Törökország, Svédország és Finnország június közepén folytatja a tárgyalásokat a svéd NATO-csatlakozásáról. Ankara egyelőre kitat elutasító álláspontja mellett a svéd tagságot illetően. A Magyarországot rendszeresen támadó stockholmi retorika miatt a magyar parlament is halasztja a támogató szavazást. Novák Katalin köztársasági elnök ugyanakkor egy interjúban azt mondta, nem Magyarország lesz az akadálya Svédország NATO-csatlakozásának.  

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap Isztambulban közölte: Törökország, Svédország és Finnország június közepén folytatja a tárgyalásokat a svéd NATO-csatlakozásáról, amelynek szerinte már rég eljött az ideje. A katonai szövetség főtitkára a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint elmondta, megállapodtak abban, hogy az érintett három ország képviselői a június 12-vel kezdődő héten ismét összeülnek megvitatni a kérdést. Az ankarai parlament március végén jóváhagyta Finnország csatlakozását a NATO-hoz, de Svédországét még nem. Ankara szerint ugyanis Stockholm a Törökország és az Európai Unió által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt tagjainak ad menedéket. 

Miközben Jens Stoltenberg Isztambulban tárgyalt a török elnökkel, több százan - köztük kurdokat támogatók is - Stockholmban tüntettek az ország NATO-tagsága ellen. A demonstráción többek között kurd, baloldali, ifjúsági és klímavédelmi szervezetek vettek részt. A tüntetők a június 1-jével hatályba lépett új terrorellenes törvény ellen is tiltakoztak. Utóbbi jogszabály elfogadását Törökország feltételként támasztotta Svédország NATO-csatlakozásához. A svéd-török NATO-csatlakozási tárgyalások akkor rekedtek meg, amikor januárban egy stockholmi tüntetésen a török nagykövetség közelében elégették a Korán egyik példányát. Ezt követően Erdogan befagyasztotta a megbeszéléseket. 

Törökország mellett Magyarország az egyetlen NATO-tag, amely nem ratifikálta a svédek csatlakozási kérelmét. Mint arra a Magyar Nemzet cikkében emlékeztet, korábban többször elhangzott magyar részről, hogy jelenleg a svéd–magyar kapcsolatok mélyponton vannak. Amíg Stockholm nem változtat Budapest irányába a retorikáján, aligha várható a ratifikálás. A lap szerint biztató jel, hogy a 2024-es magyar uniós soros elnökség halasztásáról szóló kérdést az éppen soros elnök Svédország nem szándékozik napirendre venni. 

Közben Novák Katalin magyar köztársasági elnök is nyilatkozott a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban. A 24.hu portálnak adott interjújában nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy mióta hivatalban van, minden esetben egyet tudott-e érteni a kormány döntéseivel, nyilatkozataival, vétóival. Az államfő azt mondta, örült volna, ha a kormánytöbbség már hozzájárul Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációjához. „Az Országgyűlés szuverén jogköre, hogy ebben az ügyben döntést hozzon, én személyesen azonban azt gondolom, hogy ez már időszerű lenne” - fogalmazott Novák Katalin. Hozzátette: véleményét elmondta a kormányfőnek is. Az elnök közölte: azt az ígéretet kapta a miniszterelnöktől, hogy nem Magyarország lesz az akadálya Svédország NATO-csatlakozásának.