A legfelsőbb bíróság (ICCJ) nem egyezett bele a bírói nyugdíjakat módosító törvénytervezetbe – fakadt ki kedden Lia Savonea, nehezményezve, amiért szerinte Kelemen Hunor nyilatkozata arra engedett következtetni, hogy egyetértés előzte meg az alkotmánybíróság által később formai okok miatt elutasított jogszabályt.

Az ICCJ elnöke közleményében határozottan elutasította azokat a kijelentéseket, amelyek szerint bármilyen formában is rábólintottak volna a kormány által felelősségvállalással elfogadott, de később alkotmányellenesnek minősített törvényre. „A legutóbbi nyilatkozatok, beleértve Kelemen Hunor úr kijelentéseit is, amelyek azt a benyomást keltik, hogy a Legfelsőbb Bíróság elfogadta volna ezt a tervezetet, nem felelnek meg a valóságnak és veszélyeztetik a közbizalmat az igazságszolgáltatás függetlensége iránt” – fogalmaz állásfoglalásban, emlékeztetve, hogy következetesen és folyamatosan elutasítottak minden olyan jogalkotási kezdeményezést, amely a bírói státuszt vagy annak függetlenségét gyengítette volna.

Aláhúzta azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak nincs jogköre jóváhagyni a törvénytervezeteket. „Egy informális egyeztetést nem lehet intézményes beleegyezésként vagy a tervezet jóváhagyásaként értelmezni” – közölte. Lia Savonea úgy fogalmaz, hogy a legfelsőbb bíróság „törvényhozási tanácsadói” szerepkörrel való felruházása „súlyos eltorzítása az alkotmányos rendnek és sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét”, márpedig az ICCJ nem mondott le alkotmányos szerepéről, a bíróknak tudniuk kell, hogy függetlenségük nem lehet alkut tárgya.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: Nem vesztegetheti a kormány az időt, az emberek rendkívül idegesek (VIDEÓ)

A bírák nyugdíjairól szóló törvénytervezet ügyét mielőbb le kell zárni, szögezte le Kelemen Hunor.

kormánykoalíció bírói nyugdíjak különleges nyugdíj közigazgatási reform Kelemen Hunor

Lia Savonea reakciója minden bizonnyal Kelemen Hunor hétfő esti, a Digi24-nek adott interjújában elhangzottakra érkezett, az RMDSZ országos elnöke ugyanis – mint már írtuk –arról beszélt, hogy a kormánykoalícióban korábban egyetértés volt a javaslat kapcsán, és bár volt vita a nyugdíjkorhatár emelésének átmeneti időszakáról, de a bírósághoz informális véleményezésre küldött javaslatában is 10 év szerepelt. „A bírákkal folytatott konzultációkon is 10 évről volt szó. A parlamentben senki nem nyújtott be módosító javaslatot, hogy ez 15 év legyen. Ezután történt, ami történt, az alkotmánybíróságon” – mondta Kelemen Hunor.

Kapcsolódó

Győztek a bírák? – Elbukott a nyugdíjtörvény

Alkotmányellenesnek mondták ki hétfőn a bírák és ügyészek nyugdíjfeltételeit módosító törvénytervezetet.

Alkotmánybíróság speciális nyugdíj Bolojan-kormány bírói nyugdíjak

Mint megírtuk, az alkotmánybíróság október 20-án elfogadta a Legfelsőbb Semmítőszék (ICCJ) alkotmányossági kifogását a szolgálati nyugdíjakról szóló törvénymódosítás ellen, amely korlátozta volna a bírói nyugdíjak szintjét és emelte volna a nyugdíjkorhatárt.

FRISSÍTÉS: Úgy tűnik Kelemen Hunor nyilatkozata nem volt egyértelmű, mert miközben a bíróság alatt Lia Savonea az általa elnökölt legfelsőbb bíróságot értette, addig a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) az alkotmánybíróságot, és ezért kedd délután kiadott közleményében a testület „precedens nélkülinek” nevezte, hogy a törvényhozók elővéleményezést kértek az alkotmánybíróságtól a törvénymódosítás kapcsán.

Bejelentették: az alkotmánybíróság elnökétől és a kormányfőtől kérnek tájékoztatást arról, hogy ezt ki kezdeményezte, milyen eljárás szerint és milyen jogi alapon jártak el, mi volt a véleményezésre küldött tervezet tartalma és kik vettek ebben részt. A CSM szerint ez példátlan és elfogadhatatlan eset, amely miatt sérülhet az alkotmányos egyensúly a végrehajtó és a törvényhozó hatalom, illetve az igazságszolgáltatás között. Ellentétes az alkotmányos renddel, hogy az alkotmánybíróságot a kormány rendelkezésére álló tanácsadóvá alakítsák, továbbá a törvény is tiltja, hogy a hatáskörükbe tartozó ügyekben tanácsot adjanak.

Emlékezetes amúgy, hogy a kérdéses törvénytervezetet a CSM-nek kellett volna véleményeznie, de mivel az elmaradt, az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki. A G4Media szerint Kelemen Hunor tisztázta, hogy a Digi24-nek adott interjúban a bíróság alatt a Legfelsőbb Bíróságot értette, nem pedig az alkotmánybíróságot.

Kelemen Hunor egyébként kedden a Digi24-nek közölte azt is, hogy amikor informális véleményezésről beszélt az alatt azt értette, hogy a témában egyeztettek bírákkal úgy a legfelsőbb bíróságtól, mint pedig a CSM-től.  Az RMDSZ országos elnöke szerinte teljesen természetes és normális, hogy megbeszéléséket folytassanak az érintettekkel. „Erről beszéltem. Sajnálom, hogy a CSM vagy a Legfelsőbb Bíróság félreértette. Én nem támadtam őket, nem mondtam semmi rosszat róluk, és ezt ők is tudják, mert mindig is a bírók pártján álltam. Ezért nem is nagyon értettem, hogy miért lőttek a zongoristára, de semmi baj, a dolgokat tisztázni kell” – mondta Kelemen Hunor.