A koalíciós pártok vezetői továbbra is patthelyzetben vannak a bírák és ügyészek nyugdíjának kérdését illetően, noha Ilie Bolojan miniszterelnök hajlandónak mutatkozott újratárgyalni az alkotmánybíróság által elutasított törvénytervezetet. Az ülésen az közigazgatási reform ügyében sem született végső döntés, de a pártok megegyeztek abban, hogy 10 százalékkal csökkentik a közalkalmazotti álláshelyek számát, a Cseke Attila vezette fejlesztési minisztériumnak pedig a napokban kell véglegesítenie a törvénytervezetet – írja a Digi24 a keddi koalíciós tárgyalásokat követően.

A kormányülés előtt Sorin Grindeanu, a PSD ügyvivő elnöke és Ilie Bolojan külön is egyeztetett – ez volt az első találkozójuk azóta, hogy a PSD a parlamentbe hívta a kormányfőt a Miniszterelnök órájára, hogy magyarázatot adjon az amerikai csapatok létszámának romániai csökkentésére.

Bírói nyugdíjak: nincs megállapodás, de közeledtek az álláspontok

A kormánykoalíció ismét nem jutott végső döntésre a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében, de a tárgyalások ezúttal előrelépést hoztak az előző üléshez képest. Politikai források szerint Ilie Bolojan miniszterelnök hajlandó lenne tárgyalni a bírói nyugdíjak csökkentéséről és a nyugdíjkorhatár emeléséről szóló módosított változatról.

Az egyik megfontolás alatt álló opció szerint a nyugdíj mértéke a bírák és ügyészek nettó fizetésének 70 százaléka lenne (ahogy az eredeti tervezetben is szerepelt), de a bevezetési időszakot 15 évre hosszabbítanák meg. Végső döntés azonban még nem született.

Tíz százalékkal csökkentenék a parlamenti létszámot?

A keddi ülésen újra napirendre került a parlamenti képviselők számának csökkentése. Az RMDSZ által javasolt 10 százalékos mérséklést az USR és részben a PNL is támogatja, a PSD viszont továbbra is ellenzi.

Az RMDSZ elképzelése szerint az új szabály 2028-ban, a következő törvényhozási ciklustól lépne életbe, és a képviselők számát az utolsó népszámlálás alapján, a megyei lakosságszámhoz igazítva állapítanák meg. A diaszpóra és Ilfov megye több képviselőt kaphatna.

A PSD ezzel szemben egy 300 fős, egyéni választókerületes parlamentet javasol, és megszüntetné azt az alternatív küszöböt, amelynek lehetővé teszi, hogy azok a helyi pártok, amelyek legalább négy megyében 20 százalék fölötti szavazatot érnek el, bejussanak a parlamentbe. Ez az alternatív választási küszöb – amelyet még soha nem érvényesítettek – gyakorlatilag az RMDSZ számára biztosítja a parlamenti képviseletet arra az esetre, ha a magyar lakosság számának csökkenése és politikai folyamatok miatt országos szinten nem éri el a rá leadott voksok 5 százalékát. Az alternatív küszöb révén az RMDSZ a Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyékben elért eredményei alapján, a jelenleginél kevesebb képviselővel, de bejutna a parlamentbe.

A koalíció képviselői megegyeztek abban, hogy új törvénytervezetet dolgoznak ki, amelyet a következő üléseken vitatnak meg.

A közigazgatási reform még mindig nem zárult le

A koalíció tagjai elvi megállapodásra jutottak a közigazgatásban – helyi és központi szinten – történő létszámcsökkentésről. A hónapok óta húzódó egyeztetések után abban állapodtak meg, hogy a helyi közigazgatásban mintegy 13 000 betöltött állás (ez 10%-os arány) szűnik meg.

A képlet szerint 30 százalékkal csökkentik a maximálisan engedélyezett álláshelyek számát, de a csökkentés mértéke nem haladhatja meg a ténylegesen dolgozók 20 százalékát. Ez azt is jelenti, hogy azok az önkormányzatok, amelyek korábban már csökkentették a létszámot, akár meg is tarthatják jelenlegi állományaikat.

Országos szinten az intézmények személyi jellegű kiadásait szintén 10 százalékkal csökkentik. Ez intézményenként eltérő hatással jár: egyes helyeken kisebb, máshol nagyobb mértékű leépítés lesz szükséges.

Cseke Attila fejlesztési miniszter napokon belül véglegesíti a törvénytervezetet, hogy a koalíció jövő heti ülésén végleges döntést hozhassanak róla.

Mint ismert, Romániának a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformját, amely az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik fontos mérföldköve, november végéig meg kell oldania, különben az ország több mint 230 millió eurótól esik el. Az alkotmánybíróság októberben alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt, mivel az előterjesztők nem várták meg a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) konzultatív véleményének határidejét – a testület tehát nem a törvény tartalmát, hanem az eljárást kifogásolta. A közigazgatási reform hónapok pedig óta késik, mert a koalíciós pártok nem tudtak megállapodni a leépítések mértékéről és üteméről.