A feladat már nem is annyira az új katonák toborzása, hanem a már létező csapatok meggyőzése arról, hogy ne mondjanak fel – jellemezte az európai haderőfejlesztés új problémátját a Politico, amleyet a Mandiner idézett.

Sébastien Lecornu francia hadügyminiszter a héten mutatott be új tehetségmegtartó tervet, miután Franciaország hadseregét is elérte az a válság, ami Németországot már korábban jellemezte – hogy a vasról eltűnnek az emberek. A német hadsereg állapotáról szóló 2023-as jelentésben az szerepel, hogy hiába mennek eurótízmilliárdok haderőfejlesztésre, a Bundeswehr állománya tavaly csökkent – 1537 fő hagyta ott a fegyveres testületet tavaly.

„A NATO-találkozókon beszélhetünk ugyan felszerelésről, de most már a megtartás képességéről is beszélnünk kell” – idézte a Politicónak nyilatkozó Lecornut a Mandiner. Nehéz ugyanis vonzóvá tenni a hadsereget akkor, amikor alacsony a munkanélküliség, versenyez a munkaerőért a privátszféra, és egyre több a kényelmes távmunka-lehetőség. Így aztán Franciaországban is egy évvel csökkent a katonák hadseregben töltött átlagos ideje, Nagy-Britanniában pedig évente 1100 katonai státusz marad betöltetlenül, pedig már a toborzást is kiszervezték egy magáncégnek.

A portál beszámolója szerint van, aki a pénzen keresztül igyekszik megfogni a katonákat, Franciaország például lakhatási segítséget, egészségügyi és gyermekfelügyeleti támogatásokat ígér katonáinak az új terv szerint, növelné a katonai fizetéseket és a nyugdíjakat is. Lengyelországban pedig nemrég kaptak a katonák húsz százalékos béremelést, az új minimálbérük bruttó 548 ezer forintnak megfelelő złoty. Németország a 2030-as évek elejére a most 181 ezer fősre csökkent hadseregét 200 ezer fölé szeretné tornászni – de nehezen megy a toborzás.