banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Válságban a kultúra: a szaktárca nem látja át az ágazat(ok) különböző igényeit

A kulturális minisztérium nem látja át és nem érti a romániai kulturális és kreatív szektor működését, és a legjobb szándék ellenére sem sikerült eddig hatékonyan kommunikálnia az ágazattal, amelyet képviselnie kellene. Megoldás azonban lenne a helyzetre, derült ki a kulturális mentőcsomag-tervről szóló online kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Kolozsvári Kulturális Központ, a MetruCub, a Gabriela Tudor Alapítvány és az Insula 42 által szervezett csütörtök délelőtt.

Miközben a romániai kulturális szektor egyes szereplőit konkrétan hetek-hónapok választják el az eltűnéstől a járványhelyzet miatt, a kulturális minisztérium mentőcsomag-terve még a kidolgozás fázisában van. Több hónapnyi egyeztetés után még mindig rengeteg az elégedetlenség a tervekkel, fesztiválok és független színházak feszülnek egymásnak, illetve a szaktárcának. Az ágazat szereplői, illetve a kulturális minisztérium pénzügyi forrásokkal foglalkozó osztálya (UMP) ismertette álláspontját a beszélgetésen, amelyet Stefan Teișanu, a Kolozsvári Kulturális Központ igazgatója és Corina Șuteu, az Insula 42 kurátora, volt kulturális miniszter moderált.

A kulturális tárca részesül utoljára a büdzséből

Elöljáróban a kulturális minisztérium mentőcsomagot kidolgozó munkatársai ismertették a jelenlegi helyzetet. A tervben szereplő két támogatási forma – a legfeljebb 8000 eurós egyszeri támogatás, illetve a legfeljebb 800 000 eurós, jövendőbeli projektekre igényelhető támogatás, amelyekről itt írtunk részletesebben – az UMP aligazgatója, Monica Drăgan szerint biztosan nem tudja megoldani a kulturális szektor összes problémáját, de legalább valami, amit a jelenlegi keretek és korlátozott anyagi lehetőségek között megvalósítható. A kulturális szféra mindig nehezebben jut pénzhez a közösből, háromszor olyan jól kell érvelnie, mint más ágazatoknak, jegyezte meg.

Mint mondta, a mentőcsomag kidolgozását leginkább az hátráltatta, hogy nem állt rendelkezésükre elég adat a kulturális szereplőkről, ezért hozták létre a kulturális regisztert. A terveket pedig eddig is igyekeztek a visszajelzések alapján módosítani – ezért vették ki az egyszeri, de minimis támogatás kritériumai közül az igénylő bevételeinek mértékét, és ezért fogják kivenni a fesztiválszervezők jövőbeli projektjeire igényelhető támogatás feltételei közül azt, hogy csak azok kaphatják meg, akik 2020-ban nem szerveztek semmilyen eseményt, ugyanis több érintett jelezte, hogy ezzel épp azokat zárják ki, akik korlátozott körülmények között is megpróbáltak dolgozni.

 

Hiányos a kommunikáció az érintettekkel

Raluca Iacob kulturális menedzser, a MetruCub alapítója, aki Corina Șuteu mandátuma alatt a kulturális minisztériumban dolgozott, arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány 130/2020-as sürgősségi rendeletében szabályozott, kis- és közepes vállalkozásoknak szóló támogatáscsomagból a kulturális szektor egy része is részesülhet, csakhogy a kulturális minisztériumnak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogy ezekről informálja az érintetteket.

Mădălina Marcoci, az UMP európai ügyek-szakértője szerint a kulturális szférából többen éltek is ezzel a lehetőséggel. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az igényelhető állami támogatásoknak van felső határa, ezért nem tevődik fel az, hogy bizonyos szervezetek mindent elhappolnak a többiek elől. Mint hangsúlyozta: egy igénylő nem kaphat bruttó 200 000 eurónál több de minimis támogatást hazai vagy európai forrásokból három év alatt.

