Élesen bírálja a Kós Károly tervezte kolozsvári Kakasos templom udvarának felújítását Macalik Arnold építész a Szabadság napilapban nemrég megjelent írásában. Szerinte a műemléképület udvarát „kemoterápiának vetették alá”, a Kós Károly-i szellemiséghez méltatlan módon nyúltak hozzá. A templom lelkésze, Kerékgyártó Zsolt és az udvar tervezője, Ferenczy Botond megkeresésünkre hangsúlyozta, a következtetések félkész munka alapján születtek, a tervet pedig jóváhagyta a presbitérium és a regionális műemlékvédelmi bizottság is.

Macalik Arnold építész véleménycikkében az udvar új burkolatát fájlalja. Mint írja, „a cinterem vastagon lebetonozva, lejtésképzés az épület felé, a teljes felület ormótlan szegélyezésekkel kicsempézve (!!!) stokkolt szürke andezittel”. Kifogásolja a templom bejárata előtt kialakított stilisztikai elemet: „a portálé előtt a csempézés rajzolatában szembe döf a kapuzat háromszögű oromzatának levetített vonala. Méltatlanul légbőlkapott, steril és üres építészeti beszéd ez.” Felhívja a figyelmet arra is, hogy az udvart díszítő bokrok keleti sorát kivágták.

A kolozsvári Farkas utca felújításán is dolgozó szakember szerint hiba volt felszámolni az utcai kaputól a portáléig vezető járdát, amely formai és térbeli minősége, anyaghasználata, kövezése az alkotás meghatározó jegyét képezték, és Kós Károly építész világlátásának és térszervezésének a lényegét hordozták. „Lesújtó a történés” – írja Macalik Arnold. Az építész azt is kifogásolja, hogy a templom udvarára tervezett Kós Károly-szobor „pályázat és gondolat nélkül” készül, „megbontva és steril személytelen módon felperzselve a hely szellemét”.

A műemlékvédelmi bizottság is jóváhagyta

Kerékgyártó Zsolt, a Kakasos templom lelkésze elmondta, hogy nem szeretne reagálni a Szabadságban megjelent cikkre, pusztán a felújítással és a munkálatokkal kapcsolatban tisztázna néhány dolgot, amiket szerinte a szerző félreértett, mivel egy „félkész munkából vont le következtetéseket”. Mint hangsúlyozta, a kivitelezéskor az engedélyeztetett terveket valósították meg, amelyeket a regionális műemlékvédelmi bizottság is jóváhagyott, és amelyeken nem változtattak semmit. A munkálatoknak 2021 márciusában fogtak neki hosszas előkészület után, amely során a presbitérium gyűlésein egyeztettek a tervekről, és a többféle elképzelés közül végül a mostani mellett döntöttek.

„Néhány évvel ezelőtt kipattant az ötlet, hogy legyen Kós Károlynak méltó emléke szoborba öntve, tisztelegjünk azzal, hogy a templom előtti térben elhelyezünk egy egészalakos szobrot. A presbitérium meghívással kívánta kivitelezni ezt az alkotást, érdeklődtek az erdélyi lehetőségekről is, de végül dr. Farkas Ádámra esett a választás, aki Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas, elismert, megbecsült szobrászművész, és erdélyi gyökerekkel is bír” – mondta a lelkész. A készülő szobor a Magyar Hírlap videójában látható.

Ferenczy Botond: az évek óta ázó templom megőrzése volt a cél

Ferenczy Botond, az udvar tervezője hozzátette, hogy a munkálatokat nem fejezték be, korántsem így fog kinézni az udvar a befejezés után. „Ami menthető volt, azt megmentettük. A csatornák alul szét voltak rohadva, ázott a fal, újra kellett vakolni az egészet. A csatornarendszert a fák levelei teljesen eldugaszolták, így ázott a templom, nagyon nedves, szinte mocsaras talajban állt, tehát a templom megmentése volt az elsődleges célunk” – magyarázta.

A tervező szerint már huzamosabb idő óta az udvart sem lehetett tisztítani, annyira szét voltak menve a kövek a templom körül, és emiatt a templom megközelítése sem volt könnyű. A növényzetről annyit mondott: csak azokat a bokrokat vágták ki, amelyek el volt halva, és ugyanazt a típusú kertrendszert fogják visszaépíteni, amelyik előzőleg ott volt. Jelenleg mintákat is vittek biológusoknak, hogy lássák, mivel lehetne kezelni a növényzetet, tette hozzá.

Ferenczy Botond ugyanakkor rámutatott, a cél az volt a felújítással, hogy a teret az embereknek adják vissza, hogy bárki használhassa, hogy egy olyan helyszín legyen, amelyben az emberek jól tudják érezni magukat, így Kolozsvár is egy új térrel bővülhet, ahol akár kulturális rendezvényeket is szervezhetnek.

Kerékgyártó Zsolt: „megpróbáltunk a 21. század kihívásaihoz is igazodni”

Kerékgyártó Zsolt lelkész úgy fogalmazott, szeretné a továbbiakban is egyensúlyban tartani a tér funkcionalitását az értékével, és nem az volt a szándékuk, hogy „lebetonozzanak mindent”, vagy az, hogy „betonbunkert” építsenek, hanem szeretnék a tér funkcionalitását emelni, és a műemléképületet megvédeni, karban tartani, óvni. „Mi megpróbáltunk a 21. század kihívásaihoz is igazodni, amikor a teret felújítottuk, és nem koncepciót szerettünk volna váltani, hanem a meglévő teret közösségbaráttá tenni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a templomot meg kell óvni, ez Kolozsvár nagy kincse és Kós Károly remekműve” – fogalmazott.

A kritizált stilisztikai változtatásáról – azaz arról, hogy a templom főbejáratának a háromszögét levetítették az udvar burkolatára – annyit mondott, hogy ez egy szimbolikus jel, amellyel szeretnék érzékeltetni, hogy minden, ami az udvaron van, csak árnyéka a lényegnek, a templom épületének. A lelkész arról is beszélt, hogy miért lett szürke az udvar kövezete. Mint fogalmazott, egyrészt ez a szürke talál az épület lépcsőjéhez, másrészt továbbra is hangsúlyozni szerették volna azt, hogy a templom a kincs, az udvar pedig egy semleges tér.

Kerékgyártó Zsolt hozzátette, hogy az utcai kaputól a bejáratig vezető járda utólagos kiegészítés volt. „Kós Károly is tervezett ide valamit, van, ami az ő keze nyoma, és van, amit utólag – merem mondani, hogy jó szándékkal – tettek az épülethez, és most olyan elemeket hiányolnak, amik utólag lettek hozzátéve a templom környezetéhez” – fogalmazott.

A lelkész még annyit mondott el kérdésünkre: a felújítás során sikerült megoldani a vízelvezetést, a templom belsejének egy részét is újra kellett vakolják az átázás miatt, ezt a részt szuszogó vakolattal helyettesítették, hogy a falat még inkább szárítsák. A templom mögött pedig nyitva hagyták a földet, nem takarták le betonnal, hogy szellőzzön. Mint mondta, több zöldövezetet is létesíteni fognak a templom mellé, hogy engedjék meg a víznek, hogy kipárologjon, ne a fal felé menjen. Mint megtudtuk, a tervek között szerepel a templomtetőzet csatornarendszerének kicserélése is, amelyre már pályáztak is. „Remélem, hogy a józan és kimért türelemmel bíró emberek érzékelik azt, hogy nem egy rosszhiszemű fércmunkának az elvégzői vagyunk” – összegzett a lelkész.