„Katasztrófa”, „háborús övezet”, „előzmény nélküli” – így jellemezte a sajtó az elmúlt napokban a Németországban és Nyugat-Európa más térségeiben pusztító árvizeket. A halálos áldozatok száma meghaladta a 150-et, és még növekedik. Sokan felteszik a kérdést, hogyan történhetett ez meg, és miért volt ennyire súlyos a helyzet – írja elemzésében az AFP.

„Az alacsony hőmérsékletek miatt négy napon keresztül páradús légtömegek rekedtek magasan a régió fölött” – magyarázta Jean Jouzel klimatológus, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) korábbi alelnöke.

A Német Meteorológiai Szolgálat adatai szerint július 14–15-én 100 és 150 milliméter közötti csapadék hullott le, ekkora csapadékmennyiséget általában két hónap alatt jegyeznek. Európában korábban többször is voltak komoly károkat okozó árvizek, ám a mostani áradások „mind a vízmennyiség, mind a lezajlásuk hevessége tekintetében rendkívüliek voltak” – állapította meg Kai Schroeter német hidrológus.

Sok európai politikus a globális felmelegedést okolta a történtekért, az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt viszont azzal vádolta őket, hogy eszközként használják fel az árvizeket a környezetvédelmi kérdések napirenden tartásához.

„Egyelőre nem mondhatjuk teljes bizonyossággal, hogy ezek az árvizek összefüggenek a globális felmelegedéssel, de a globális felmelegedés elősegíti az ilyen jelenségek előfordulását” – jelentette ki Schroeter.

A szakember magyarázata szerint a klímaváltozások nyomán a Föld hőmérséklete folyamatosan nő, ezért több víz párolog el, ami nagyobb tömegű párát juttat az atmoszférába, növelve a bőséges esőzések kockázatát. Leginkább a kisebb, illetve árvízvédelmi művek nélküli folyók léptek ki a medrükből az esőzések nyomán, és a mellettük lévő területek voltak a legérintettebbek.

„A Rajna rendszeresen kiönt, ezért a folyam melletti városok árvízvédelmi gátakat építettek, eltérően a kisebb folyók melletti városoktól és falvaktól” – fejtette ki Armin Laschet, az árvizek által erősen sújtott Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfője. „A lassú folyású, hosszabb folyók vízszintje lassabban növekszik, így több idő van a védekezésre” – mondta Schroeter.

Németországban a helyhatóságokat keményen bírálták, amiért nem menekítették ki időben a lakosságot.„Voltak ugyan árvízriadók, de ezeket nem vették komolyan, és az árvízvédelmi intézkedések nem voltak megfelelőek” – nyilatkozta Hannah Cloke, a nagy-britanniai Reading Egyetem hidrológia professzora.

„Néhány áldozat alábecsülte a veszélyt, és nem tartott be két alapvető szabályt a nagy esőzések idején: először is kerülje a pincéket, ahol a víz behatol. Másodszor pedig azonnal kapcsolja ki az áramot” – mondta Armin Schuster, a természeti katasztrófákra szakosodott állami ügynökség (BKK) elnöke.

Kapcsolódó

Nemzeti gyásznapot tart Belgium az áradások áldozatainak emlékére

Az áradásnak legkevesebb 31 halálos áldozata van, de hetven embert továbbra is keresnek.

Belgium áradások nemzeti gyásznap

Egyes szakemberek a hiányos várostervezés és az Európa sűrűn lakott iparvidékein megnövekedett cementmennyiség veszélyeire hívták fel a figyelmet. Az érintett régiókra az elmúlt hetekben szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hullott, a talaj telítődött, és nem tudta felszívni a vizet. Ha a talajt egy mesterséges réteggel fedik le, mint amilyen a cement, akkor kevesebb vizet képes felszívni, ami növeli az árvízveszélyt.

„Az urbanizációnak szerepe volt abban, ami történt. Vajon negyven évvel ezelőtt is ilyen lesújtó lett volna az áldozatok mérlege?” – tette fel a kérdést Jouzel.