Kiképzőközpont lesz Romániában – F-16-os vadászgépek vezetésére tanítják a pilótákat
Új transzatlanti projektbe fog Románia: központot hoz létre F-16-os gépek pilótáinak kiképzésére. Erről csütörtöki ülésén tárgyalt a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint a regionális központot az F-16-os vadászgépeket tervező vállalat képviselői és más szövetséges államok segítségével hozzák létre. Első szakaszban az F-16-osok leendő romániai pilótáinak nyújt majd kiképzést, de később megnyitják más szövetséges államok és partnerállamok pilótái számára, beleértve Ukrajnát is – írja az Agerpres.
A központ regionális vezetővé teszi Romániát az F-16-os gépek pilótáinak kiképzése terén, és bizonyítani fogja a szövetség egységét és elrettentő képességét – olvasható a közleményben.
Az ülésen elfogadták azt is, hogy 2024-ben a román hadsereg 5646 katonáját és civil alkalmazottját fogják rendelkezésre állítani a külföldi missziókban való részvételre. Közülük 2526-an részt vesznek a küldetésekben, 3120-an pedig készenlétben fognak állni, hogy szükség esetén bevethetők legyenek.
Ugyanakkor a román belügyminisztérium 2462 rendőrrel és csendőrrel vállal szerepet a külföldi küldetésekben, közülük 359-en részt vesznek a missziókban, 2103-an pedig készenlétben állnak majd az ország területén.
Az elnöki hivatal közleményében újdonságként emelték ki, hogy bővítik a bosznia-hercegovinai hadszíntéren az EUFOR Althea műveletben részt vevő román katonák létszámát. Így Románia a legnagyobb létszámú alakulattal, összesen ezer katonával járul majd hozzá a művelethez - hangsúlyozták.
A vilniusi NATO-csúcsról is egyeztettek
Csütörtöki ülésükön elfogadták a július 11-12-i vilniusi NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatos célkitűzéseket is.
A tájékoztatás szerint a vilniusi találkozó célja a szövetség egységének és szolidaritásának megerősítése, a 2022-es madridi NATO-csúcstalálkozó határozatainak végrehajtása terén elért eredmények áttekintése, főleg az elrettentés, védelem és az Oroszország által jelentett fenyegetésre adott szövetségi válasz kérdésében, valamint az előrelépés az Ukrajna euroatlanti integrációjának útján.
A litvániai csúcstalálkozó alkalmat nyújt az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeiről és a háború globális hatásáról szóló megbeszélésekre. Klaus Iohannis államfő a találkozón ismét előtérbe fogja helyezni a fekete-tengeri térség biztonságával kapcsolatos kérdéseket, amely mind Románia, mind az egész euroatlanti biztonság szempontjából stratégiai jelentőségű téma.
A CSAT-ülésen elhangzott, hogy a vilniusi NATO-csúcstalálkozó nagy jelentőségű lesz a keleti szárny elrettentésével és védelmével kapcsolatos további döntések meghozatalában.
A tájékoztatás szerint Románia kész hozzájárulni a szövetség erőfeszítéseihez mind a multinacionális NATO-struktúrák fogadó államaként, mind pedig azzal, hogy bruttó hazai termékének 2,5 százalékát a védelemre fordítja.
A NATO-csúcstalálkozón a szövetség megerősíti az Ukrajnával szembeni elkötelezettségét, többek között azáltal, hogy magasabb szintre emeli az együttműködést egy intenzívebb és egyenrangú politikai párbeszéd révén.
Az elnöki hivatal leszögezi, hogy Románia továbbra is támogatja Kijev euroatlanti törekvéseit, amint ezt az a közös nyilatkozat is bizonyítja, amelyet Klaus Iohannis román és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök írt alá Moldovában, az Európai Politikai Közösség június elsejei csúcstalálkozójának alkalmával.
Ugyanakkor Románia a jövőben is kiemelt figyelmet fog szentelni a keleti szomszédságban lévő partnereinek, főleg a Moldovai Köztársaságnak, mivel a Moldovai Köztársaság és Ukrajna biztonsága szorosan kapcsolódik a transzatlanti biztonsághoz.
Mindezek mellett Románia elkötelezett pártolója marad a NATO „nyitott kapuk-politikájának”, és aktívan támogatja Svédország csatlakozását a szövetséghez – teszi hozzá a közlemény.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács először ül össze a Ciolacu-kormány megalakulása óta. A Klaus Iohannis államfő által elnökölt ülésen Marcel Ciolacu kormányfő, Angel Tîlvăr védelmi miniszter, Cătălin Predoiu belügyminiszter, Luminiţa Odobescu külügyminiszter, Alina Gorghiu igazságügyi miniszter, Radu Oprea gazdasági, vállalkozási és turisztikai miniszter, Marcel Boloş pénzügyminiszter, Răzvan Ionescu, a SRI első igazgatóhelyettese, Gabriel Vlase, a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója, Daniel Petrescu, a román haderők vezérkari főnöke, Ion Oprişor elnöki tanácsos és Mihai Şomordolea, a CSAT titkára vett részt.
CSAK SAJÁT