banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Demeter András kulturális államtitkár: „azt kellene tudatosítanunk, hogy a kultúra pénzbe kerül”

A fenntarthatóság, a párbeszéd és a pénzügyi hatékonyság azok az elvek, amelyeket szem előtt tartana mandátuma alatt az RMDSZ nemrég kinevezett kulturális államtitkára, Demeter András, aki csütörtökre megkapta – főleg a filmhez és a színházhoz kapcsolódó – feladatköreit is. A színész-producert minisztériumi tervei mellett arról a jogerős bírósági döntésről is kérdeztük, amely három évre eltiltotta közhivatal betöltésétől.

A legfelsőbb bíróság 2017 novemberében hozott jogerős döntése helybenhagyta az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) korábbi jelentését, amely érdekösszefonódást állapított meg Demeter András esetében. A jelentés szerint Demeter 2011 és 2012 között, amikor a Román Közszolgálati Rádió elnök-vezérigazgatója volt, saját magát nevezte ki egy európai uniós alapokból megvalósított projekt koordinátorának, amivel jelentős anyagi előnyre tett szert. Az ANI-jelentés 2017-es helybenhagyása azt jelentette, hogy Demeter a törvény értelmében három évig, azaz 2020 novemberéig nem tölthet be közhivatalt, ennek ellenére ő jelenleg is tagja a rádió vezetőtanácsának, bár államtitkári kinevezése miatt már kérte a felmentését. Ezt az ellentmondást több civil szervezet számon is kérte a parlamenten.

Azért fordultak a parlamenthez, mert az ANI-jelentés bírósági helybenhagyása ellenére Demeter vezetőtanácsi funkcióból való felmentése csak parlamenti határozattal valósulhatott volna meg. Demeter András szerint a parlamentnek az ANI-tól kapott értesítés iktatásától számított fél éven belül kellett volna döntenie az ügyben, de a kérdés – számára ismeretlen okokból – nem került napirendre. Demeter elmondta, azért nem kérte a parlamenttől saját maga a felmentését, mert vitatja az ANI eljárásának jogszerűségét. Azt is hangsúlyozta, hogy a 2017-es jogerős bírósági döntés éppen az általa kezdeményezett eljárás keretében született: kérte, hogy állapítsák meg az ANI eljárásának helytelen és törvénytelen voltát, ezt a keresetét utasították el, helybenhagyva az ANI-jelentést. „Várom, hogy újratárgyaljuk a dolgot, mert a mai napig meg vagyok győződve arról, hogy az a bírósági döntés, amellyel az én keresetemet elutasították, alaptalan” – fogalmazott.

Demeter András államtitkári kinevezése miatt azóta kérte felmentését a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsi tagsága alól, erről a parlament dönt majd, illetve, a Román Közszolgálati Televízió Produkciós Házánál betöltött vezetői funkciója szüneteltetését az államtitkári mandátuma idejére.

Demeter András István 1992-ben diplomázott a Marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Dijonban kulturális menedzsmentet, Temesváron jogot tanult. 1993-ban, mindössze 24 évesen kinevezték a Temesvári Csiky Gergely Színház élére, amelyet 2005-ig vezetett. 2005–2010 között a román kulturális tárca igazgatójaként, majd kulturális államtitkárként szerzett tapasztalatot az államigazgatás és a jogalkotás terén. Ezt követően átvette a Román Közszolgálati Rádió elnök-vezérigazgatói megbízatását, a funkciót 2012-ig töltötte be. Azóta is a vezetőtanács tagja, emellett a Román Közszolgálati Televízió Produkciós Házának vezetője. Mindezek mellett szabadúszó színész, aki rendszeresen látható prózai és zenés színházi előadásokban, filmekben, tv-játékokban úgy magyar, mint román nyelvterületen.

