Megszólalt a héten az Új Szóban Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség korábbi elnöke, akit kedden Peter Pellegrini Szlovákia köztársasági elnöke tanácsadójának nevezett ki a nemzeti közösségek ügyeiben és nyilatkozott megbízásának hátteréről, feladatairól és céljairól.

A Lajos P. János által készített interjúban nemcsak a most kezdődő munkájáról beszélt, hanem hangsúlyosan kitért arra is, hogy kiválasztása erre a posztra nem pártpolitikai megállapodás része volt, hanem az államfő saját hatáskörében döntött a tanácsadó személyéről. „Döntésében a közösségi tapasztalat, a kapcsolatrendszer, valamint a kisebbségi ügyekben való aktív jelenlét játszott szerepet” – pontosított Forró. Azt is elmondta: munkájáért semmilyen anyagi juttatást nem igényel, mert „az alapvető motiváció ebben a munkában számomra a közösségi felelősségvállalás.” 

„Az egyik cél, ami miatt vállaltam a Szlovák Köztársaság elnöki hivatalát, hogy minden embert képviseljek, és segítsek olyan környezetet teremteni a nemzetiségi közösségek számára, hogy Szlovákia egyenrangú polgárainak érezzék magukat. Ezért bővítettem csapatomat egy nemzetiségi közösségekért felelős tanácsadóval – ezt a pozíciót a Magyar Szövetség korábbi elnöke, Forró Krisztián tölti be.”

Peter Pellegrini szlovák államfőnek a héten, pontosabban május 20-án délután közreadott Facebook-bejegyzését idéztem fentebb, amelyben tájékoztatta az ország közvéleményét arról, hogy meghozott egy olyan döntését, amely régóta váratott magára. Pellegrini a tavalyi államfőválasztás április 6-i második fordulója előtt tett ígéretet arra, hogy tanácsadói között lesz szlovákiai magyar is, akit a magyar közösség javasolhat. Ezt az ígéretet a Forró Krisztiánnal közös sajtótájékoztatóján tette, amikor a Magyar Szövetség akkori elnöke támogatásáról biztosította Pellegrinit.

Az új államfő múltév június 15-én foglalta el a hivatalát és egy hónap elteltével a tanácsadói csapatának nagy része nyilvános lett. Hogy kik is ezek a stábjában helyet kapott külügyi, jogi, kulturális meg egyéb területek ügyeiben tanácsadó szerepet betöltő személyiségek, arról sokat cikkeztek akkoriban a szlovákiai lapok, ahogyan arról is: valószínű, hogy akár maga Forró Krisztián lehet Pellegrini magyar tanácsadója, a megválasztott államfő ugyanis megszólította a politikust. A Grassalkovich-palota sajtóosztálya azonban nagyon gyorsan egyértelművé tette, hogy „nem lesznek aktív politikusok Peter Pellegrini államfő tanácsadói között”. Ezzel cáfolták azokat a híreket, melyek szerint Forró gesztusáért cserébe, hogy az elnökválasztás második fordulójában Pellegrini támogatására buzdította a szlovákiai magyarokat, bizalmi pozíciót kaphat tőle.

A nyár folyamán azonban új helyzet állt elő, mivel Forró nem szállt versenybe a Magyar Szövetség elnöki székéért a szeptember 28-án tartott tisztújító kongresszuson. Önkéntes távozását a párt éléről többen is úgy értelmezték, hogy elhárultak az akadályok és megnyílhat előtte az elnöki palotába vezető út. Erre a vélekedésre csak ráerősített a politikusnak egy akkoriban tett meglehetősen dodonai nyilatkozata, amelyben megerősítette, hogy valóban tárgyalt Peter Pellegrinivel:

„A köztársasági elnökkel való találkozóink alkalmával a tanácsadó személyével kapcsolatban nem volt szó konkrét személyről” – mondta el Forró Krisztián, aki azt is elárulta akkor, hogy „amíg nincsenek megfogalmazva konkrét elvárások, feladatok a tanácsadó személyét illetően” nem tud egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy ő maga vállalná-e, hogy Pellegrini tanácsadója legyen.”

