A Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség temploma, vagy ahogy a kolozsváriak ismerik, a Kakasos templom Kós Károly tervei alapján épült a 20. század elején. Nevét a torony tornyán büszkén álló kakasról kapta, amely a református templomok jellegzetes szimbóluma. Kerékgyártó Zsolt több mint hat éve szolgál a templomban megválasztott lelkészként, és aktívan részt vett annak többszöri felújításában, udvarrendezésében is. Hosszas engedélyeztetés és előkészületek után pedig a gyülekezet régi álmát is megvalósította: 2022-ben egy egész alakos Kós Károly-szobrot helyeztek el az udvaron. Mint a lelkész mondja, a templom nemcsak istentiszteletek helyszíne, hanem számos rendezvénynek is otthont ad, és Kolozsvár egyik ékköve, amely a kolozsvári emberek és a gyülekezet szívében kiemelt helyet foglal el.

A templom építéstörténetéről a lelkész elmesélte, az ellenreformáció után Kolozsvárnak a Monostori úti részén nem volt református temploma, viszont hosszú évtizedek során a gyülekezet felgyarapodott akkorára, hogy megfogalmazódott bennük a vágy egy saját templom iránt.  Végül 1912 végén eladóvá vált az a telek, ahol ma a Kakasos templom áll, amit meg is vásároltak, így 1913-ban kezdődött el a templom építése. Pályázatot írtak ki az építészek számára, és Kós Károly ifjú építész pályázata nyert, amely tervet néhány hónap alatt kézi erővel meg is valósítottak.

„Ez hatalmas megvalósítás volt a kor lehetőségeihez és adottságaihoz képest, azért is, mert nem olyan munkagépekkel dolgoztak, mint most, és a technika sem ott tartott. Így néhány hónap múlva be is költözött a felsővárosi egyházközség gyülekezete a templomban, és az idei esztendőben lett 110 éve, hogy felszentelték, és folyamatosan istentiszteletek zajlanak itt” – mutatott rá.

Kós Károlyt érték meglepetések

Kerékgyártó Zsolt beavatott minket a templom rejtelmeibe is, amelyeket csak a legfigyelmesebb látogatók fedeznek fel. Mint magyarázta, Kós Károly aprólékosan megtervezett minden részletet a templomban, az oszlopdíszektől kezdve a padozaton keresztül az ajtókilincsekig. Keményen felügyelte a munkálatokat, hogy az épület minden apró részlete tökéletesen legyen kidolgozva, ám még így is sikerült őt meglepniük munkásainak. Eredeti tervei alapján egyáltalán nem használt kék színt a templomban, annak ellenére, hogy a szívéhez közel álló Kalotaszegnek ez az egyik alapszíne, viszont az utolsó simítások során a munkások úgy gondolták, hogy az építész kedvére tesznek, és kék színűre kezdték festeni az oszlopok kakas motívumait. Kósnak ez nem tetszett, de a festéket már nem lehetett teljesen eltávolítani a faragott kőből, így a mai napig az egyik oszlop kék festéke őrzi ennek a történetnek az emlékét.

Másik érdekessége a templomnak, hogy nem a szokványos módon vannak elhelyezve a padok, hiszen egybefüggő módon vannak összeillesztve, ami Erdély-szerte is ritkaságnak számít. „A fáma úgy tartja, hogy Kós Károly biblikus ihletésből alkotta meg az összefüggő padrendszert, mert a Szentírás tanítása szerint a gyülekezet egy test, és ezt az egységet szimbolizálja az egybeszerkesztett pad is. Nyilván időközben a gyülekezet túlnőtt a templom befogadóképességén, és bekerültek az oldalsó padok is, meg a székek, hogy mindenki elférjen, de az eredeti elképzelés a mestertől az volt, hogy a gyülekezet egymás mellett, együtt üljön, mint egy nagy család” – magyarázta.

Erdély első egész alakos Kós Károly-szobra 

Kerékgyártó Zsolt arra is kitért, hogy milyen felújítások zajlottak a templomban az elmúlt időszakban. Mint elmondta, 2012-ben már elkezdődött a templom generális felújítása a százéves fennállásának az ünnepségére, és lehetősége nyílt a gyülekezetnek, hogy megvalósítsák azt, amit Kós Károly eredetileg megálmodott, de anyagi források hiányában nem tudott megvalósítani, hogy a tetőzetet kézzel gyártott, Zsolnay zöld cseréppel fedjék be. Ugyanekkor a templom belső padlózatát is sikerült kicserélniük, az ablakokat is, hogy jobban illeszkedjenek a műemléképülethez, sőt, még a kilincseket is kézzel gyártatták, hogy illeszkedjenek az eredeti elképzeléshez.

Néhány évvel ezelőtt pedig sikerült valóra váltani azt a régi vágyat is, hogy a templom tervezője, Kós Károly szobra helyet kapjon a templom előtti téren. „A presbitérium nagy örömmel fogadta az ötletet, és Dr. Farkas Ádám, Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész készítette el a teljes alakos szobrot, amelyet a világjárvány után sikerült is felavatni” – mesélte.

A lelkész több mint hat éve szolgál a gyülekezetben, és úgy véli, hogy a Kakasos templom „Kolozsvár egyik ékköve”, amely kiemelt helyet foglal el a kolozsváriak és a gyülekezet tagjainak szívében. „Számunkra különösen kedves, hiszen a miénk. Bár a Kakasos templom Kolozsvár egyik jelentős műemléke, nekünk, gyülekezetnek, ez az otthonunk. Mindig arra törekedtünk, hogy méltóságát és szépségét megőrizzük az utókor számára, és ez nemcsak az én célom volt, hanem elődeimé is. Református lelkipásztorként az élő gyülekezet, Isten temploma a legfontosabb, és az, hogy ezt a templomot minél szebbé tegyük az élő gyülekezet számára” – hangsúlyozta Kerékgyártó Zsolt.