A célokról: a minőségi kultúra nem lehet ingyenes

A szaktárca honlapján is olvasható lista szerint Demeter András kulturális államtitkári feladatai a kormány és a parlament közötti kapcsolatokat érintik, emellett hozzá tartozik a minisztérium előadóművészetekkel és filmművészettel foglalkozó osztályának koordinálása, illetve a kapcsolattartás a minisztérium, a kormány vagy a törvényhozás és 25 állami intézmény, vállalat között. Utóbbiak közé tartozik a George Enescu Filharmónia, a nemzeti színházak és operák, az Országos Filmközpont (CNC), az országos filmterjesztői vállalat (RADEF), a Sahia Film és az Animafilm stúdiók. „Szinte száz százalékosan ott folytatom, ahol 11 évvel ezelőtt abbahagytam, már ami a feladatköröket illeti. Ami a problémákat illeti, sok minden változott, sajnos kevés változott jó irányba” – mondta Demeter.Fotó: Facebook

Az államtitkár úgy látja, az utóbbi néhány évben erősödött a kultúra romániai szerepe, az ágazat további erősítése pedig a fenntarthatóság, a párbeszéd és a pénzügyi hatékonyság szem előtt tartásán múlik. Mint mondta, mandátuma alatt ezek jogi vetületeivel is foglalkozna.

„A kulturális intézmények – akár a magán-, akár a közszféra részét képezik –, legfeljebb egy forrással bírnak, és nem tudják legyőzni a rendszer visszásságait” – véli Demeter. A kulturális tárca által fenntartott nemzeti színházak vagy múzeumok nem a bukaresti, hanem a helyi közösséget építik, a helyi közösség képviselete azonban „leveszi a kezét ezekről az intézményekről, semmilyen segítséget nem nyújt”, mondta az államtitkár, elismerve, hogy akadnak kivételek, illetve azt is, hogy ez fordított irányban is problémás, a szaktárca sokszor ugyanúgy azt mondja, hogy a helyi önkormányzathoz tartozó intézményeket nem támogatja. „Fenntarthatóbbak lennének ezek az intézmények, ha sikerülne bevonni a párbeszédbe a közösséget is, illetve a közösség döntéshozó szerveit is” – mondta.

Demeter kiemelte továbbá, hogy a pénzügyi hatékonyság elve, ami a magánintézményeknél létkérdés, a közintézményeknél is fontos. Pozitív példaként említette korábbi minisztériumi tevékenykedése idejéből azt, hogy sikerült rávenni az Enescu fesztivál, illetve az Országos Színházi Fesztivál (FNT) szervezőit arra, hogy a korábbi legfeljebb 30 százalék helyett a helyek 90 százalékát értékesítsék, és ne meghívottakkal foglalják el, miközben sorban állnak értük az érdeklődők. Az államtitkár szerint a kultúraszervezőkben, a döntéshozókban és a közönségben is tudatosítani kellene, hogy „a kultúra pénzbe kerül, és minőségi kultúrát csak pénzforrások birtokában lehet alkotni.”

Demeter szerint ezzel ellentétes mentalitást sugall például az a közvitán levő törvénymódosítási javaslat, hogy a tanulók ingyenjegyeket kapjanak az állami kulturális intézményekbe, de az „általában politikai felhanggal” szervezett ingyenes rendezvények is. „Ha egy ilyen jogszabály életbe lépne, akkor az a kisebbségi intézményeink létét pont úgy veszélyeztetné, sőt, lehet, hogy még jobban, mert a magyar színházak jövedelemforrásai még kisebbek Romániában, mint például a többségi intézmények esetében” – szögezte le.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A válságról: aki akart, dolgozhatott a járvány alatt is

A koronavírus-járvány romániai kirobbanása után egy évvel még mindig csak terv szintjén létező kulturális mentőcsomag kapcsán az ágazat szereplői leginkább a kommunikáció akadozásával, az igen eltérő igények feltérképezésének hiányával vádolták a minisztériumot. Demeter András ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nagyon sokszor jogosnak tartja ezeket az észrevételeket. „Nem csak azért, mert pénzről van szó, nem csak azért, mert olyan válsághelyzetről van szó, amely jogos igényeket teremtett, de elsősorban azért, mert úgy gondolom, hogy a problémát csak úgy lehet megoldani, ha pontosan felmérjük. Én is úgy gondolom, hogy nagyon megkéstek a dolgok, már több mint egy éve tart ez a jelenség, és egyre nagyobb méreteket ölt, és mi még mindig ott tartunk, hogy még csak meg sem hallgattunk mindenkit, és hol van még innen a gyakorlatba léptetés.” Az államtitkár ugyanakkor leszögezte, hogy a támogatások nem az ő asztalához tartoznak, ugyanis a miniszter úgy döntött, hogy az USR államtitkárát, Iulia Popovici-ot bízza meg ezzel a feladattal, mert a pénzeket európai uniós alapokból biztosítják, és az európai beruházások és projektek minisztériumát is az USR politikusa vezeti.

