Románia 2014-ben vállalta, hogy a bruttó hazai termék legalább 2 százalékát a haderejére költi. Tavaly, miközben az ország keleti határától néhány száz kilométerre, nyugati irányban nagy erőkkel támad az orosz hadsereg, 1,58 százalékot fordítottunk erre a célra.

A közelmúltban nagy hullámokat vert Donald Trump kijelentése, miszerint bátorítani fogja Oroszországot, hogy tegyen amit akar azon NATO-tagállamokkal, melyek nem fordítják a GDP-jük minimum 2 százalékát katonai kiadásokra, s ha ismét elnökké választják, akkor az USA nem fogja megvédeni őket egy esetleges támadás esetén. A republikánus elnökjelölt a tőle megszokott bárdolatlan stílusban fogalmazott, azonban tény, hogy egy létező problémára mutatott rá: a NATO-tagországok egy része nem tesz eleget a 2014-ben önként vállalt kötelezettségének. A szövetséghez tartozó államok vezetői a Krím-félsziget orosz megszállását követően abban állapodtak meg, hogy bruttó hazai termékük legkevesebb 2 százalékát fordítják a hadseregeikre.

Mindez írott malaszt maradt, 2022-ben, tehát nyolc évvel a vállalást követően mindössze 7 szövetséges érte el a 2 százalékos küszöböt. Az éllovas Görögország volt, 3,54 százalékkal, rajta kívül pedig még az USA (3,46 százalék), Litvánia (2,47), Lengyelország (2,42), Nagy-Britannia (2,16), Észtország (2,12) és Lettország (2,07) tett eleget a kötelezettségnek. A másik végletet Luxemburg jelentette 0,62 százalékkal, aminek azonban csakis szimbolikus jelentősége van, a nagyhercegség katonai ereje ugyanis elhanyagolható.

Annak azonban már van súlya, nem is csekély, hogy Franciaország GDP-arányosan mindössze 1,89, Németország 1,49, Törökország 1,37, Kanada pedig 1,29 százalékot költött a hadseregére. A NATO hivatalos adatai szerint Románia 1,75, míg Magyarország 1,44 százalékon állt. A 2 százalékos vagy az azt meghaladó ráfordítás még nem garancia arra, hogy egy állam ütőképes haderővel rendelkezik. Bár a három balti ország viszonylag sokat költ a hadseregére, egyetlen csapásmérő repülőgéppel és egyetlen tankkal sem rendelkeznek, ami sokat elárul a putyinista propaganda, az ukrajnai invázió igazolására is használt tételének az igazságtartalmáról, miszerint a NATO keleti terjeszkedése fenyegeti Oroszországot.

Hülyítjük a NATO-t

Nemzetközi viszonylatban a NATO-országokkal szembeni 2 százalékos elvárás egyáltalán nem minősül magasnak. A Világbank adatai szerint 2022-ben Szaúd-Arábia a bruttó hazai termékének 7,4 százalékát fordította katonai kiadásokra, Katar 7 százalékot, további 12 ország pedig minimum 4 százalékot. Oroszország nem hozta nyilvánosságra az idei adatot, amire jó oka lehet, azonban mérvadó szakértők szerint a katonai költségvetése a GDP kb. 8 százalékának felel meg.

Az Ukrajna elleni orosz invázió összességében jótékony hatást gyakorolt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének a költségvetésére, 2023-ban már 11 tagállam ugrotta meg a 2 százalékos küszöböt. Az élre Lengyelország került 3,9 százalékkal, s Luxemburg is feltornázta a védelmi kiadásait 0,72 százalékra. A 2 százalékos vállalásnak eleget tevő tagállamok száma 11-re nőtt, igaz, ezek egyike a szövetséghez tavaly csatlakozott Finnország (2,45 százalék) volt. Köztük volt Románia és Magyarszág is, 2,44, illetve 2,43 százalékkal. Lengyelország után Magyarország növelte legnagyobb mértékben hadseregének finanszírozását, közel 1 százalékponttal, GDP-arányosan 68,78 százalékkal.

