A költségvetési deficit, a folyó fizetési mérleg és az infláció csökkentése jelenti az idei évben a három legnagyobb kihívást a CFA Románia elemzői szerint a román gazdaság számára. Ám mindháromra megoldást nyújthat, ha Bukarest tartja magát az országos helyreállítási tervbe foglalt, illetve a túlzottdeficit-eljárásba előírt vállalásaihoz.

Az elemzők és az egy évvel ezelőtti kormány várakozásait jóval meghaladó, 7 százalékos növekedéssel zárta a múlt évet Románia gazdasága, a 2021-es költségvetés kidolgozói csak 4,3 százalékos GDP-gyarapodással számoltak. Szakértők ezt a megnövekedett fogyasztással és közberuházások jelentős volumenével magyarázzák, de természetesen figyelembe kell venni a viszonyítási alapot is: 2020-ban a koronavírus-járvány miatt 3,7 százalékkal zsugorodott a román gazdaság. Jó hír az is, hogy a nemzetközi hitelminősítők továbbra is befektetésre ajánlott kategóriába sorolják az országot.

De talán a múlt év legjobb híre, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) uniós jóváhagyása révén „papíron” közel harminc milliárd eurót költhet a következő öt évben Románia, ráadásul az az összeg közel fele vissza nem térítendő támogatás. És éppen a PNRR az, amely szakértők szerint a kapaszkodót jelentheti az ország gazdasága számára az újabb kihívásokkal tűzdelt idei évben.

Természetesen továbbra is a koronavírus-járvány jelenti 2022-ben is a legnagyobb próbatételt. Romániában most éppen kibontakozóban van az ötödik hullám, és az elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület becslései szerint a pandémia gazdaságra gyakorolt hatásai az idei év utolsó negyedében, sőt talán jövőre is érződni fognak. Az egyesület alelnöke, Adrian Codirlaşu szerint a járvány elsődleges következménye, hogy a bevezetett korlátozó intézkedésektől függetlenül is csökkenti a fogyasztást. „A negyedik hullám idején is látszott, hogy a lakosság egy része óvatosabb, csökken a mobilitása és kevesebbet vásárol” – magyarázta egy hazai portálnak.

A szakember szerint a román gazdaságnak idén három nagy kihívással kell megküzdenie: a költségvetési hiánynak, a folyó fizetési mérleg hiányának és az inflációnak a kordában tartásával. Románia ellen túlzottdeficit-eljárást indított az Európai Bizottság, a hiányt 2024-ig a GDP 3 százaléka alá kell csökkentenie. Ráadásul a nagy deficittel párosuló, jelenleg GDP-arányosan 6 százalékosra becsült mérleghiány az euró árfolyamára is nyomást gyakorol – emlékeztetett a CFA Románia elemzője.

Adrian Codirlaşu közlése szerint a tavalyi éves infláció 8 százalék körül alakult, tavaszra azonban a szintje 10 százalékra nőhet. Ezt a szakértő azzal magyarázza, hogy az energiadrágulásokat kompenzáló kormányintézkedések csak március végéig hatályosak.

A CFA Románia elemzője szerint a koronavírus-járvány mellett van még egy külső tényező, ami befolyásolhatja a román gazdaság idei alakulását: az Oroszország és Ukrajna közötti esetleges katonai konfliktus. A háború magasba röpítené az energiaárakat és elriasztaná a befektetőket. „Ha a határainknál ropogni fognak a fegyverek, kétszer is meggondolják a befektetők, hogy Romániába ruházzanak be” – fogalmazott a szakértő.

A CFA Románia elemzője szerint mindhárom kihívásra megoldást jelenthet, ha Románia elkezdi sorra megvalósítani az országos helyreállítási tervbe foglalt célkitűzéseket és teljesíti az túlzottdeficit-eljárás által előírt vállalásait. Úgy vélekedett, ez a két fogódzó „robotpilóta üzemmódra” állítja a román gazdaságot, és elegendő forrásokat biztosít a beruházásokra, sőt a jelenleg folyamatosan gyengülő lejt is erősítheti, stabilizálhatja az euró árfolyamát.

Ez utóbbi hatást szerinte az idézi elő, hogy az uniós helyreállítási alapból érkező eurómilliárdok legalább egy részét lejre váltja, és bérekre és befektetésekre költi. Ez azt jelenti, hogy jelentős mennyiségű euró jelenik meg a pénzpiacon, ami csökkentheti az euró árfolyamát. A CFA Románia elemzői mindenesetre egyelőre a lej további gyengülésére számítanak idén. Ezt arra alapozzák, hogy a román fizetőeszköz az elmúlt öt évben évente átlagban 10 banit vesztett az értékéből az euróhoz képest, és a jelenlegi magas infláció is nyomást gyakorol az árfolyamra.

Kapcsolódó

Maszol: ezek voltak 2021 meghatározó gazdasági történései

Három fő téma dominálta a gazdasággal kapcsolatos híreinket idén: a villanyáram háztartási piacának liberalizálása, az energiaárak elszabadulása és az országos helyreállítási terv (PNRR). Ezen témakörök legfontosabb írásait gyűjtöttük csokorba.

helyreállítási terv ANRE gázár

Adrian Codirlaşu szerint Románia éppen az országos helyreállítási terv elfogadásának és a túlzottdeficit-eljárás által előírt vállalásainak köszönheti, hogy továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriába sorolják az országot a nemzetközi hitelminősítők. Köztudott, hogy az uniós helyreállítási alapból csak akkor érkeznek a pénzek, ha Románia teljesíti a PNRR-be foglalt célkitűzéseket. Ez részben szavatolja azt, hogy az ország nem tér le az Európai Bizottsággal egyeztetett hiánycsökkentési pályáról – magyarázta az elemző.

„Túl nagy mozgásterünk nincs az uniós pénzek elköltésére. Az Európai Bizottság ellenőrizni fogja, az összegeket a vállalt reformok megvalósítására használjuk-e fel. Ha az ország tartja magát a helyreállítási tervben és a túlzottdeficit-eljárásban foglaltakhoz, akkor a gazdaság idén is jelentős mértékben növekedni fog. És kénytelenek leszünk ezekhez tartani magunkat, hiszen erre kötelezettséget vállaltunk” – mondta a szakember.