A színházak és a mozik egyik legnagyobb problémája az elmúlt egy évben a tervezhetőség hiánya volt, hiszen folyamatosan az állandóan változó fertőzési rátához kell igazodni, egyik pillanatról a másikra bezárni vagy kinyitni a nézőtereket, vetettük fel. Az államtitkár szerint „aki akarta, az kihasználhatta a tavasztól őszig tartó időjárási feltételeket, a szabadtéri előadások sok alkotó számára jelentettek munkalehetőséget és sok néző számára kellemesen eltöltött estét a világjárvány közepette”. Demeter úgy véli, hogy ez is mentalitás kérdése: „sokak számára a világjárvány kiváló alkalmat jelentett arra, hogy ne zavarjanak sok vizet, éljenek csendesen. Nem azt mondom, hogy ez általános jelenség, de ha kicsit körülnézünk, akkor a szomszédságunkban is láthatunk erre példát” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte a megoldást nem feltétlenül a szaktárcának kell megtalálnia, de nem is hagyhatják magukra a kultúraszervezőket: a minisztériumnak, az önkormányzatoknak és a kulturális intézményeknek együtt kellene működniük.

Törvénymódosítás segítene a filmiparon

Demeter Andrást a romániai filmipar problémáiról is kérdeztük, hiszen miközben a román koprodukcióban gyártott filmek látványos nemzetközi sikereket aratnak (Radu Jude játékfilmje kapta az Arany Medvét, Alexander Nanau alkotása az év európai dokumentumfilmje lett, és közel áll az Oscar-jelöléshez), a hazai közönség nem feltétlenül ezekre produkciókra ül be a moziba – már ha nyitva vannak –, ha pedig valamelyik nagy streaming-csatornára felkerülve sok nézőhöz jutnak is el (mint a colectiv az HBO-n), ennek nem lesz anyagi nyoma a hazai filmgyártásban.

Az Országos Filmközpont (CNC) csütörtökön hirdette meg mintegy 4 millió euró keretösszegű pályázatát 14 hónap szünet után, ugyanis nem írt ki pályázatot 2020-ban, amikor a válságban levő filmiparnak leginkább szüksége lehet rá, mert a Filmalapba nem gyűlt össze az ezt lehetővé tevő minimális összeg (20 millió euró). Demeter András szerint a CNC működését részben törvénymódosítással lehetne javítani, hiszen jelenleg a törvény nagyon „szelíd”, nem írja elő, hogy mi történik, ha a hozzájárulók (többek között a tévécsatornák, filmforgalmazók, szerencsejáték-üzemeltetők) nem tesznek eleget a kötelezettségüknek, és nem folyósítanak semmit a Filmalaphoz, másrészt a Filmalap vezetőségének hatékonyabbá tételével, a mulasztások kiiktatásával.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a román film hazai népszerűsítésére tett kísérlethez kapcsolódik korábbi minisztériumi munkájának egyik legnagyobb sikere, amikor a 2000-es évek végén sikerült törvényi keretet alkotni arra, hogy a csődközeli országos filmterjesztői vállalat (RADEF) tulajdonában levő moziépületeket átvehessék az önkormányzatok, és egyben legnagyobb kudarca, amikor kiderült, hogy nagyon kevés önkormányzat élt ezzel a lehetőséggel. Azóta a RADEF több mozit visszakapott, és Demeter szerint „pont olyan rosszul sáfárkodik velük, mint azelőtt.”

Kapcsolódók

Kimaradt?