Hegedüs Csilla: az épített örökség nem teher, hanem munkahelyteremtő tényező
Az Országos Helyreállítási Tervre (PNRR) sokan úgy tekintenek, mint egy mentőövre, amely megmentheti a román gazdaságot és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Románia megérkezzen a 21. századba. Mindezt úgy, hogyműemlék épületek újulhatnak meg, új munkahelyek jönnek létre, autópályák épülnek és felújítják a vasúthálózatot. Ezek persze csak a legnagyobb célok, melyek mellett számtalan más tényező is közrejátszik abban, hogy ez a program sikeres legyen. Hegedüs Csillát, az európai alapok minisztériumának RMDSZ-es államtitkárát kérdeztük az elmúlt év nehézségeiről és az előttük álló kihívásokról, a több milliárd eurónyi támogatás elköltéséről, valamint az ezzel járó előnyökről és hátrányokról.
Nehéz évet tudhatunk mögött, amelyet nagyrészt a koronavírus-járvány és a kormányválság befolyásolt. Ennek fényében miképpen tekint vissza az elmúlt esztendőre?
Vegyes érzések vannak bennem. Egyrészt rettentően nehéz év volt, másrészt viszont nagyon élveztem az új kihívásokat, a pörgést, a megoldandó feladatokat. Februárban, amikor végre átvehettem az államtitkári megbízást az Európai Uniós Befektetések és Projektek minisztériumában, amellett hogy az Emberi Erőforrások Operatív Program vezetését bízták rám, egyenesen az Országos Helyreállítási Terv előkészítésébe, megírásába csöppentem.
Az Emberi Erőforrások Operatív Program több mint 5 milliárd euróból gazdálkodik, és az idén sikerült az egyik legmagasabb, 52,9 százalékos eredményt elérnünk. Ez azt jelenti, hogy az 5,097 milliárd euróból 52,9 százalékot térített meg az unió, és ezzel a tagállamok között középmezőnyben vagyunk. Ugyancsak az idén közel 1 milliárd euróra írtunk alá finanszírozási szerződéseket, egyetemekkel, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel. A cél a munkahelyteremtés a fiatalok, kutatási ösztöndíjak biztosítása a doktoranduszok számára, a korai iskolaelhagyás megelőzése, a munkavállalók képzése és természetesen a román nyelv oktatásának megkönnyítése volt – és még sorolhatnám. Sok még a munka, de jó úton vagyunk, az idén már csak jobban, hatékonyabban és többet kell dolgoznunk, mint a tavaly.
Ami az Országos Helyreállítási Tervet (PNRR) illeti, életem egyik legnagyobb kihívása volt. A minisztériumban egy 20 fős csapat részeként dolgozhattam a terven, elérve azt, hogy a turizmus és kultúra fejezet közel 500 millió eurót kapjon, emellett számos minisztériumban dolgoztak nagyon keményen a kollégák azért, hogy sikerüljön, amiben sokan nem hittek: időben leadni egy jó tervet, amely mindannyiunk mindennapjait megváltoztatja majd. A bizottság a legjobbak között értékelte a mi tervünket.
Az év utolsó hónapjai már a PNRR életbe léptetésével teltek. A hitetlenkedőknek megint nem lett igazuk: a közel három hónapig tartó kormányválság ellenére sikerült az év végéig megtennünk, ami rajtunk múlott: teljesíteni az Európai Bizottságnak ígért vállalásainkat, ezért nemrég a második előfinanszírozás is beérkezett az országba, 1,9 milliárd euró értékben.
Úgy kell elképzelni ezeket a hónapokat, mint amikor az ember egy házat épít. Nyilván az alapokkal kezdi. Számos minisztériumnak, és nekünk is, sikerült a bizottság által kért reformok alapjait letennünk, számos törvény és kormányhatározat született meg.
Kapcsolódó
Az, hogy szeptembertől még egy program koordinálását bízták rám, már csak hab volt a tortán. A Kompetitivitás Operatív Programról van szó, közel 2,8 milliárd eurós költségvetéssel. Ez a program főleg a versenyképesség növelésére törekszik, kutatásokat is támogat, és az iskolákat is támogatta az online oktatáshoz szükséges táblagépek, számítógépek és más felszerelések beszerzésében. Itt messze nem állunk olyan jól, mint a többi program esetében, tehát sokkal többet kell dolgoznunk azért, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat hatékonyan tudjuk elkölteni.