Bő félév elteltével a szlovák államfő eheti, már idézett bejelentésével – mint láthattuk –végre pont került a rétestésztaként elnyúló ügyre.

A köztársasági elnök után rögtön megszólalt a hivatala is: „Mivel Forró Krisztián már nem vesz részt aktívan a politikában, megegyezés született közte és az elnök között a tisztség betöltéséről. Feladata az lesz, hogy aktívan keresse a lehetőségeket a Szlovákiában élő nemzeti közösségek helyzetének javítására” – közölte kedden az államfő kommunikációs osztálya. Arra is kitértek: hogy az új tanácsadó már egyeztetett Horony Ákossal, a kormány nemzetiségi kisebbségekért felelős kormánybiztosával, akivel a jövőbeni együttműködésről tárgyaltak. „Ennek első eredménye egy kerekasztal összehívása lesz a nemzetiségi közösségek képviselői számára, amelyre 2025 júniusának végéig kerül sor az Elnöki Palotában” – állt a közleményben.

Maga az érintett egy rövid nyilatkozatot tett közzé, melyben így fogalmazott: „Célom annak az eszmének a támogatása, hogy Peter Pellegrini a Szlovák Köztársaság valamennyi lakosának elnöke, valamint annak elősegítése, hogy a közösségek olyan környezetben élhessenek, ahol egyenrangú szlovák állampolgároknak érezhetik magukat.” Ebben arra is kitért, a köztársasági elnököt regionális kiszállásaira majd mindig elkíséri. 

Természetesen reagált a Forró kinevezésére a felvidéki magyar párt is. Üdvözölve a köztársasági elnök elhatározását a Magyar Szövetség állásfoglalásában kifejtette: pozitív fejleménynek tartják, hogy hosszú huzavona után az államfő végre teljesítette korábbi ígéretét. Majd Pellegrininek arra a vállalására is emlékeztettek, amely szerint a Beneš-dekrétumok alapján bevégzett földelkobzásokat is le fogja állítani: „Bízunk abban, hogy ezzel a döntéssel is közelebb kerülünk ahhoz, hogy Szlovákiában hatályon kívül helyezzék azokat a dekrétumokat, amelyekbe kapaszkodva 2023-tól ismét földeket koboznak el az örökösök felmenői magyar és német nemzetisége miatt.” – állapították meg.

Egyúttal rámutattak, a magyar párt 13 pontja a Beneš-dekrétumok eltörlése mellett több olyan programtézist is tartalmaz, amelyeket parlamenti pártként fog tudni majd megvalósítani, de abban a megelőző munkában, amelyet addig a szlovák közvélemény és politikum tájékoztatása terén el kell végeznünk, a kisebbségi kormánybiztosnak és az államfő kisebbségi tanácsadójának is jut feladat. „Meggyőződésünk, hogy Horony Ákos, a magyar párt jelöltjeként, Forró Krisztián, a Magyar Szövetség korábbi elnökeként is egyetért azzal, hogy egy ilyen politikai csillagállást vétek lenne elszalasztani” – fogalmazott végül közleményében a párt.

Mindezek után lássuk az Új Szó munkatársa által készített interjút, melynek első kérdése önként adódott: vajon a mostani kinevezés annak lenne jutalma, hogy még pártelnökként Forró a Magyar Szövetség nevében támogatta Pellegrinit az elnökválasztás második fordulójában? 

A válaszoló nemcsak cáfolja, hanem határozottan vissza is utasítja ezt a megközelítést, tisztázva, hogy „a tanácsadói megbízatás nem lehet politikai alku eredménye.” Ehhez hozzátettei: „A köztársasági elnök személyesen választotta meg tanácsadói csapatának tagjait – szakmai tapasztalat és társadalmi beágyazottság alapján. Az elnök világosan kifejezte, hogy minden polgár elnöke kíván lenni, ehhez pedig olyan tanácsadókat keresett, akik képesek hídépítőként hozzájárulni a társadalmi párbeszédhez.” 

