Megszólalt a héten a ma7-ben a szerkesztő Somogyi Szilárd és beszámolt arról a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) megtartott könyvbemutatóról, valamint panelbeszélgetésről, amelyen a sokak által legnagyobb felvidéki magyarnak tartott Duray Miklós életműve előtt adózott tisztelettel több, kisebbségpolitikával foglalkozó magyarországi és szlovákiai magyar közéleti személyiség.

 „Ki a magyar politikus? Aki egész

nemzetben gondolkodik, de a magyar

politikus mást is jelent, múltban és jövőben

való gondolkodást történelmi térségben,

Kárpát-medencében, Közép Európában,

Kelet-Közép-Európában való gondolkodást”

A magyar nemzetpolitika és a határon túli magyar közösségek jogvédelme legendás alakjának, Duray Miklósnak emléket állító, rendkívül szép kiállítású, igényes küllemű és tartalmú, minap megjelent könyv előszavának mottóját idéztem fentebb. Elsősorban a kötet szerkesztőjének, az NKE Kisebbségpolitikai Kutatóműhelye vezetőjének, Gyurcsík Ivánnak az érdeme, hogy szemre is tetszetős, dokumentumfotókkal gazdagon illusztrált, értékes, történeti forrásmunkaként is sikerrel használható dokumentumkötet jött létre. Persze joggal kijuthat a dicséret a Ludovika Egyetemi Kiadónak is, hiszen az ő gondozásában jelent meg ez a „Hommage à Duray”, mely tiszteleg az előtt a maga is gyakran emlegette, valódi „európai származék” előtt, aki Esterházy János óta a felvidéki magyar közösség és politikai élet legnagyobb formátumú, meghatározó alakja volt.

Értelemszerűen az „európai származék” fogalom tisztázásra szorul. Ezért hadd mondjam el, hogy az örökmozgó Duraynak, aki kőkemény politizálásával, emberismeretével, műveltségével, saját tapasztalatokon nyugvó politikai érzékével és mindig reflexiókra kötelező nemzetpolitikai-nemzetstratégiai publicisztikai tevékenységével korszakos személyiséggé nemesedett, a felmenői között nemcsak magyarok voltak. Apai ágon három különböző gyökérből eredeztethető, ugyanis a család Duray ága francia hugenotta származék, a női ág német, illetve német-zsidó eredetű. Anyai ágon pedig két gyökér követhető nyomon, az egyik német, a másik szlovák.

Sokan, sokszor és sokfelé méltatták még az ikonikus könyvével a Kutyaszorítóval történt messzehangzó belépőjének köszönhetően a hetvenes évek óta a 2022 december végén elhunyt Duray Miklóst, aki „beszélt, írt, tanított, rendszert váltott, az élen állt, amikor ez akár életveszélyes is lehetett, de tudott háttérbe is vonulni, ha ezt kívánta meg tőle a közösség érdeke.” 

Most, hogy az általam is nagyon jól ismert, egykori gyakori beszélgetőpartnerem és vitázó társam emlékkönyve lett legfrissebb olvasmányélményem, hadd idézzek abból a mottó után még egy méltatást is, amelyből olyasmi derült ki, amiről aligha tudnak mifelénk: a nemrég 83. életévét betöltő marosvásárhelyi Gálfalvi Györgyünk hajdan, a husáki kommunista Csehszlovákiában Duray Miklós ellenállási tevékenységének tényleges segítője volt.

Erre a tanú a veterán politikus Lezsák Sándor, akinek a frissen megjelent kötetben helyet kapó temetési emlékbeszédében a következő olvasható: 

„Amikor 1978 nyarán Pozsonyban Gálfalvi György marosvásárhelyi író barátommal egy kis kávézóban találkoztunk, akkor már működésbe lendült az általa szervezett és irányított jogvédő hálózat. Duray gyakorlati ember volt, azonnal szervezkedtünk, arra kért, hogy repülőgéppel vigyük át Kassára Kolár Péteréknek egy köteg frissen stenclizett, a magyar iskolabezárások és összevonások ellen tiltakozó aláírásokat gyűjtő ívet. Így lettünk, aztán így maradtunk évtizedeken át Duray Miklós sokszor egyszemélyes szabadságharcának részesei, társai.” 

Lássuk ezek után Somogyi Szabolcs helyszíni tudósítását, hogy milyen volt ez a nem akármilyen könyvbemutató, és mi minden hangzott el az NKE John Lukacs Társalgójában május 15-én, amikor sor került telt ház előtt arra az egyetem Kisebbségpolitikai Kutatóműhelye, valamint a mindenkori Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort szervező Pro Minoritate–Kisebbségekért Alapítvány közös rendezésében.