Mint mondta, amikor tomboltak a politikai viták, éppen abban az időszakban állították össze az Országos Helyreállítási Tervet. Gondolt arra, hogy a munkájuk hiábavaló lehet, ha megváltozik az országot vezető politikai konjunktúra?
Természetesen megfordult a fejemben, mint ahogy szerintem mindenkiben, azonban ez nem gátolt meg abban, hogy maximális erőbedobással dolgozzak, hogy lelkiismeretesen elvégezzem azt, amit rám bíztak, hogy kidolgozzam a kultúra és turizmus fejezetet, amely végre kimondja, hogy az épített örökség nem egy teher, hanem munkahelyteremtő tényező, és érdemes energiát és pénzt fordítani rá.
Miképpen sikerült ilyen körülmények között teljesítenie az európai alapok minisztériumának?
Nem állunk rosszul az európai alapok lehívásával, ott vagyunk az európai középmezőnyben, azonban nem szabad hátra dőlnünk, hanem még többet kell dolgoznunk, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy pénzt veszítsünk, hiszen az európai alapok elengedhetetlenek ahhoz, hogy változtassunk, hogy jobbá és fejlettebbé tegyük az országot.
A jelenlegi, 2014–2020-as finanszírozási ciklusban az Európai Bizottságtól kapott előfinanszírozás és visszatérítések összege eddig mintegy 19,7 milliárd eurót tett ki, ez 57 százalékosos abszorpciós rátát jelent, amint mondtam, ez az európai középmezőnybe helyezi az országot.
Ezenkívül az Európai Bizottság mintegy 10,7 milliárd eurót térített vissza a mezőgazdaságban nyújtott közvetlen kifizetésekre, ami így 66 százalékra növeli az arányt.
Mennyire lehet válasz a helyreállítási terv az ország által elszenvedett gazdasági nehézségekre?
Az Országos Helyreállítási Tervben egy sor nagyléptékű, jövőbe tekintő projekt van, a finanszírozás pedig olyan, mint egy gyorssegély, mintha infúzióra kötnék a gazdaságot. Most nagy lépéseket tehetünk előre.
Kapcsolódó
A reformok, intézkedések, amelyeket a tervbe belefoglaltunk, megváltoztathatják a mindennapjainkat, jobbá tehetik ezeket, és természetesen a gazdaság fellendítésére, helyreállítására szolgálnak. Hogy csak pár ilyen intézkedést említsek: kolozsvári metró, több mint 4000 kilométernyi víz- és csatornahálózat kiépítése, 26 hulladék-újrahasznosító üzem építése és működtetése, legalább 250 ezer régi autó forgalomból való visszavonása, 429 kilométernyi autópálya építése, a vasút korszerűsítése, ezernél több elektromos busz vásárlása, több mint 1100 lakás építése az egészségügyben és tanügyben dolgozók számára, 4142 szociális lakás építése, 225 műemlék felújítása, 3000 kilométer bicikliút, 3000 családorvosi rendelő korszerűsítése, 110 bölcsőde építése, legalább 5200 iskola felszerelése digitális eszközökkel, 10 000 iskolai labor felszerelése, legalább 54 ezer kis- és közepes vállalkozás támogatása.
Sokan úgy tekintenek az Országos Helyreállítási Tervben szereplő célokra, mint valódi mentőövekre, amelyek megmenthetik az országot és felpörgethetik a gazdaságot. Ugyanakkor bőven akadnak kételkedők is, akik azt mondják, a korábbi példákat tekintve az ország – már csak a bürokratikus eljárások miatt is – képtelen lesz megbirkózni a feladattal és nem tudja majd teljesíteni a tervben vállalt kötelezettségeket. Mi erről a véleménye?
A terv életbeléptetése mindannyiunk közös feladata. Ha egy szekeret egy négyesfogat húz, és az egyik ló más irányba indul el, vagy csökönyösen megáll, a szekér sem halad. Így van ez a tervvel is: a kormány, a minisztériumok, az önkormányzatok és főleg az engedélyeket kibocsátó hatóságoknak mind akarniuk kell a terv életbeléptetését. Úgy, ahogy Lengyelország hívja le az alapokat. Ha mindannyian ezért dolgozunk, nem kifogásokat keresünk és nem bürokratikus akadályokat gördítünk a saját utunkba, akkor nagy esély van arra, hogy a legtöbb mérföldkövet, célt teljesítsük. Ez mindannyiunk érdeke.
