Női hősnők portréiból nyílt időszaki kiállítás a kolozsvári Szabók bástyájában

A szerző felvételei

A Női portrék a hajdankorból című kiállítás „amolyan tavaszra hangoló eseményként, nők napjára szánt ajándékként” készült, és 18 női portrét mutat be, 16 metszeten és 2 festményen a kolozsvári Bethlen-bástyában (szabók tornya). A munkák nagy része kiváló magyar művészek alkotása, európai metszők és nagy itáliai mesterek festményei után készített digitális reprodukciók.

Mitu Mlinda, a kiállítás egyik kurátora portálunknak elmondta: a portrékon megjelennek főúri hölgyek, magyar vagy európai színésznők, táncosnők, de főként olyanok, akiknek tevékenységei révén, életük során sikerült kitörniük a névtelenségből.

„Külön kis szigetet képez az a négy portré, amely magyar színésznőket ábrázol, és a metszeteken megjelenik Déryné Széppataki Róza a szatmári Papp Károly litográfián, valamint Hegedűsné Bodenburg Lina, Munkácsy Flóra és Prielle Kornélia színésznő, mindhárman Barabás Miklós metszetein” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy ezek a színésznők a 19. század kedvelt drámai hősnői voltak, és különböző erdélyi városok színpadjain is felléptek. Hegedűsné Bodenburg Lina kivételével Kolozsváron is megfordultak.

A kurátortól megtudtuk, hogy szintén hozzájuk csatlakozhatna Aranyváry Emília balerina is, akit az első magyar prímbalerinaként és koreográfusként tartanak számon, de ott van Elisabeth Félix francia színésznő is, aki a budapesti színpadon is fellépett. A portrék között fellelhető a világhírű bécsi prímbalerina, Fanny Eisler képe is, aki annyira híres volt, hogy nemcsak az európai színpadokon szerepelt, hanem az Egyesült Államokba is eljutott, ahol az elnök, Martin Van Buren előtt is fellépett.

A tárlat portréit az Erdélyi Történeti Múzeum anyagából válogatták össze március 1-e és március 8-a tiszteletére. A kiállítás leginkább a színpadi művészet képviselőire összpontosít, hogy az egykori művésznők szemlélése energiát juttasson a maiaknak is, és visszavarázsolja nekünk a művészet nyilvános gyakorlásának, a művészet eredendően nem filmes változataihoz való közvetlen hozzáférését – remélik a szervezők.

Egyed Emese irodalomtörténész úgy vélte, a tárlatot színházi anekdoták, az időszaki sajtóban megjelent kritikák, partitúrák egészíthetnék ki, hogy „igazán benne legyünk” a kulturális változások, a piacosodás és egymástól tanulás, az egyéni teljesítmény csodálása 19. századi históriájában – olvasható a Szabadság napilapban.

A kiállítás március 9-ig van meghirdetve, de Mitu Melinda szerint több mint valószínű, hogy március 13-ig még nyitva lesz. A tárlat hétfőtől vasárnapig 9 és 13 óra között, valamint 14 és 17 óra között látogatható, négyfős csoportokban.  

Kapcsolódók

Kimaradt?