„A kisebbségvédelem és nemzetpolitika megértése emberi jogi és biztonsági kérdés is” – jelentette ki nyitó köszöntőjében Kemény Gábor, az egyetem rektorhelyettese, aki azt is elmondta: intézményük számára mindig megkülönböztetetten fontos volt a kisebbségvédelem és a nemzetpolitika jogi, emberi jogi, társadalmi, biztonsági és nemzetközi összefüggésben, a 2022 óta működő Kisebbségpolitikai Kutatóműhely pedig ebben vállalt szerepet.

Arra is kitért, a munkáját „a nemzet szolgálatában” végző Duray kolléga volt, hiszen címzetes egyetemi docensként a Nemzetismeret című tantárgyat oktatta az egyetemen. Ennek keretében pedig minden kurzusában nagy ívű áttekintést adott többek között a magyar országalapítás és államiság nemzetpolitikai és -stratégiai szempontú történeti vonatkozásairól.  Végül felidézte, a magyar nemzetpolitika kiemelkedő alakja, jogvédő, politikus, pártalapító és parlamenti képviselő mindig „a kisebbségi nemzetrész és az anyaországban elő nemzet közös jövőjéért folytatta küzdelmét, illetve kereste a többségi szlovák nemzettel az együttélés kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon alapuló jogilag szabályozott formáit.”

Ez után Gyurcsík Iván, Duray Miklós egyik legközelebbi egykori munkatársa, a kötet szerkesztője ismertette röviden a Kisebbségpolitikai Kutatóműhelyt, amely „nyolc fő munkájának eredményeképpen szerteágazó tevékenységet folytat; szakértői tanácskozások és nemzetközi konferenciák mellett könyvbemutatók, szakmai találkozók létrehozása, illetve a magyar–angol kisebbségpolitikai online lexikon létrejötte is tükrözi munkájuk eredményét.” 

Arról is beszámolt, hogy a mostani rendezvényük immár a harmadik, amelyet Duray Miklós tiszteletére szerveztek. Ezt megelőzően 2023 áprilisában Duray Miklós üzenete a világ magyarságának címmel az Országházban tartottak emlékkonferenciát, valamint 2024 februárjában került sor a Hogyan lett a kutyaszorítóból nyakörv? című posztumusz, Durayval folytatott életút-beszélgetést tartalmazó kötet bemutatására. 

A nemzet szolgálatában című most megjelent emlékkönyv beszédek, előadások gyűjteménye, amelyek zöme a nemzetpolitika, a határon túl élő magyarok jogvédelme és a határokon átnyúló nemzetegyesítés nagy alakja, Duray Miklós előtt tiszteleg – emlékeztetett Gyurcsík. Ezt követően kifejtette: „a könyv gerincét a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely és a Pro Minoritate Alapítvány társszervezésében, a Rákóczi Szövetség és a Magyar Emberi Jogok Alapítvány támogatásával 2023. április 20-án az Országgyűlésben megtartott emlékkonferencia beszédei alkotják. Az emlékkötetben magyarországi és határon túli magyar politikusok, harcostársak, szakértők nézeteivel ismerkedhetnek meg az olvasók – részletezte, hozzátéve: a művet Duray részletes életrajza, műveinek jegyzéke és a búcsúztatóról, valamint a konferenciáról készült gazdag képanyag zárja.”

Gyurcsík kitért arra is, hogy a könyvborítón a Pro Probitate – a Helytállásért díj látható, amit 1994-ben az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselői alapítottak a mártírhalált halt Esterházy János egykori csehszlovákiai magyar politikus tiszteletére. Hozzátette: a díjat 1994 és 2021 között évente olyan személyek kapták meg, akik a felvidéki magyar nemzeti közösség érdekében dolgoztak. Az első (posztumusz) díjazott Esterházy János, az utolsó 2021-ben Duray volt.

„A Duray Miklós előtti tisztelgés nem tükrözné az ő szellemét, ha nem tennénk fel magunknak a kérdést: milyen helyzetben vagyunk? Hogyan tudunk ebből kikerülni, hogy megmaradjunk, megtartsuk identitásunkat, erősödjünk és békében éljünk a velünk élő nemzetekkel?” – fogalmazott beszéde végén a kötetszerkesztője, aki Durayt idézve arra hívta fel a figyelmet: „A stratégia a szervezett társadalom közösségi öröksége.”