Codruța Vulcu, a szebeni ARTmania fesztivál és a koncert- és rendezvényszervezők egyesületének (AROC) képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 130/2020-as sürgősségi kormányrendelet támogatásaira sokan pályáztak ugyan, pénz azonban még nem érkezett, a program pedig jelenleg le van zárva, és az országos költségvetés megszavazásáig ez biztosan így is marad. Mint mondta, az ARtmania például a technikai munkanélküliség lehetőségét sem vette igénybe, mert a koncertlemondások miatt több volt a munka, mint azelőtt. Az egyes pályázatokhoz szükséges önrészt a kulturális szektor most nincs honnan előteremtse, újabb bankkölcsönről pedig szó sem lehet, ha még a korábbiakat sincs miből kifizetni, ecsetelte a patthelyzetet Vulcu.

Az AROC nagy reményeket fűz az új kultúratámogató csomaghoz, amely nélkül szinte lehetetlen lesz a jövőben európai szintű eseményeket szervezni Romániában, de fontos lenne tudni, hogy mikor ültetik gyakorlatba, mert ha nyár előtt ez nem történik meg, akkor nem tudnak tervezni, tette hozzá Vulcu.

Șerban Radu, a Cărturești könyvesbolt-hálózat alapítója az elérhető állami segélyek több hiányosságára is rávilágított a saját területével kapcsolatban. Mint mondta, sok könyvesbolt éppen azért maradt le a támogatásról, mert az ágazat tíz éve nehéz helyzetben van, veszteséges vagy nagyon kevés profitot termel, ezért nem felelt meg a sikeres vállalkozás kritériumának, másrészt az elérhető támogatások limithez kötése azt eredményezte, hogy a kisebb könyvpiaci szereplők 2019-es forgalmuk 50 százalékát is megkaphatták támogatásban, a nagyobb láncok pedig annak alig pár százalékát.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A „kultúra” sok különböző ágazatot jelent

A vizuális művészetek területét Diana Marincu képviselte a temesvári Art Encounters egyesület részéről. Szerinte alapvető probléma az, hogy a galériák teljesen kimaradtak a támogatható kategóriák közül, pedig voltak veszteségeik, másrészt úgy gondolja, hogy a de minimis támogatást diverzifikálni kellett volna a megmozgatott pénz, projektek függvényében, hiszen 8000 euró bizonyos szervezeteknek nagyon kevés.

Cosmin Manolescu koreográfus, a Gabriela Tudor Alapítvány képviselője a szaktárca kultúratámogató csomagjával kapcsolatban azt nehezményezte, hogy a hazai kultúrateremtőkkel szemben a külföldi művészeket „importáló” fesztiválokat részesíti előnyben, hogy a 8000 eurós de minimis támogatásból semmi sem fog eljutni a művészekhez, hiszen éppen arra lesz elég, hogy a független terek fenntartási költségeit állják belőle, illetve azt is, hogy a jövőbeli projektekre elérhető támogatást csak a gazdasági tevékenységet végző szervezetek igényelhetik, a nonprofit szféra így kiszorul ebből.

Szükség lenne hosszú távú kulturális vízióra

Monica Drăgan, a kulturális minisztérium képviselője elismerte, hogy a szaktárca nem kommunikál hatékonyan az ágazattal, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mentőcsomagra még nincs meg az anyagi fedezet, és ha a kulturális szektor folyamatosan támadja a minisztérium terveit, annál kevesebb az esélyük pénzhez jutni. Mint mondta, az építő javaslatokat február 8-ig írásban várják, és ígéretet tett arra, hogy megfontolják a de minimis támogatás kritériumainak árnyalását, többek között valószínűleg rögzítik azt is, hogy az összeg egy részét kötelező lesz továbbjuttatni a művészeknek, akik nem jogi személyek, ezért nem igényelhetnek támogatást.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség lenne közpolitikák kidolgozására, vízióra, mert a kulturális szektor egyáltalán nem egységes, a különböző igények figyelembe vétele pedig meghaladja az UMP képességeit. Azt is leszögezték, hogy nagyobb átláthatóságra lenne szükség a megkapott támogatások, de az ágazat valós tevékenységet kifejtő szereplőit illetően is.

A beszélgetés itt visszahallgatható:

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?