Románia esetében azonban ez az adat tisztán elméleti volt, a NATO jóhiszeműen a 2023-as költségvetés tervezetét vette alapul, amikor beemelte az adatbázisába. “A 2023-as évben a Védelmi Minisztérium költségvetésének a kiadásai a GDP 1,58 százalékát tették ki” – közölte a szaktárca januárban a monitorulapararii.ro portál megkeresésére.

A minisztérium válaszából kiderül, hogy a költségvetési deficit megfékezésének szándékával a kormány először a GDP 2,44 százalékáról a 2 százalékára csökkentette a védelmi büdzsét, amiből végül 1,58 százalék lett. “A különbséget (…) főleg a román hadsereg beszerzési programjában szereplő egyes katonai felszerelések kifizetéseinek az elhalasztása okozta” – olvasható a közleményben. Tavaly a Védelmi Minisztérium (MApN) törölte a négy korvett beszerzésére és két fregatt korszerűsítésére kiírt 1,2 milliárd eurós tendert.

Miközben tehát Románia elméletben teljesítette tavaly a NATO-val szembeni vállalását, a valóságban jóval elmaradt attól, sőt, 2202-höz képest csökkentette a védelmi kiadásait.

A Védelmi Minisztérium papíron már 2017 óta a GDP-nek legalább a 2 százalékával gazdálkodik, azonban ez egyetlen évben, 2020-ban valósult meg, amikor a bruttó hazai termék 2,1 százalékát fordítottuk védelmi kiadásokra. A mindenkori román kormányok tehát éppoly lezserül kezelik a NATO irányába tett vállalásaikat, mint teszik azt az Európai Unió viszonylatában, amiért elherdált euró százmilliókkal fizetünk.

Az idei évnek a becsült GDP 2,3 százalékával egyenértékű, 8 milliárd eurós költségvetéssel futott neki a Védelmi Minisztérium. Ebből mintegy 3 milliárd eurót szán a kormány modern fegyverrendszerek beszerzésére. A kívánságlistán többek között Patriot légvédelmi rakétaütegek, Abrams tankok, 155 mm-es önjáró lövegek, F-16-os vadászbombázók szerepelnek. Hogy mi valósul meg a tervekből, az majd kiderül 2025 elején.

Megvédjük magunkat!?

A Global Firepower szakportál szerint a román a világ 41. legerősebb hadserege, a NATO-n belül a 14., az Európai Unióban pedig a 11. helyen áll. Ezt a rangsort azért fenntartásokkal kell kezelni, mivel a Global Firepower a  román hadsereg erejét a kormány által közölt hivatalos adatok alapján állapítja meg, azokra pedig nem érdemes mérget venni. Erre jó példa a hadsereg állománya, mely elméletileg 81 ezer fő, azonban ebből csak 69 ezer bevethető, a fennmaradó 12 ezer kiegészítő és adminisztratív személyzet.

Papíron van 377 tankunk, 1400 harckocsink, közel 1400 ágyúnk, míg a légierőt 85 repülőgép és 50-nél több helikopter, a flotta pedig 27 hajót számlál A haditechnikai eszközök jelentős hányada azonban elavult, s attól, hogy egy vadászgép szerepel a leltárban, távolról sem biztos, hogy szükség esetén ténylegesen bevethető.

A napokban Angel Tîlvar védelmi miniszter kijelentette, a román hadsereg vissza tudna verni egy orosz támadást. Nagy kérdés, hogy a tárcavezető komolyan gondolta-e, amit mondott, azonban tény, hogy független szakértők nem osztják a kincstári optimizmusát.  “Nincs flottánk, s eltekintve néhány F-16-ostól, vadászgépeink sincsenek. A felszerelés tekintetében nem állunk jól, nehezen tudnák ellenállni egy inváziónak. (…) a felszerelés zöme a kommunista korszakból származik. S az emberállománynak is csak egy része (…) rendelkezik a szükséges felkészültséggel” – nyilatkozta a cursdeguvernare.ro-nak Claudiu Degeratu nemzetbiztonsági szakértő.