zsuzsa irodalomtörténészek beszélgetése követett a Bálint-hagyaték gondozásáról, kutatásáról és a kiállítás elkészültéről. Demeter elmondta: jó pár éve kutatja Bálint Tibor életművét, amely nem csupán a prózaköteteit, illetve a fordításban megjelent könyveit tartalmazza. Bálintot a Napsugár szerkesztőjeként szoros viszony fűzte a Helikon (azelőtt Utunk) folyóirathoz, amelyben például folytatásokban közölte a Bábel toronyháza című regényét is, és rengeteget publikált, noha sosem szerkesztette a folyóiratot. Az életmű sokkal hatalmasabb, mint amennyit kötetekbe zárhatunk – fejtette ki Demeter. Kovács Júlia, az író özvegye bocsátotta Demeter rendelkezésére a birtokában lévő hagyaték tetemes részét, amelyet az irodalomtörténész szabadon használhatott.

Életmű öt tételben

A Szentes Zágon által tervezett öt pannó munkálatai során Demeter jóval több anyagot és adatot szeretett volna közszemlére bocsátani, de a tervezés során kénytelenek voltak ezt leszűkíteni annak érdekében, hogy vizuálisan is kellemes legyen a betekintés ebbe az életműbe.Az író munkásságával ismerkedtek meg a résztvevők | Fotó: Kolozsvári Magyar Napok Facebook-oldal

Az öt installáció célja nem csupán az egyes művek bemutatására szorítkozott, hanem azt is szerették volna érzékeltetni, hogy Bálint Tibor életútja, kapcsolatrendszerének fontos pillanatai is elevenedjenek meg. Az első egy bevezető, amely az életrajzi adatokat, műveket és díjakat szemlélteti. Mindegyiken szerepel egy fő idézet, amely nyilván szubjektív is. Ezek olyanoktól származnak, akik meghatározták az életmű értékelését, mint például K. Jakab Antal, Szilágyi István, Tamás Gáspár Miklós vagy Bogdán László – mondta Demeter.

A bálinti próza tulajdonképpen líra, olyan szöveg, amelybe mintha lépten-nyomon egy költő javítana bele, amely által egy lírai Kolozsvár rajzolódik ki – tette hozzá az irodalomtörténész K. Jakab Antal meglátásai alapján. A szerzőre az orosz klasszikusok voltak legnagyobb hatással, ez is kiderül a pannók anyagából.

Egy erdélyi a nagyvilágban

Az utolsó bemutató, amely az utazásairól szól, egy mai író szemével szinte elképzelhetetlen: Bálint Tibornak sikerült eljutnia a hetvenes évek elején Nyugat-Európába és az óceánon túlra is, amely abban az időben kiváltságnak számított. Kapcsolatai mellett gyakran irodalmi témájává is vált az utazás ezáltal. Egy erdélyi embernek a pályáján óriási lendület lehetett ez – tette hozzá Egyed.

Mint mondta, Bálint Tibor történetcentrikussága is fontos abban az értelemben, hogy nem egy probléma köré szervezi a szöveget, hanem fennáll egy-egy központi kérdés, és ez hangsúlyosan jelen van a gyerekirodalmi alkotásaiban is. Munkásságának értelmezése és értékelése az idők során sokszínűen alakult, kapott hideget is, meleget is.

A Kántor Lajos és Láng Gusztáv kezdeményezésére elindított Pezsgő-díj az ideologikus kánonnal szemben megalapított díj volt a hetvenes években, amelyet a szerző 1978-ban kapott meg Pusztai Jánossal megosztva (A sereg című regényt jutalmazták), de az 1969-ben megjelent Zokogó majom már korábban megérdemelte volna ezt az elismerést.

A Bálint Tibor író, műfordító munkásságát bemutató tárlat a Vallásszabadság Házában nyílt meg. Megtekinthető az alábbi időpontokon:

  • augusztus 18., csütörtök: 12.00–19.00
  • augusztus 19., péntek: 11.00–18.00
  • augusztus 20., szombat: 10.00–12.00
  • augusztus 21., vasárnap: 12.00–14.00
16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?