Államtitkárként hogy látja, az Európai Bizottság képes lesz elég nyomást gyakorolni Romániára ahhoz, hogy szigorúan betartsa a helyreállítási terv menetrendjét?
Muszáj lesz! A következő négy évben az Európai Bizottság félévente ellenőrzi a román vállalások megvalósítását, a mulasztásokat pedig a támogatások felfüggesztésével bünteti. Emellett kéthetente egyeztetünk a bizottsággal arról, hogy hol van gond, tényleg segíteni akarnak nekünk.
A helyreállítási tervből megérkezett a két részletnyi előfinanszírozás, összesen több mint hárommilliárd euróról beszélünk. Mire költik ezt, illetve mivel kezdődik a terv megvalósítása?
Mivel eddig sikerült a vállalásokat teljesíteni, megkaptuk a két előfinanszírozást, a második a nagyon kedvező feltételekkel felvett hitel része. Mindez abban segít, hogy olyan intézkedéseket lehessen életbe léptetni, amelyek jobbá teszik mindannyiunk életét. 3000 orvosi rendelőt és 75 ezer osztálytermet szerelünk fel, 429 kilométernyi autópályát építünk, 88 ezer háztartást csatlakoztatunk a víz- és csatornahálózatra, 45 ezer hektárnyi területet erdősítünk, digitálisabb lesz az ügyintézés. Ezekhez a pénzeszközökhöz való hozzáférés azonban a vállalt reformok végrehajtásától függ, ezért valamennyi érdekelt fél közös erőfeszítésére van szükség.
.jpg)
A reformokat koordináló minisztériumoknak a következő időszakban ki kell írniuk a beruházásokra vonatkozó közbeszerzési eljárásokat, és meg kell hirdetniük a pályázatokat, amelyek a konkrét intézkedésekre vonatkoznak, mint például az erdősítés, a megújuló villamosenergia-termelő kapacitás növelése, a tömbházlakások energiahatékonyabbá tétele, a magánszektor támogatása. Illetve a már elkezdett munkák finanszírozása is ebből a pénzből történik, például a Magyargorbó–Vaskapu (a Szilágy megyei Vaskapu – szerk. megj.) autópályaszakasz építése, amely folyamatban van.
A Maszolon is több alkalommal írtunk már arról, hogy számos olyan elem bekerült a programba, amely kifejezetten az erdélyi, illetve a romániai magyar szellemi, kulturális és épített örökség védelmét és népszerűsítését szolgálják, mi több, finanszírozzák. Mikor lesznek kézzel fogható eredményei ezeknek a kezdeményezéseknek? Hogyan és mikor dől el, hogy például mely műemlékek újulhatnak meg ebből a támogatásból?
Ez valóban egy hatalmas lehetőség a turizmus fellendítésére, amely által új munkahelyek jönnek létre, piacot teremtünk a helyi termékeknek, népszerűsítjük kulturális örökségünket. Március végéig kell kiválasztanunk azokat a helyszíneket, amelyeket felveszünk a 12 turisztikai kulturális útvonalra, meg kell határoznunk azokat a műemlékeket, amelyeket felújítunk az Országos Helyreállítási Terv részeként és egy olyan cselekvési tervet kell megírnunk, amely végre elismerjük, hogy az épített örökség nem egy teher, hanem munkahelyteremtő tényező, és érdemes energiát és pénzt fordítani rá.
A kastélyok útjára 30, az erdélyi kúriák útjára 25, a bojárházak útjára 15, a hagyományos gasztronómia útjára 30, az erődtemplomok útjára 20, a fatemplomok útjára 30, a moldvai kolostorok útjára 30, a Szent László útra 20, a római erődítmények útjára 20, a várak útjára 30, a Duna-delta útra 30, a hagyományos építészettel rendelkező falvak útjára 20 műemléket, helyszínt fogunk felvenni. Ugyanakkor öt kastélyt, öt kúriát, tíz fatemplomot, öt bojárházat, öt kolostort, öt Szent Lászlóhoz köthető helyszínt, öt római erődítményt, öt várat, 30 Duna-deltai helyszínt és 150 hagyományos házat fogunk restaurálni 2026 végéig.
