Ha minden a terv szerint alakul, 2026-ban megnyílhat a Kolozs megyei Szászfenesen az Erdélyi Történeti Galéria, az összesen 8 ezer négyzetméter hasznos felülettel rendelkező, háromemeletes múzeum-komplexum. Az Erdélyi Történeti Múzeum új épülete az országos helyreállítási terv (PNRR) turizmus és kultúra összetevőjének legnagyobb erdélyi befektetése, költségvetése 15 millió euró.

A 2021 júniusában bemutatott országos helyreállítási tervben az új múzeum még Erdélyi Identitások és Konfliktusok Múzeumaként szerepel, az elnevezésben sokan az etnikai konfliktusok felesleges hangsúlyozását látták, amit Dr. Felix Marcu archeológus, az Erdélyi Történeti Múzeum igazgatója cáfolt. Most a Maszolnak elmondta, kérvényezték, hogy az elnevezést Erdélyi Történeti Galériára módosíthassák. „A konfliktus fogalma nem volt helytelen, csak nem volt elég átfogó, nem fedte le a teljes kínálatunkat, az új épület összes leendő funkcióját” – magyarázta az igazgató.

Mint mondta, az új múzeumban valószínűleg lesz olyan kiállítás, amely kapcsolódik majd az identitások és a konfliktusok témájához. „Nem a románok és magyarok közötti konfliktusokról van szó, hanem az összes identitásról, amelyeket a gyűjteményünk képvisel, a neolitikumtól a jelenkorig. Nagyon gazdag a gyűjteményünk, be tudunk mutatni minden olyan népcsoportot, amely valaha ebben a régióban élt, és a konfliktusokat is, amelyekkel szembesültek. Úgy gondolom, más szakértőkkel egyetértésben, hogy a konfliktusok mindig is döntőek voltak bármelyik náció történelmi fejlődésében. Emellett ez a téma talál abba a kategóriába, amelybe a helyreállítási tervben besorolták a projektünket” – mondta el Felix Marcu.

Múzeum-komplexum négy év alatt?

A múzeum fenntartója, a kulturális minisztérium támogatásával elkészítteti a megvalósíthatósági tanulmányt, majd ez alapján 2022 végéig szerződést kell kötni a technikai tervre és a kivitelezésre. Az épület kivitelezését már az Országos Befektetési Vállalat (CNI) bonyolítja le, tudtuk meg az Erdélyi Történeti Múzeum igazgatójától. A projekt költségvetése 15 millió euró ÁFA nélkül, ebből 12 millió eurót tervezésre és építkezésre, a fennmaradó 3 milliót pedig a berendezésre költik.

A múzeumi komplexum három emeletes lesz, összesen 8 ezer négyzetméter hasznos felülettel. A 12 ezer négyzetméteres területet a Szászfenesi önkormányzat biztosítja. „Fontos, hogy 2021 végén elkészült az övezeti városrendészeti terv (PUZ) arra a környékre, és ebbe már az új múzeumi komplexumot is belefoglalták, a terület már ezzel a rendeltetéssel van telekkönyvezve” – mondta el Felix Marcu. Az épület a kezdeményezők ígérete szerint beleillik majd a tájba, és az ide látogatók egyúttal felkereshetik a közelben található Leányvárat is.

Az új múzeum az országos helyreállítási tervben szereplő ütemterv szerint 2026-ra készül el. Felix Marcu szerint négy év alatt felépíthető egy új múzeum. „Ha a konkrét építkezés 2023-ban elkezdődik, ahogy tervben van, akkor megvalósítható. Vannak példák Európában arra, hogy néhány év alatt felépült egy új múzeum. Ha a finanszírozás folyamatos, több éves, akkor nem probléma” – fogalmazott az igazgató.

A raktárak és az irodák is látogathatóak lesznek

Az Erdély Történeti Galériával kapcsolatban egyelőre csak azt szögezték le, hogy a leendő múzeumépület milyen funkciókat lát majd el. Itt lesznek a raktárak, ahová a teljes gyűjteményt átköltöztetik a Kolozsvár történelmi városközpontjában, a Bástya (ma Daicoviciu) utcában található épületből, a jelenlegi raktárak ugyanis nem felelnek meg a korszerű elvárásoknak. „A gyűjtemény folyamatosan bővül. Állandóan zajlanak a régészeti ásatások, ezekből pedig leletanyag származik, amelyet nincs hová tennünk. Helyszűkében vagyunk, mint minden múzeum ebben az országban” – jegyezte meg Felix Marcu.

A restaurátori laboratóriumok szintén kiköltöznek majd Szászfenesre. A harmadik összetevő egy kb. 1500-2000 négyzetméteres kiállítótér lesz, ahol időszakos kiállításokat rendeznek majd be.

 „A koncepció a kezdetektől fogva az volt, hogy a múzeum <<nyitott kapukkal>> működjön. Nem csak a kiállítások, hanem a raktárak, sőt a laboratóriumok és az irodák is látogathatóak lesznek, persze szervezett módon. A modellt, hogy a múzeum tevékenysége követhető legyen, nem mi találtuk ki, Amerikában, Kanadában már gyakorlatba ültették, és szerintem normális, hogy a múzeum, adott keretek között, átlátható legyen” – magyarázta az igazgató.

A gyűjtemény átköltöztetésével egy időben folytatódik a digitalizálás is, a cél egy felhasználóbarát online adatbázis létrehozása, valamint az állomány elérhetővé tétele az Europeana nemzetközi adatbázison.

