A NATO főtitkára szerint a Wagner orosz katonai magánvállalat június 24-ei lázadásának elfojtása megmutatta, hogy Ukrajna szövetségesei továbbra sem becsülhetik alá Oroszországot, továbbra is támogatniuk kell Kijevet. Jens Stoltenberg ezt a vilniusi NATO-csúcstalálkozót előkészítő, Hágában megszervezett szűk körű tanácskozás után mondta. Az egyeztetésen Klaus Iohannis elnök is jelen volt.   

Klaus Iohannis államfő beszédében kijelentette, hogy a vilniusi NATO-csúcstalálkozónak egyértelmű és jelentős eredményeket kell hoznia Ukrajna számára, és leszögezte, hogy Románia továbbra is Kijev erős támogatója marad. „Ukrajna továbbra is erőfeszítéseink középpontjában áll. A csúcstalálkozónak egyértelmű és jelentős eredményeket kell hoznia Kijev számára, beleértve az ország konkrét, mérhető előrelépését a NATO-tagság felé. Jól ismert, hogy Románia támogatja Ukrajnát és azon törekvését, hogy teljes jogú szövetségessé váljon. Továbbra is határozottan támogatni fogjuk Kijevet” - idézte az Agerpres Iohannist. 

Az államfő emlékeztetett, hogy a Bukarestben megszervezett 2008-as NATO-csúcson a szövetségesek úgy döntöttek, hogy Ukrajna NATO-tag lesz, és véleménye szerint a vilniusi csúcson ez irányban kell erőfeszítéseket tenni. Hozzátette: türelmetlenül várják, hogy a vilniusi csúcson találkozzanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Kifejtette továbbá, hogy a Moldovai Köztársaság biztonsága szorosan összefügg Ukrajnáéval, és a két ország biztonsága érinti a transzatlanti biztonságot.

„Nem szabad megfeledkeznünk a térség legkiszolgáltatottabb partnereiről, különösen a Moldovai Köztársaságról. Ezen ország és Ukrajna biztonsága összefügg. Az ő biztonságuk pedig a mi transzatlanti biztonságunkhoz kapcsolódik. Ha ők erősebbek, a mi régiónk is erősebb, a Fekete-tenger biztonságosabb, és így az egész szövetséges terület is biztonságosabb” - fogalmazott az államfő. Ennek érdekében folytatni kell Chişinăuval a szoros együttműködést, annál is inkább, mivel ez az ország óriási erőfeszítéseket tett a régió biztonságának és stabilitásának támogatására a háború kitörése óta - nyomatékosította Iohannis. „Elkötelezett szövetségesként Románia továbbra is biztonságot nyújt a fekete-tengeri térségben. Várom a vilniusi csúcstalálkozót és annak minden konkrét eredményét' - sommázta az államelnök.

A Mark Rutte holland miniszterelnök meghívására Hágában tartott szűk körű találkozón a román államfőn kívül Litvánia és Lengyelország elnöke, Albánia, Belgium és Norvégia miniszterelnöke, valamint a NATO főtitkára vett részt.

Jens Stoltenberg: „Erősítenünk kell védelmi és növelni kell az elrettentési képességünket"

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni jogtalan háborúja elmélyítette a megosztottságot Oroszországban - jelentette ki a NATO főtitkára kedden Hágában, a július közepére Vilniusba tervezett NATO-csúcs előkészítését szolgáló megbeszéléseket követően. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján azt mondta: a Wagner orosz katonai magánvállalat június 24-ei lázadásának elfojtása megmutatta, hogy Ukrajna szövetségesei továbbra sem becsülhetik alá Oroszországot, továbbra is támogatniuk kell Kijevet. Szavai szerint korai lenne megmondani, hogy az oroszországi események milyen hatással lesznek a NATO-ra, azonban mint fogalmazott: „erősítenünk kell védelmi és növelni kell az elrettentési képességünket".

Világossá kell tenni minden eszközzel Moszkva és Minszk számára egyaránt, hogy a NATO kész megvédeni tagországainak minden négyzetméterét bármilyen fenyegetéssel szemben - jelentette ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette: Ukrajna folytatódó támogatása és a tagállamok védelmi kiadásainak további emelése befektetés az európai biztonságba. „Oroszország ukrajnai háborúja azt mutatja, hogy nem vehetjük magától értetődőnek a békét, és többet kell befektetnünk a védelmünkbe" - fogalmazott. Az MTI által idézett főtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy a csúcstalálkozó egyértelmű üzenetet küld a szövetség Ukrajna iránti elkötelezettségéről, a tagállami vezetők megerősítik a szövetség politikai kapcsolatait Kijevvel, ami - mint mondta - közelebb fogja hozni Ukrajnát a NATO-hoz.

Mark Rutte holland miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború nem hozott mást, mint instabilitást a világban. Oroszország instabilitása bizonytalanságot okoz Európában is - figyelmeztetett. Európa morális kötelessége annak biztosítása, hogy „az orosz háború" Ukrajna ellen elbukjon - mondta. Egy esetleges orosz győzelem az európai biztonságot fenyegetné, ugyanis - mint hozzátette - Vlagyimir Putyin orosz elnök nem állna meg az ukrán határokon. A NATO-csúcsnak világossá kell tennie, hogy Ukrajnának helye van a katonai szövetségben - tette hozzá beszédében a holland miniszterelnök.

Gitanas Nauseda litván elnök arról beszélt, hogy a vilniusi NATO-csúcsnak egyértelművé kell tennie, hogy Ukrajna része Európa biztonsági struktúrájának. Közölte: a tagállami vezetőknek menetrendet kell meghatározniuk Ukrajna NATO-tagsága számára, ennek a menetrendnek pedig a lehető legegyszerűbbnek kell lennie. A litván elnök végezetül reményét fejezte ki, hogy a júliusi csúcstalálkozón teljes lesz a tagállamok egysége Svédország NATO-tagságát illetően.