Azt is nyomatékosítva, hogy a kinevezés nem pártpolitikai megállapodás része, az interjúalany elmondja, miért mondott igent a felkérésre: „Elsősorban a nemzeti közösségek iránti felelősségem tudatában vállaltam a megbízatást. A cél a nemzetiségek közötti bizalomépítés és szakmai alapú együttműködés elősegítése.”

A folytatásban a konkrét kérésekre adott válaszokból kitűnik, miként látja az interjúalany: mi alapján esett pont épp rá a választás, illetve, miért késett ilyen hosszú ideig a kinevezése?

Előbb azt tudjuk meg, hogy az államelnök saját hatáskörében döntött a tanácsadó személyéről és ennek hátterében az állhat – véli Forró –, hogy a felkérő jól tudta, a leendő munkatársának van közösségi tapasztalata, jó a kapcsolatrendszere, valamint mellette szól a kisebbségi ügyekben való eddigi aktív jelenléte. Azt gondolja, hogy a több évtizedes közösségi és társadalmi munkája, valamint a nemzetiségekért végzett tevékenysége nyomhatott a latban.

Ami pedig Pellegrini meghozott döntésének elhúzódását illeti, a válasza óvatosan diplomatikus: „A tanácsadói testület kialakítása nem technikai, hanem tartalmi kérdés. Az elnök úr időt szánt arra, hogy átgondoltan, felelősen válassza ki tanácsadóit. Az, hogy ez a megbízatás megszületett, annak a jele, hogy az elnök aktívan kíván foglalkozni a nemzeti közösségeket érintő ügyekkel. Ez önmagában is értékelendő.” 

Ezt követően derül ki, hogy mire is kérték fel a magyar ex-politikust: netán általános kisebbségi feladatok várnak-e majd rá, vagy pedig csak magyar kisebbségi tanácsadóként számítanak rá?

A megbízatása valamennyi Szlovákiában élő nemzetiségekkel kapcsolatos kérdésekre terjed ki – tisztázza rögtön Forró. Nem is fókuszálhat csak kizárólag egyetlen nemzetiségre, – hangsúlyozza – mert a már hivatkozott elnöki küldetés szellemében tennivalója lesz mindazok számára, akik „részesei az ország közös történetének és jövőjének.”

A kinevezést megelőző konzultáció során természetesen tisztázódott a leendő nemzetiségi tanácsadó munkaköre is, meg az is, mennyi időre szól a megbízatás.

Előbbit illetően Forró elmondja: „a tanácsadás témái széles spektrumot ölelnek fel, az oktatás és kultúra kérdéseitől a társadalmi kohézión át a régiófejlesztési szempontokig. Mindazok a területek ide tartoznak, ahol a nemzeti közösségek helyzete és integrációja érintett. A pontos kérdések mindig aktuális társadalmi folyamatokhoz és kezdeményezésekhez igazodnak.”

Utóbbi vonatkozásában magától értetődik, hogy ez nem egy szokványos munkaviszony és nem csak azért nem az, mert ezt a szerepkört úgy vállalta el Forró Krisztián, ha nem jár érte díjazás. Hiszen: „A tanácsadói megbízatás az elnök bizalmán alapuló együttműködés. Addig tart, amíg a feladatok és a kölcsönös bizalom ezt lehetővé teszik. Ez nem pozíció, hanem küldetés és felelősség.” 

Meg nem kerülhető és korántsem csak technikai kérdés volt az, hogy milyen lesz a nemzetiségi tanácsadó munkamódszere?

Ismertetésem zárásaképpen következzen az erre vonatkozó kérdezz-felelek:

„Tervezi, hogy bizonyos kérdésekben konzultál ön is valamilyen szervezetekkel, vagy teljesen egyénileg ad tanácsokat? Tervez konzultálni például a Magyar Szövetséggel, a Csemadokkal vagy más kisebbségi szervezettel, intézménnyel? 

Egyértelmű célom, hogy a nemzetiségek kérdéseit ne elszigetelten kezeljem, hanem széles körű párbeszédre építsek. Konzultálni fogok civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, egyházakkal és természetesen szakmai szervezetekkel is. A tanácsadás minősége azon múlik, mennyire tudja visszatükrözni a nemzetiségek sokszínű véleményét.”