Évtizedes huzavona után van remény a jelenlegi épület korszerűsítésére

Mint megtudtuk, 2022 elején zárult le a múzeum és a felújítási munkálatokkal 2009-ben megbízott, ám időközben csődbe ment cég között zajló per. „Így most már továbbléphetünk, és elindíthatunk egy komoly projektet, olyat, amilyen még sosem volt az épület történetében, hiszen nem is múzeumnak tervezték” – tájékoztatott Felix Marcu a Kolozsvár történelmi városközpontjában található épület sorsát illetően.

A 19. században épült Petrichevich–Horvát-ház működött katonakórházként is, később tulajdonosa a Református Kollégiumra hagyta, ezután az egyetemé lett, utóbb a Román Akadémia, majd a múzeum birtokolta. Felix Marcu szerint az épület egységes kiállítási térré alakítására várhatóan ebben az évben hirdetnek tervpályázatot, az anyagi háttér biztosítása azonban még azután következik.

A tervek szerint itt lesz látogatható a középkori és a római lapidárium, az egyiptomi gyűjtemény és egy további állandó kiállítás a múzeum gyűjteményének legfontosabb darabjaiból, amely valószínűleg Erdély vagy Kolozsvár történetére összpontosít majd, a témát az év folyamán határozzák meg.

„Reméljük, hogy a polgármesteri hivatal is támogatni fog, szükség lenne a segítségükre, mivel a szomszédos telkek önkormányzati tulajdonban vannak, és jó lenne, ha az épület egyik szárnyát megnyithatnánk úgy, hogy körutat lehessen megtenni a kiállításban, ahogy az egy múzeumhoz illik, azaz ne ugyanazon az ajtón kelljen távoznia a látogatóknak, mint amelyiken belépnek” – számolt be a tervekről az igazgató.

Az Erdélyi Történeti Múzeum több mint 450 ezer darabos gyűjteményével az ország második legnagyobb és legfontosabb múzeuma. Jelenleg a régi kiállítási terek 70 százaléka van nyitva: három időszakos kiállítás látogatható, ezek Kolozsvár történetéről, a Római Birodalom határvédelmi rendszeréről, illetve a dákok történetéről szólnak. Folynak a középkori kőtár újranyitásának előkészületei is, jelenleg még a kiállítási tárgyak restaurálása zajlik. A múzeum emellett rendszeresen szervez köztéri tárlatokat is a városban.

Emlékezni kell arra is, milyen volt, amikor még nem lehettünk szabadok

Hegedüs Csilla, az európai alapok minisztériumának államtitkára a Maszolnak aláhúzta: az elmúlt száz esztendőben nem igazán épültek múzeumok Romániában és Erdélyben. Az államtitkár közölte, hosszas egyeztetések árán „sikerült kiharcolni” az országos helyreállítási tervben, hogy építsünk kilenc múzeumot országszerte. felújítani és modernizálni. Erdélyben ez a legnagyobb befektetés, 15 millió plusz áfa, ami mintegy 18 millió euróra rúg. Egy modern épület készül, amelyben helyet kapnak azokat az etnikumok és kulturális értékeket, amelyek Erdély történetéhez hozzátettek az elmúlt évezredek során.

Az államtitkár szerint ugyanakkor „ki kell lépni abból, hogy egy múzeum egy poros hely legyen”. Szászfenes egy alvóváros, ezért szükséges is egy megfelelő kulturális komplexum létrehozása. Hegedüs Csilla elmondta, amikor megkeresték a Kolozsvár melletti település polgármestert, „pozitívan állt az ötlethez és azonnal felajánlott egy hatalmas területet”.

Hegedüs Csilla ugyanakkor elmondta, sok helyen nem a belvárosokban vannak a múzeumok, hanem szabad területeken, akár a településeken kívül hozzák létre azokat, amelyek idővel fejlesztési pólusokká válnak.

Az államtitkár is felidézte, a projekt nyilvánosságra hozatalát követően nagy vita keveredett abból, hogy eredetileg Erdélyi Identitások és Konfliktusok Múzeumának nevezték el, legfőképp arra gondolva, hogy „sem a tatárok, sem a törökök nem azért jöttek, hogy a gasztronómiai tudományunkat megismerjék” – fogalmazott Hegedüs Csilla. Hozzátette: napjainkban az az egyik legfontosabb cél, hogy „amikor a politikába is visszaszivárog és egyre nagyobb teret hódít egy hihetetlenül erős nacionalista, totalitárius rendszert éltető, Európa-tagadó diskurzus, emlékeztetnünk kell arra, hogy milyen volt, amikor még nem lehettünk szabadok”.

Az országos helyreállítási terv részeként kilenc múzeumot hoznak létre, „mert nemcsak az infrastruktúrát, hanem a közös emlékezetet is bővíteni kell. Ez egy hatalmas lehetőség nemcsak arra, hogy épületeket újítsunk fel, munkahelyeket hozzunk létre a helyi közösség számára, de arra is, hogy olyan értékek kerüljenek elő a történelmi és kulturális örökségünkből, amelyek eddig elzárva voltak a nagyközönség elől” – mondta el a Maszolnak adott interjújában Hegedüs Csilla. Közölte azt is, hogy a szászfenesi Erdélyi Történeti Galéria mellett Marosvásárhelyen az ország első fotográfiai múzeumát, Sepsiszentgyörgyön a kommunista diktatúra kegyetlenségeit, Szatmárnémetiben a kilakoltatást és a kényszerített iparosítást mutatják majd be egy-egy új közgyűjteményben, és elkészítik a nagyenyedi „rabok gödreként” emlegetett börtöntemetőről szóló kiállítást is.