Ongoing címmel kedd délután nyílt meg Lia és Dan Perjovschi kiállítása a kolozsvári Minerva-házban. A kolozsvári tranzit.ro egyesület és Tordai-S. Attila kurátor közreműködésével megvalósult tárlat – amely a művészek szerint inkább egy hely, ahol párbeszédet lehet folytatni – különböző rajzokat, könyveket, ruhákat, képeket, kollázsokat, kisfilmeket mutat be, amelyeket a két művész az elmúlt 35 évben készített akár együtt, akár külön-külön. Emellett megtekinthetők azok a munkák is, amelyeket közösen hoztak létre fiatalokkal az általuk vezetett workshopokon. Ennek apropóján villáminterjút készítettünk Dan Perjovschival arról, hogy mi a művészet szerepe a közéletben, hogyan látja ő a fiatal művészeket, illetve szóba került egy másik projekt is, ami nemsokára látható lesz.

A művészet szerepéről Dan Perjovschi úgy nyilatkozott, ő és felesége, Lia is támogatják, hogy a művészet így vagy úgy részt vegyen a társadalom, illetve a közélet alakításában, hiszen ez az egyik alapvető szerepe. Hozzátette, a művészet nagyon sokat változott az elmúlt időszakban, 20–30 évvel ezelőtt az emberek a művészet alatt csak a nappaliban lévő festményt értették, ma pedig már inkább a nyilvános terekben megvalósuló, társadalmi és művészeti projekteket értik. „De ez nem azt jelenti, hogy mindenhol ez történik, mert ha például bemegyünk a kolozsvári Művészeti Múzeumba, ott a kiállítások eléggé hagyományosak, klasszikusak. Az Ongoing igazából nem is egy kiállítás, hanem inkább egy hely, ahol párbeszédet lehet folytatni, és ez ritka dolognak számít itt” – mondta.

„Nem kell feltétlenül szenvedő művésznek lenni”

Mint mondja, ismer néhány olyan fiatal művészt, akik nagyon érdekesek, de szerinte az oktatási rendszer „katasztrofálisan rossz” Romániában, teljesen elszakadt a valóságtól, és a művészeket egy olyan irányba tereli, amely ma már nem elfogadható. Ő jobb kapcsolatot ápol a fiatal alkotókkal, mint generációjának többi képviselője, mivel érdeklik őt és feleségét a friss gondolatok, meglátások, amelyeket a fiatalok képviselnek. Rámutatott, tud pozitívumokat és negatívumokat is mondani az új generációról. Negatívumként kiemelte, hogy úgy látja, egyfajta megszállottsággal akarnak minél gyorsabban sikereket elérni. „Persze a siker jelenthet stabilitást, egy jobb életet, de általában ez hosszabb távú dolog. Nem kell feltétlenül szenvedő művésznek lenni, nem kell évtizedeket szenvedni, de az eredmények nem jönnek azonnal, ezt meg kell érteni. A pozitívum viszont az, hogy a fiatal művészek sokkal mobilisabbak, nem ragadtak le egyes dolgoknál és mernek változni, mozogni a világban” – vélte.

Ugyanakkor – mint hozzátette – fontos a fiatalok friss energiája, feleségével pedig örömmel dolgoznak velük együtt, és tapasztalatuk is rengeteg van már, hiszen évek óta fiataloknak tartanak workshopokat. Mint mondja, ők inkább a tanítással voltak elfoglalva, mint a kiállítással, és ezáltal olyan tapasztalatra tettek szert, amely a romániai tanintézménynek sincs meg. Ezt az élményt próbálták különböző alkotásokon keresztül átadni a most megnyílt kiállításon, amely „valójában egy szimbolikus rekonstrukciója annak a műhelymunkának, amelyet nem feltétlenül a művészetnek, hanem a vitának szántak”. „Bárki eljöhet ebben a hónapban és beleáshatja magát ezekbe az anyagokba, amelyek az elmúlt 35 év munkájának az eredményei. A legfontosabb üzenetem az lenne, hogy átadjam: a művészet egy életforma, ez nem egy szakma, nem egy munka, hanem a létformánk. Ha pedig életmód, akkor nem várhatunk azonnali eredményt” – hangsúlyozta.

Az Ongoing című kiállítást május 14-ig tekinthetik meg a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében, a művészpár pedig a projekt részeként április 5. és 10. között ingyenes műhelyfoglalkozásokat tart diákoknak és fiataloknak.

A következő kiállítás Vírusnapló címmel Marosvásárhelyen nyílik

A művészt a pénteken Marosvásárhelyen megnyíló Vírusnapló című vizuális művészeti projektjéről is kérdeztük. A kiállítás ötlete a járvány miatt bevezetett korlátozásokra adott válaszként, 2020 márciusában született, ám nem egyedül Dan Perjovschi projektje, több művész is részt vett a munkában, a Vírusnapló így egy kollektív projektté vált. Romániából, Spanyolországból, Németországból, az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Ausztriából, Olaszországból, Portugáliából, Görögországból, Csehországból, Bulgáriából, Uruguayból, Indonéziából, Kolumbiából, Franciaországból, Malajziából, Kínából, Japánból, Lengyelországból, a Moldovai Köztársaságból, Magyarországról és Montenegróból is csatlakoztak művészek.

Dan Perjovschi elárulta: ez egy kollektív gyakorlat volt, amelyet néhány barátjával kezdeményezett, és azért olyan különleges számára, mert ő egy olyan művész, aki „egész életében egyedül küzdött”. Mint mondta, a világjárványban mindannyian ugyanazt tapasztaltuk, otthon ültünk a négy fal között, ezért most megpróbáltak együttműködni, ami nagyon jó gyakorlat volt számára is.

„Ez a kiállítás egyfajta válasz a jelenségre, és azt élveztem benne a legjobban, hogy nem értettem egyet mindenkinek a meglátásával. A különböző festményeken, szobrokon, grafikákon, videókon keresztül mindenki másképp fejezte ki magát, és pont ez a jó ebben a projektben. A végére úgy éreztük magunkat, mint egy közösség, és sok művész azt mondta, hogy ha nem lett volna ez a projekt, nem tudta volna, hogy mihez kezdjen a pandémia alatt” – emlékezett vissza. Dan Perjovschi hozzátette, a projekt az év vége felé turnéra is indul az országban, és valószínűleg Kolozsvárra is elérkezik.