A román kormány kulturális ágazatnak szánt mentőcsomag-terve jelenlegi formájában a legnehezebben azoknak lesz hozzáférhető, akik a független szférában alkotók zömét alkotják: a jogi keretek nélkül, sokszor „másodállásban” dolgozó művészeknek, kultúraszervezőknek. Erdélyi független alkotókat kérdeztünk a válsághelyzetről és az elérhető támogatásokról.  

A kulturális minisztérium január végén tette közzé a kulturális szektor felélesztésére irányuló újabb terveit, miután novemberben 100 millió eurós mentőcsomagot ígért erre. A jelenlegi tervek összesen mintegy 80 millió euróról szólnak, a minisztérium számításai szerint ebből körülbelül 5700 kultúraszervező részesülhet. Előrelépés a korábbi változathoz képest, hogy az összeg 60 százalékát a függetleneknek szánják: olyan jogi személlyel rendelkező szervezetek (NGO vagy cég) igényelhetnek legtöbb 8000 eurós egyszeri, vissza nem térítendő de minimis támogatást, akiknek 2019-ben nem volt bevételük jegyeladásból, illetve ez nem haladta meg a 122 500 lejt. Az őszi tervezetben 4000 eurós egyszeri támogatás szerepelt, amelyet az igénylő korábbi bevételei alapján ítéltek volna oda, ezt a feltételt most kivették. Az egyéni vállalkozók továbbra sem részesülhetnek ebből a támogatásból.

A keretösszeg fennmaradó 40 százalékból jövőbeli projekteket támogatna a minisztérium. Kulturális rendezvény- és fesztiválszervezők, könyvesboltok, illetve kiadók pályázhatnának a 2019-es forgalmuktól függően, az egyenként nem több mint 800 ezer euró támogatásra, amelyhez azonban 20 százalékos önrészt is fel kell tudni mutatni. Nem nyújthatna be pályázatot olyan cég, amelyik megkapta a de minimis egyszeri támogatást.

A tervek között szerepel továbbá az is, hogy a művészeknek és kulturális dolgozóknak járó technikai munkanélküli segélyt, az egyetlent, ami egyéni vállalkozóknak, illetve szerzői jogi szerződésekből bevételhez jutóknak elérhető, 2021. június 30-ig meghosszabbítanák. A kulturális minisztérium kezdeményezi a támogatás után fizetendő adók és járulékok elengedését vagy elhalasztását is. Jelenleg a havi 4072 lejes támogatás adóköteles, így valójában 2253 lejről van szó.

A kulturális minisztérium terve távol áll a zeneipar realitásától

A kolozsvári FUNKorporation zenekar 2020 tavaszán a frissen megjelent album bemutató turnéját kellett lemondja a járvány miatt, csak nyáron volt néhány fellépésük. A tavaszi teljes leállás után lassan „hozzászoktak” a helyzethez. „Kollegákkal, rendezvényszervezőkkel beszélgetve rájöttünk, hogy ez a probléma nagyon sok embert érint, nem biztos, hogy minket érint a legsúlyosabban, és akkor valamilyen szintű normalizálása elindult a helyzetnek, legalább elkezdtünk próbálni, új dalokon gondolkozni” – mesélte az együttes dobosa, Bajusz Gábor.

A zenész szerint a járvány pénzügyileg és az elmaradó élő koncertek miatt lelkileg is sokakat rosszul érintett, ezzel együtt a leállásnak voltak pozitív hozadékai is. „Át tudtuk gondolni mi is, hogy mi az az irány, amit követnénk. Amikor az ember benne van egy produkcióban és jobban megy egy kicsit, akkor egyik koncerttől a másikig nem nagyon van ideje gondolkozni, úgy gondolom, hogy lelki szempontból sok művésznek jól is jött az, hogy pihenhetett, vagy átgondolhatta azt, hogy mit tett le eddig az asztalra s ezután mivel foglalkozna” – mondta Gábor.

Anyagi szempontból változóan érintette a válság a FUNKorporation tagjait: „vannak olyan tagok a zenekarban, akik csak zenéből élnek, nem csak ebben a zenekarban működtek, nekik mindegyik más zenei projektjük is leállt, úgyhogy nekik nehezebb, van, aki dolgozott, de profilt kellett váltson, van, akinek a munkahelye megmaradt és nincs ilyen gondja” – tudtuk meg a dobostól, aki szerint a zenekar eddig sem adott pénzügyi stabilitást, igaz, voltak anyagilag sikeresebb korszakai. „A nagyobb baj az, hogy a zenekari projektekre nem jut pénz. Sokszor a koncertbevételek fedezték a stúdióköltségeket, és ezek a bevételek most nincsenek, és a tagok sem tudnak pénzt összedobni” – mutatott rá Gábor.