Az országos helyreállítási terv részeként kilenc múzeumot hozunk létre, mert nemcsak az infrastruktúrát, hanem a közös emlékezetet is bővíteni kell. Ez egy hatalmas lehetőség nemcsak arra, hogy épületeket újítsunk fel, munkahelyeket hozzunk létre a helyi közösség számára, de arra is, hogy olyan értékek kerüljenek elő a történelmi és kulturális örökségünkből, amelyek eddig elzárva voltak a nagyközönség elől.
Kapcsolódó
Marosvásárhelyen az ország első fotográfiai múzeumát, Sepsiszentgyörgyön a kommunista diktatúra kegyetlenségeit, Szatmárnémetiben a kilakoltatást és a kényszerített iparosítást, Kolozsváron Erdély történelmét bemutató múzeumot hozunk létre, és elkészítjük a nagyenyedi „rabok gödreként” emlegetett börtöntemetőről szóló kiállítást.
Ki menedzseli majd ezt a rengeteg beruházást?
A kulturális komponens beruházásait az Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma koordinálja. Menedzseri szerepe van számos minisztériumnak, akik a saját reformjaik életbeléptetéséért felelősek, a saját beruházásaikat koordinálják, például a Cseke Attila által vezetett fejlesztési minisztérium, amely nemsokára az önkormányzatok számára ír ki jelentős pályázatokat, vagy a Tánczos Barna által vezetett környezetvédelmi tárca, amely ugyancsak nemsokára meghirdeti az erdősítési, környezetvédelmi és más pályázatait. A mi minisztériumunknak pedig még azért is felelősséget kell vállalnia, hogy mindezt a Bizottság fele elszámolja, mi koordináljuk az Országos Helyreállítási Terv életbe léptetését, működését, elszámolását és ellenőrzését is.
Facebook-oldalán rendszeresen beszámol arról, hogy milyen előnyei vannak annak a programnak, amelyben ön is oroszlánrészt vállalt. És mik lehetnek – ha vannak – a hátrányai, illetve a megvalósítás kerékkötői?
Az Országos Helyreállítási Terv alapjáraton egy nagyon pozitív történés, amely az ország fejlődését szolgálja. Ahhoz, hogy minden valóban a fejlődést szolgálja, mindannyiunknak látnunk kell, hogy ez a mi projektünk, mindannyiunk projektje, az ország projektje. Mindenkinek szerepet kell vállalnia abban, hogy az ott vállaltak valóban megvalósuljanak: kezdve tőlünk, politikusoktól. De ugyanúgy szerepe van az önkormányzatoknak, a cégtulajdonosoknak, a tervezőknek, tanároknak, orvosoknak, közalkalmazottaknak, egyszóval mindenkinek. A kishitűség, a bürokrácia, a dolgok túlszabályozása és túlbonyolítása a kerékkötők. Szeretném, ha nem lennénk kishitűek, ha bíznánk magunkban, nem az akadályokat látnánk, hanem az óriási lehetőséget.
Összegezve: az országos helyreállítási terv futamideje, vagyis öt esztendő alatt képesek leszünk minden feltételt és elvárást teljesíteni?
Nagyon bízom abban, hogy igen. Reményt ad az is, hogy eddig sikerült minden feltételnek eleget tennünk, időben sikerült benyújtanunk a tervet, időben sikerült az első negyedévre teljesíteni az elvárásokat, ezért is kaptuk meg a hét elején a második előfinanszírozást. Ha továbbra is így haladunk, ha mindenki komolyan folytatja a munkát, akkor bízom benne, hogy ez az öt év elegendő lesz ahhoz, hogy komoly változásokat tudjunk elérni.
Melyek az európai alapok minisztériumának prioritásai ebben az évben?
Az idei év már a konkrétumokról fog szólni, az Országos Helyreállítási Terv megvalósításáról. A pályázatok kiírásáról, finanszírozási szerződések aláírásáról, az építkezések elkezdéséről. A terv merész, de nagyrészt kivitelezhető. Akiket érdekelnek a számok, a várható eredmények, a minisztérium honlapján mindent megtalálnak. Az eredmény, remélem, bennünket igazol: jobban, szebb és tisztább környezetben élünk majd, a gyermekeink jobban felszerelt iskolákba járnak, megújulnak a kórházaink, középületeink, és számos új, jobban fizetett munkahely jön létre. Hivatalos ügyeink intézése nem fog agyvérzésközeli élményt nyújtani, és az online formanyomtatványokat nem kell majd a második emeleti harmadik szobába bevinnünk.
