A NATO keleti szárnya megerősítésének szükségességét hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő kedden Hágában – közölte az Elnöki Hivatal.

Mark Rutte holland és Mette Frederiksen dán miniszterelnök indítványozására informális egyeztetést tartottak kedden a holland városban a román államfő, továbbá a belga, a lett, a lengyel és a portugál miniszterelnök, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár részvételével.

A megbeszélésen Iohannis hangsúlyozta a NATO-jelenlét kiegyensúlyozott és fenntartható megerősítésének szükségességét a keleti szárnyon, különösen annak déli részén. Mint kiemelte, a kollektív védelem a NATO alapvető feladata, és annak is kell maradnia, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolat és a Washingtoni Szerződés 5. cikke, amelyek a NATO-t a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségévé tették, most fontosabbak, mint valaha.

Az Elnöki Hivatal közleménye szerint szó volt az egyeztetésen a legújabb biztonsági fejleményekről, Ukrajna további támogatásáról, a hónap végén Madridban sorra kerülő NATO-csúcstalálkozó döntéseinek előkészítéséről, a NATO új stratégiai koncepciójáról, illetve Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelméről is tárgyaltak.

A NATO új stratégiai koncepciója kapcsán Iohannis leszögezte, ennek tükröznie kell a megváltozott biztonsági helyzetet, ki kell mondania, hogy Oroszország jelenti a legfőbb fenyegetést a védelmi szövetség biztonságára, prioritásként kell kezelnie a kollektív védelmet, és a NATO megerősítésére kell fókuszálnia.

Az államfő ugyanakkor kifejezte Románia támogatását a NATO nyitott kapuk politikája, valamint Svédország és Finnország csatlakozása iránt, amely a védelmi és elrettentő képességek hatékonyabbá tétele révén hozzájárul a szövetség egésze biztonságának megerősítéséhez.

A találkozó végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben leszögezik, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított „brutális, törvénytelen, ki nem provokált és indokolatlan” háborúja megbontotta a békét Európában, és alapjaiban megrengette az euroatlanti térség biztonsági helyzetét. Az aláíró országok szolidaritásukról biztosítják Ukrajnát, ugyanakkor felszólítják Putyint, hogy „azonnal hagyja abba ezt az értelmetlen háborút”, és vonja ki a katonai erőket Ukrajnából.