A cikk folytatásából megtudjuk, hogy a köszöntő és a bevezető előadás után panelbeszélgetés következett, melynek résztvevője Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Gubík László, a Magyar Szövetség párt elnöke, Horony Ákos, a szlovák kormány kisebbségügyi biztosa és Tárnok Balázs, az Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Kutatóintézetének kutatásért felelős igazgatója volt, aki egyben a beszélgetést is vezette.

A személyes indíttatású gondolatokat sem nélkülöző eszmecsere első megszólalója Németh Zsolt Durayt „hajlíthatatlan, hajthatatlan, rettenthetetlen és bátor politikusnak nevezve”, kijelentette: „igazodási pont volt és ma is az a felvidéki magyarság és a nemzetpolitika vonatkozásában.” Elmondta, hogy véleménye szerint „Duray egy strategos volt, vízióval rendelkező személy, aki a stratégiai látásmód képességét párosította a karizmájával, és ezért tudott a felvidéki magyarság vezetője lenni.” Továbbá kiemelte „nagy empatikus képességét és pragmatizmusát, amely lehetővé tette, hogy tudjon magyarországi fejjel is gondolkodni, s ha kell, tudott a szlovákság irányába is stratégiai kompromisszumokat kötni és képes volt arra is, hogy összmagyarságban gondolkodva fogalmazza meg az álláspontját.”

Gubík László – aki példaképének és mesterének tartja a felvidéki politikust – úgy fogalmazott: közéleti nagyapjaként tekint Durayra, mert saját nagyapjához hasonlóan tanított, nevelt és szeretett. Felidézte, hogy jogi és emberi tanácsadásból induló kapcsolatuk politikai és magánéleti együttműködéssé fejlődött, majd ott volt vele az utolsó óráiban. Beszélt arról is, Duray elégedett volt azzal, ahogy politikai örökösei munkálkodnak a felvidéki magyarság gyarapodásán és tesznek a tehetséggondozásért. A szlovákiai Magyar Szövetség elnöke ehhez hozzátette: szerinte ma is a Duray-féle elvi és programalapú politizálásra van szükség, mert csak ez vezethet eredményre. Végül leszögezte: „a felvidéki magyarok nem sodródhatnak sem jobbra, sem balra, és ki kell tartaniuk a szuverén álláspontjuk mellett, mert releváns válaszokat kell adni a magyarság sorskérdéseire.”

Horony Ákos, a Fico-kabinet kisebbségi kormánybiztosa – aki jelenleg a kisebbségi jogállásról szóló törvény előkészítésén dolgozik – felidézte, hogy édesapja révén találkozott először Durayval egy rendezvényen, ahol a felvidéki politikus úgy fogalmazott: „Aki egyszer belerúgott a magyarokba, az később is kedvet kap a rúgásra”. Horony beszélt arról is, hogy 2006-ban került személyes kapcsolatba Durayval, aki nagy formátumú stratéga volt, és a napi politikai eseményeket szélesebb kontextusban figyelte.

A beszélgetés további részében – tudósít Somogyi Szilárd – az előadók Tárnok Balázs moderálásával több politikai vonatkozásból is megközelítették Duray munkásságát és személyiségét. Emellett szóba kerültek aktuális politikai kérdések is, elsősorban a felvidéki magyarság megoldatlan parlamenti képviseletének problémája, amely olyan anomáliákat is teremt, hogy a Magyar Szövetség rendkívül jó eredményeket ér el helyi és megyei önkormányzati szinten, a törvényhozási jelenlétet viszont már több választási cikluson keresztül nem sikerült elérnie.

Erre a kérdésre külön is kitérve Gubík László elmondta, szerinte „társadalmi vitára lenne szükség a mostani szlovákiai közigazgatási berendezkedéssel kapcsolatban, és hasznosnak tartaná, hogy az anyaországokéhoz hasonlóan alakítsanak nemzetiségi önkormányzatokat.” Fontosnak nevezte ugyanakkor a magyar ajkú cigányság és a vegyes házasságban élők megszólítását annak érdekében, hogy ők is a magyar pártot válasszák.

A kötetlen beszélgetéssel véget érő rendezvény zárszavát a Fidesz alapító egykori pártalelnök, az 1990 óta képviselő és a tusnádfürdői találkozók kulcsszereplője, a hírek szerint jövőre a parlamenti munkát, mindössze 62 évesen majd a „nyugdíjas létre” felcserélő Németh Zsolt mondta el. Ebben felvetette a Rákóczi Szövetség és a felvidéki magyar politikusok együttműködésének erősítését, illetve javaslatot tett a Duray-hagyaték teljes körű feldolgozására, valamint arra, hogy lengyel mintára biztosítsanak intézményi hátteret a magyar-szlovák kapcsolatoknak.