Magyarországon is múlik Svédország és Finnország sorsa

A magyar kormányt az utóbbi években rendszeresen támadó svéd és finn politikusok most Magyarország támogató döntésére várnak. Elemzők szerint március 20-án a budapesti törvényhozás a korábbi nézeteltérések ellenére ratifikálja Svédország, valamint Finnország NATO-csatlakozását, de az észak-atlanti szövetség bővítése Törökországon fog elbukni. A román parlament már tavaly júliusban rábólintott a két ország NATO-csatlakozására. 

„Tisztázó” beszélgetésre utazott Stockholmba és Helsinkibe egy négytagú magyar parlamenti küldöttség két héttel azelőtt, hogy Magyarország törvényhozása vitázik és szavaz Svédország, valamint Finnország NATO-csatlakozásáról. Az észak-atlanti katonai szövetség mindegyik tagjának ratifikálnia kell a bővítést. Eddig Törökországon kívül csak Magyarország nem döntött a svéd és finn tagság ügyében. 

Az egyeztetéseket üzengetések vezették fel Finnország esetében. Erkki Tuomioja, a finn parlament külügyi bizottságának alelnöke úgy nyilatkozott a múlt héten, hogy „Finnországnak nincs miről tárgyalnia, nincs mit magyaráznia a magyarországi Fidesz-delegációnak”. A korábbi szociáldemokrata külügyminiszter azt mondta, „az egész mögött magyar belpolitikai játszma van”. A 444.hu által idézett Tuomioja arról is beszélt, hogy a magyarországi politikai retorikát erősen jellemzi „a sértegetés és a bocsánatkérés”. 

Legutóbb Kövér László szólalt meg az ügyben, a házelnök azt mondta: „ezek az országok azontúl, hogy válogatott sértésekkel illették Magyarországot éveken keresztül, konkrét, nevesíthető károkat okoznak nemzeti érdekeinknek. Azért helyeznek nyomást európai intézményekre, hogy azok ne fizessék ki a magyaroknak járó uniós támogatásokat” – állította a házelnök.

A finn és a magyar miniszterelnök Brüsszelben

Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában kijelentette: „logikus és becsület szempontjából is helyes viselkedés a svéd és finn csatlakozás támogatása”, ezért is kérte a képviselőket, hogy szavazzák meg az egyezményeket. De ,,azért váltsunk már pár szót ezekkel a derék finnekkel, és svédekkel. Mert az mégsem járja, hogy gátlástalan hazugságokat terjesztenek rólunk, a magyar jogállamiságról és demokráciáról, az itt folyó életről” – tette hozzá a miniszterelnök. A CNN elemzése szerint Orbán Viktor taktikázik, és hazája támogatásáért engedményeket akar kicsikarni a svédektől és a finnektől. Mint a liberális amerikai csatorna szerzője emlékeztet, a két ország gyakran támadta a magyar kormányt a jogállamisági vitában, Magyarország miniszterelnöke pedig méltányosságot kérhet tőlük a NATO-csatlakozás jóváhagyásáért cserébe. 

A Mandiner portál által idézett CNN szerint a NATO-tisztségviselők a magyar vétótól nem tartanak, a töröktől viszont nagyon is. Az optimistábbak abban reménykednek, hogy Törökország a svédekkel való kiadatási vitájában végül enged az észérveknek, az ellene a szíriai beavatkozásai miatt hozott korábbi szankciók feloldásának és új harci gépek vásárlásának ígéretével végül megelégszik, és aláírja a skandináv csatlakozási szerződéseket. Ankara fő feltétele a csatlakozás támogatására az, hogy Svédország adja ki számára az általa terrorista szervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott menedéket találó tagjait. Stockholm a megalapozott vádak hiányában erre nem hajlandó.

A CNN úgy látja, ennél azért több van a háttérben: júniusban parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban, és az eddig megdönthetetlennek bizonyult elnök, Recep Tayyip Erdogan hatalmán repedések keletkeztek. A törökországi földrengések okozta katasztrófa kezelésében kormányzata gyengének bizonyult, nagy a lakossági elégedetlenség. Ilyen helyzetben az elnöknek erősnek kell mutatkoznia, és a többségi választói akaratot kell képviselnie, ha továbbra is hatalmon akar maradni – idézi a Mandiner a  CNN elemzését. Hozzáteszi: a török társadalomban erős a kurd- és a Nyugat-ellenes érzület, így ebben a miliőben kockázatos lenne az elnöknek egy nyugati, NATO-kompromisszumba belemennie.

Erdogan török elnök svéd lépéseket vár | Fotó: Agerpres/XINHUA

Ráadásul Erdogannak szüksége van Oroszországra. A közepesen teljesítő török gazdaság bajban lenne, ha nem érkeznének az orosz pénzek, befektetések, a NATO-bővítés támogatása viszont nagyon rossz pont lenne Putyinnál,  hiszen az ukrajnai háború is orosz indoklás szerint azért robbant ki, mert Oroszország megakadályozta a NATO feltételezett újabb keleti bővítését – írja a CNN. Az amerikai csatorna által megkérdezett NATO-tisztségviselők szkeptikusak azzal kapcsolatosan, hogy a július 11-i NATO-csúcsig megszülethet a török jóváhagyás. Kérdés ugyanakkor, hogy amennyiben a  törökök nem tudnak megegyezni a svédekkel, megtörténjen-e a finn csatlakozás a svédek nélkül, vagy tartsák fenn továbbra is a két állam együttes haladását, azaz egyelőre egyik sem lépne be.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?