Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel államfő pénteken a Cotroceni-palotában fogadta a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozójára érkező elnököket. Az észt, a magyar, a litván, a lett és a bolgár államelnök érkezett Bukarestbe, a cseh és a szlovák államfő online csatlakozik a megbeszélésekhez. Szintén online vesz részt a csúcstalálkozón Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. FRISSÍTÉS: Klaus Iohannis államelnök beszédében kijelentette, a találkozó az ukrajnai háború miatt aktuálisabb, mint valaha. FRISSÍTÉS 2: a lengyel nép, a teljes keleti szárny, az Európai Unió és az egész szabad világ érdeke biztosítani, hogy Ukrajnának ne csak sikerüljön megvédenie magát, hanem visszatérjen nemzetközileg elismert határaihoz, hogy a rend helyreálljon” – mutatott rá Andrzej Duda lengyel Kormányfő. Klaus Iohannis a megbeszélés végén kiemelte: a NATO-nak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje területe minden egyes centiméterét.

A 15 órakor elkezdődött ülésen Klaus Iohannis és Andrzej Duda tart megnyitó beszédet. Az ülést követően a két államelnök közösen nyilatkozik a sajtónak.

Az Államelnöki Hivatal szerint a csúcstalálkozó különösen fontos a jelenlegi biztonsági kontextusban, amelyet Oroszország Ukrajna elleni illegális, indokolatlan és provokálatlan agressziója, valamint a NATO keleti szárnyán fekvő államokat, de az egész euroatlanti térséget érintő közös és összetett kihívások határoznak meg.

A találkozó napirendjén szerepel a 2022. június 28–30. között Madridban tartandó NATO-csúcstalálkozó legfontosabb döntéseinek előkészítése, különös tekintettel az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió következményeire és a NATO erre adott válaszlépéseire.

Klaus Iohannis szorgalmazni fogja az elrettentő és védelmi pozíció kiegyensúlyozott és egységesen megerősítését a keleti szárnyon, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. Arra is rámutat majd, hogy a madridi csúcstalálkozó legfontosabb eredménye az új stratégiai koncepció lesz, amely legalább a következő évtizedre meghatározza a NATO irányvonalát.

A Bukaresti Kilencek megalakulását Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel államelnök kezdeményezte, az első csúcstalálkozóra 2015 novemberében került sor Bukarestben. A B9 tagjai a NATO keleti szárnyán fekvő államok: Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország.

Joe Biden sikeres tárgyalást kívánt

Sikeres tárgyalást kívánt az Amerikai Egyesült Államok elnöke a Bukaresti Kilencek péntek délutáni csúcstalálkozója résztvevőinek. Joe Biden egy Twitter-bejegyzésben azt írta, „türelmetlenül várja”, hogy viszontlássa a B9-ek államfőit a madridi NATO-csúcstalálkozón.

Az amerikai elnök ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok „elkötelezett a NATO keleti szárnyának védelme, a régió energiabiztonságának megerősítése és Ukrajna támogatása mellett”.

Iohannis: A találkozó aktuálisabb, mint valaha

Klaus Iohannis államelnök beszédében kijelentette, a találkozó az ukrajnai háború miatt aktuálisabb, mint valaha. Az elnök rámutatott, a megbeszélésen az aktuális ukrajnai fejlemények és azoknak a tágabb szomszédságra – beleértve a Moldovai Köztársaságot és Grúziát -, illetve a Szövetség egészére kifejtett hatásai lesznek napirenden.

Iohannis kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO tagállamai közül Romániának van a leghosszabb közös határvonala Ukrajnával.

„Február 24-étől teljesen új biztonsági helyzetet kell kezelnünk a régióban. Ez döntő pillanat az euroatlanti régió és különösen a keleti szárnyon fekvő NATO-tagállamok számára. Romániának van a leghosszabb közös határvonala Ukrajnával, de mi itt mindannyian érezzük az euroatlanti térség biztonságát fenyegető veszélyek súlyosságát, amelyek Oroszország Ukrajna elleni illegális és erkölcstelen háborújának következményei” – szögezte le Iohannis.

Emlékeztetett, hogy a NATO június végi madridi csúcstalálkozóján egy új stratégiai koncepciót fogadnak el, amely legalább a következő évtizedre meghatározza a Szövetség irányvonalát. A 2022. március 24-én Brüsszelben hozott döntésnek megfelelően az új stratégia jelentősen átalakítja a NATO hozzáállását az elrettentés és a védelmi pozíció megerősítését illetően, különösen a keleti szárnyra vonatkozóan.