„Az állam valamilyen szinten megpróbál segíteni, de a művész-szektort szerintem egyrészt nem is érti pontosan, másrészt hiányosságok vannak, részünkről is. Többek között az, hogy nehéz bizonyítani, hogy valaki zenél, és ebből élt meg. A legtöbb zenekar úgy működik, hogy vagy van egyvalakinek cége vagy egyesülete, amelyik számláz vagy szerződik, majd a bejövő pénzeket elosztják, ennek viszont már papíron nyoma nem nagyon marad” – vázolta fel a problémát a zenész. Ha néha bizonyítható is a jövedelemszerzés, ritka az, aki bizonyítani tudja, hogy egész évben ebből élt meg, ez pedig alapfeltétele az állami támogatás igénylésének, tette hozzá.

Könnyebben kapna támogatást, aki amúgy is nagyobb pénzeket mozgat

Az állami segélyek a cégek és egyéni vállalkozók működési logikáját követik, az igénylésükhöz kért dokumentáció is erre épül. „Ezért nyilván kialakul, hogy azok a projektek, amik jobban működtek, amelyeket ilyen szempontból is rendbe szedtek, könnyebben megkaphatják a támogatást, és ezek általában azok a zenekarok, amelyek jobb anyagi helyzetben is voltak. Voltak olyan kitételek is, hogy ez legyen az egyetlen bevételi forrásod, ez megint nehézkes, mert általában részmunkaidővel vagy teljes munkaidővel sok zenekari tag máshol dolgozik, tehát nem jogosultak támogatásra” – magyarázta Gábor.

Mint mondta, még rosszabb helyzetben van a zeneipari szereplőknek az a jelentős rétege, amelyik magánrendezvényekre, esküvőkre jár zenélni. Őket is érintette a járvány, de ők még inkább a szürke zónában mozognak.

„Az volt az érzésem, hogy a mentőcsomag nagyobb stratégiai partnereknek szól, akik olyan rendezvényeket szerveznek, amelyek több ezer emberhez is eljutnak, nagyobb lecsapódásuk van” – mondta a FUNKorporation tagja, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy hiányzik a zenészek, zeneipari szereplők érdekvédelmi szervezete, amelyik ezt a realitást az illetékesek felé közvetítette volna.

A bedolgozó alkotók, akik nem léteznek az állam számára

Jogi személyiség nélküli, alkalmi szerződések alapján dolgozó alkotók nem csak a zeneiparban, hanem például a színházi szférában is vannak. Sokan kénytelen voltak felhagyni az alkotómunkával.

Pálffy Zsófia marosvásárhelyi drámaíró, dramaturg az András Lóránt Társulat projektmenedzsereként dolgozott – ez volt az első időszak az életében, amikor kizárólag kulturális téren dolgozott – a társulat azonban a hosszú ideje tartó, járvány előtt is fennálló anyagi nehézségek miatt megszűnt. Zsófia több projektje nem futhatott ki a járvány miatt, például a Borderline, amelyet Kincses Réka rendez vagy a Valentin Covaciuval közösen írt Bologaș/Ballagás, és volt olyan terve, amelyet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) pályázatán adott volna le, de a források visszavonása miatt ez nem sikerült. A dramaturg most recepciósként dolgozik egy cégnél, miközben saját projektjeit építi. Mivel nem egyéni vállalkozó, és nem kizárólag szerzői jogi szerződésekkel jut jövedelemhez, nem jogosult az állami támogatásokra.

„A járványtól függetlenül is nagyon nehéz művészetből megélni” – hangsúlyozta Zsófia. Mint mondta, bármilyen művészeti projektnek több lábon kellett állnia eddig is, de amíg az alapítványok, cégek, kisebb intézmények általában megtalálják a megfelelő partnereket és lehetőségeket, a bedolgozóknak, szabadúszóknak ez nehezebb. A dramaturg szerint a járványtól függetlenül az lenne a legfontosabb, hogy már az oktatásnak része legyen az, hogy egy szabadúszó hogyan tud forrásokhoz jutni, illetve hogyan tud építkezni, saját társulatot, egyesületet létrehozni, hol találja meg a pénzügyi know-how-t és hol társulhat hasonló szabadúszókkal.  

