Szeptember közepére tervezik lebontani az állványzatot a kolozsvári Bánffy-palota főtérre néző homlokzata elől, jelentette be múlt héten Vákár István, a felújításokat finanszírozó Kolozs Megyei Tanács alelnöke. A főbejáratot már nagyrészt szabaddá tették, így láthatóvá vált a loggia és a megtisztított címer is.

Kolozsvár emblematikus épületének, a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó 18. századi barokk palota felújítása két évvel ezelőtt kezdődött el. A kivitelezés összértéke 4,5 millió lej, eddig 1 millió lejt költöttek a munkálatokra, további másfél millió lejt fordítanak megyei önkormányzati forrásokból idén a felújításra, közölte a Kolozs Megyei Tanács.A homlokzat a tervek szerint díszkivilágítást is kap, és hátra van még a belső udvar, valamint az oldalsó szárnyak burkolatának és kövezetének felújítása, valamint a hátsó homlokzat rendbetétele is, mondta el csütörtökön Vákár István. 

„Annak idején az építők gondoskodtak arról, hogy annyi telket vásároljanak meg, hogy egy szabályos négyszöget alakítsanak ki. Ennek a négyszögnek a hátsó része ugyanolyan látványos, mint az, amelyet eddig minden járókelő megpillanthat, ha elhaladt a palota mellett. Bár nincsenek szobrok, hiányzik az úgynevezett loggia, nagyon látványos, és én annak szurkolok, hogy lássák is majd az érdeklődők, mert egyelőre tisztázatlan, hogy milyen körülmények között lehet majd belépni erre a hátsó udvarra” – nyilatkozta a Maszolnak adott korábbi interjújában Lucian Nastasă-Kovács történész, a palotában működő Művészeti Múzeum igazgatója.A Bánffy-palota 1774 és 1786 között épült Bánffy György megrendelésére, Johann Eberhard Blaumann tervei alapján. A gróf 1790-ben költözött be a palotába feleségével, az osztrák Palm Jozefával és haláláig, 1822-ig itt lakott. Ezután a palota veszített a fényéből, bár a Kolozsvárra érkező császári vendégeket később is itt szállásolták el. A Bánffy-palotát az 1850-es évekig használta a család grófi ága, majd a bárói ág birtokolta. Különféle hivatalok, például rendőrség is működött benne. Nagyobb átalakítás a huszadik század elején következett, amikor Bánffy Albert a palota második udvarára – ahol addig istállóépület állt – bérházat építetett. Felesége, Sarolta 1927-ben mozit létesített a palota első udvarán, amit az 1970-es évek elején bontottak le. A család az 1949-es államosításig lakott az épületben, ahová rövid átmeneti időszak után 1956-ban költözött be a Művészeti Múzeum.