Április–májusban kell leadnunk az első elszámolást, kemény dió lesz, de bízom benne hogy meg tudjuk csinálni. Az Országos Helyreállítási Terv megvalósításán kívül pedig a következő finanszírozási ciklus leegyeztetése, a pályázatok kiírása majd életbeléptetése lesz a prioritás. Az év közepéig remélem sikerül mindent lezárni, és el lehet indítani a pályázatokat.
Emellett az idén a jelenlegi pályázati ciklusból is jelentős, 4,5 milliárd euróra számítunk, amely a mezőgazdasági támogatásokkal együtt összesen 7,5 milliárd euró támogatást jelent. Ezzel eljutunk oda, hogy a lehetséges támogatások 70%-át lehívtuk, és ha ezt így folytatjuk 2023-ban is, igazán jó eredményt fogunk elérni. Ehhez egy dologra van szükség: munkára. Nem kevésre, sokra. Részünkről, a pályázók részéről, és mindazok részéről, akik így vagy úgy részei ennek a folyamatnak. Már csak rajtunk múlik az, hogy a rendelkezésünkre álló több mint 80 milliárd eurót hasznosan, a közösség fejlődésének érdekében tudjuk felhasználni.
És magánemberként, illetve közéleti szereplőként milyen elvárásokkal tekint a 2022-es esztendőre?
Elsősorban magamtól várom el azt, hogy még többet, még jobban dolgozzak. Szerencsém van, hisz a családom támogatása, gondoskodása, a munkatársaim türelme, átlagon felüli tudása és munkabírása hihetetlen erőforrás. Jó csapat az RMDSZ csapata, nagyon sok támogatást és segítséget nyújtunk egymásnak, és a kollégáim eredményei, sikerei igazán büszkeséggel töltenek el.
Az idei év legfontosabb kihívása számunkra, Erdélyi magyarok számára a népszámlálás. Azt szeretném, azt akarom, hogy megszámláltassunk, de ne híjával találtassunk. Ez a legfontosabb. Az RMDSZ a népszámlálásra a 2022-es év legnagyobb kihívásaként tekint, hiszen ez a legnagyobb statisztikai esemény: az eredmények ismeretében lehet értékelni az elmúlt tíz év társadalmi változásait – például azt, hogy a természetes fogyással és az elvándorlással együttesen több mint másfél millió fővel csökkent az ország lakossága, évente 35 ezer fővel csökken az iskolákba iratkozók száma – és tervezni a jövőt.
A jövő hónapokban sokszor és sok helyen fogjuk elmondani a legfontosabb tudnivalókat, a népszámlálás kétfajta tétjét. Ami a pragmatikus tétet illeti: a népszámlálás eredményeinek alapján kerülnek elosztásra a települések, megyék között a lakosságarányosan járó támogatások, illetve változnak a lakhatással, a családdal, az oktatással, az egészségüggyel, a foglalkoztatottsággal, a szociális helyzettel kapcsolatos döntések.
A szimbolikus tét, és számunkra ez a legfontosabb, hogy hányan élnek Romániában magyar emberek. A mi esetünkben akkor lesz sikeres a népszámlálás, ha a magyar közösséget tisztességesen, hatékonyan megszámlálják. Ezért mindenkit arra biztatunk, hogy vegyen részt az újításnak számító önkitöltésben, büszkén vállalva etnikai, nyelvi, vallási identitását.
És amit nagyon, de nagyon szeretnék: hogy kapjuk vissza a szabadságunkat. Tudjunk kiülni egy kávézó teraszára, tudjunk utazni, tudjunk találkozni a szeretteinkkel, tudjunk koncertekre járni, színházba, operába megszorítások nélkül. Azt szeretném, ha végre megértenénk: oltás nélkül nem szabadulunk ebből a világjárványból, és ahelyett, hogy egymással vitáznánk, inkább segítsük egymást a baj leküzdésében. Egészséget kívánok magunknak, a betegeknek pedig azt, hogy gyógyuljanak meg!
CSAK SAJÁT
.jpg)