A kulturális szférában nem a bevétel az érték mércéje

„Még lebegünk…” – fogalmazott Köllő Csongor, a kolozsvári ZIZ Szociális és Művészeti Teret működtető egyik szervezet, a Shoshin Színházi Egyesület társalapítója. „Sikerült kifizetni eddig a számlákat meg a bért, de amennyiben nem változik valami, nem válnak elérhetővé pénzek, nem kapunk valamilyen támogatást, nem tudunk pályázni projektekre, akkor a következő hónapokban el fog jönni az a pont, amikor már kétségessé válik, hogy tovább tudjuk-e fizetni a költségeket. Az egyetlen ok, amiért még mindig ott vagyunk, az az, hogy többen vagyunk, és emiatt könnyebb túlélni” – mondta.

A színházi szakmának és a nagyközönségnek programokat szervező Shoshin Színházi Egyesület éppen a járvány romániai kitörése előtt, március elején nyitotta meg új székhelyét, a három másik kolozsvári szervezettel közösen működtetett ZIZ Szociális és Művészeti Teret a Párizs utca 5. szám alatti volt ortodox zsinagóga épületének első emeletén. Több vendégjátékot, eseményt terveztek ide, ezeknek végül alig 5 százalékát sikerült megszervezni. Az egyesület betervezett workshopjainak egy részét meg tudta tartani a járványhelyzethez igazítva, illetve két előadást is bemutattak, de ezeket nagyon kevés alkalommal tudták játszani. Az év fénypontja a KaravanAct fesztivál volt, amit nem egészen az eredeti terveknek megfelelően, de élőben sikerült megszervezni.

17 romániai szervezettel együtt a ZIZ is aláírta augusztusban azt a nyílt levelet, amelyben a hatóságok segítségét kérik a független színházi szféra megmentésére. „Egy adott ponton nagyon sürgősen kértek tőlünk valamilyen adatokat a minisztériumtól a bevételekre, a projektek számára meg a foglalkoztatott személyek számára vonatkozóan, gyakorlatilag egyik napról a másikra be kellett küldeni, aztán ezt a határidőt egy picit kitolták, de azóta is várunk, hogy akkor elinduljon ez a program, hiszen arról volt szó, hogy kidolgoztak a független kulturális szférának is egy támogatást, hasonlót ahhoz, mint amiben a többi szektor is részesült” – magyarázta Csongor.

A helyi szinten igényelhető támogatásokkal kapcsolatban pozitívumként említette, hogy a kolozsvári önkormányzat, a megyei tanáccsal ellentétben, megnyitotta a forrásokat a kulturális szféra számára, és a pályázati elszámolásnál elfogadták azt is, ha az eseményt csak az online térben sikerült megszervezni. 

A Shoshin Színházi Egyesület társigazgatója szerint mindenképpen fontos lenne, hogy a független kulturális szféra támogatását ne bevételhez kössék, mert egyértelmű, hogy a közösségi projekteket bonyolító szervezetek kevesebb pénzt mozgatnak meg. Mint mondta, például egy olyan szervezet, amely roma közösségnek, időseknek vagy mozgáskorlátozottaknak kínál kulturális eseményeket, nem fogja tudni eladott jegyek ezreit felmutatni, de a munkájuk ettől még nagyon értékes. „Ha ezek a szervezetek eltűnnek a piacról, akkor ezekkel a csoportokkal, közösségekkel nem fog senki foglalkozni. Ezen a területen azok, akik nagyon fontos munkát végeznek, nem biztos, hogy fel tudnak mutatni komoly bevételeket, nem ez kellene kondicionálja a támogatást” – szögezte le.

A kulturális minisztérium február 8-ig várja a javaslatokat a mentőcsomag-tervvel kapcsolatban. A Kolozsvári Kulturális Központ és a MetruCub – resurse pentru cultură civil szervezetek csütörtökön délelőtt 11 és 13 óra között online megbeszélést szerveznek a témában az ágazat szereplőivel és a minisztérium képviselőivel. Jelen lesz: Raluca Iacob (MetruCub), Codruța Vulcu (AROC), Diana Marincu (Art Encounters), Cosmin Manolescu (Gabriela Tudor Alapítvány) és Șerban Radu (Cărturești), valamint Monica Drăgan és Mădălina Marcoci a szaktárcától.