„Mivel a Romániát és a fekete-tengeri régiót fenyegető biztonsági kockázatok egyre nőnek, a védelmi pozíció egységes és kiegyensúlyozott megerősítése a teljes keleti szárnyon, de különösen annak déli részén, még sürgetőbbé és döntő fontosságúvá válik. (...) Kötelességünk biztosítani állampolgáraink számára a biztonságot az Oroszország felől érkező valós fenyegetésekre való megfelelő reagálással” – fogalmazott az államfő.

Lengyel államfő: erősebb NATO-jelenlétre van szükség

A B9-csúcson részt vevő országok „erősebb előretolt NATO-jelenlétet” szeretnének a térségben, ami erősebb védelmet is jelent a régió számára - jelentette ki Andrzej Duda lengyel államelnök, aki Klaus Iohannis román államfő mellett kezdeményezője és házigazdája volt a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójának.

„Úgy gondoljuk, nem csupán Ukrajna érdeke megvédenie önmagát, szuverenitását, függetlenségét és szabadságát, hanem a mi, a lengyel nép, a teljes keleti szárny, az Európai Unió és az egész szabad világ érdeke biztosítani, hogy Ukrajnának ne csak sikerüljön megvédenie magát, hanem visszatérjen nemzetközileg elismert határaihoz, hogy a rend helyreálljon” – mutatott rá Duda a hivatalos tolmácsolás szerint a Iohannis elnökkel közösen tartott sajtóértekezleten.

A megbeszélések következtetéseit ismertetve Andrzej Duda kifejtette: „erősebb előretolt NATO-jelenlétre van szükség, ami erősebb védelmet is jelent” a régiónak. Ki kell terjeszteni a jelenlétet Bulgáriára, Magyarországra és Szlovákiára is. Emellett a keleti szárnyon a harccsoportokat dandár rangra kell emelni, utóbbiakat legalább 3000 katona alkotja – magyarázta a lengyel elnök.

„Remélem, hogy az itt meghozott döntések hozzá fognak járulni biztonságunk növeléséhez. (...) Közös nyilatkozatunk a NATO-ban meglévő egység egyik jele. A B9-országok NATO-tagállamok. Azonban az első vonalban vagyunk, mivel Csehországon és Bulgárián kívül mindegyikünknek van közös határa vagy Ukrajnával vagy Oroszországgal. Nem kétséges tehát, hogy NATO-tagállamokként most nagyon különleges helyzetben vagyunk. A NATO szeme rajtunk áll. A ma meghozott döntések nagy fontossággal fognak bírni” – fogalmazott Lengyelország elnöke.

Tartalmas volt a párbeszéd

A B9-ek képviselői „tartalmas véleménycserét” folytattak a biztonsági fejleményekről és az azokra adott szövetséges válaszlépésekről, hangsúlyozva, a NATO-nak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje területe minden egyes centiméterét - jelentette ki Klaus Iohannis a kelet- és közép-európai NATO-tagországok pénteki államfői találkozóját követően.

A román elnök rámutatott, a Cotroceni-palotában tartott megbeszélés újabb bizonyítéka annak, hogy a résztvevők elkötelezettek a NATO-célkitűzések megvalósításához való aktív hozzájárulás mellett. Az egyeztetésen hangsúlyozták továbbá, hogy a NATO jövőbeli stratégiai koncepciójának reálisan tükröznie kell „az új biztonsági paramétereket”, kiemelten kell foglalkoznia a kollektív védelemmel, Oroszországot fenyegető tényezőként kell megneveznie, illetve szorgalmaznia kell a Szövetség megerősítését minden szinten, hogy az legyen képes megfelelni a jelenlegi és a jövőbeli kihívásoknak.

Iohannis kiemelte, a NATO-nak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje területe minden egyes centiméterét. Beszélt a NATO-jelenlét megerősítésének fontosságáról a keleti szárnyon, különösen a Fekete-tenger térségében, amely a leginkább ki van téve az orosz fenyegetésnek. Mint mondta, a térség stratégiai jelentőségű az euroatlanti biztonság szempontjából, ezért a jövőbeni elrettentő és védelmi intézkedések meghozatalakor prioritásként kell kezelni a régió biztonsági igényeit.

A román elnök leszögezte, a kollektív védelem a NATO alapvető, kiemelt feladata, és annak is kell maradnia, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolat és a Washingtoni Szerződés 5. cikke a NATO-t „a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségévé” teszi.

Iohannis rámutatott, a találkozó fontos témája volt a háború sújtotta Ukrajna és az ukrán nép, illetve a Moldovai Köztársaság támogatása is.

Az elnök beszámolt arról is, hogy szorgalmazta a kapcsolatok megerősítését a NATO térségbeli partnereivel, amelyek nagymértékben ki vannak téve az orosz nyomásnak és agressziónak.

Az államfő ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy Románia határozottan támogatja a NATO nyitott kapuk politikáját, valamint Svédország és Finnország csatlakozását a szövetséghez.