A céges állami vagyon koronaékszere a Hidroelectrica, amelyet 20 milliárdra taksálnak.

Belpolitikai vihart kavart a Cîțu-kabinet döntése, hogy engedélyezze az állami tulajdonban levő vállalatok és hitelintézetek részvényeinek eladását. A kormány szerdai ülésén fogadta el a tavaly elfogadott 173-as törvényt hatályon kívül helyező jogszabály tervezetét, amely két évre befagyasztja az állami vállalatok részvényeinek értékesítését, illetve a tőzsdére való bevezetésüket. A tervezet a parlament elé kerül.

Kapcsolódó

Engedélyezni akarja a kormány az állami vállalatok privatizációját

Elfogadta szerdai ülésén a kormány azt a jogszabálytervezetet, amely hatályon kívül helyezi az állami vállalatok privatizációját kétéves időszakra megtiltó törvényt.

privatizáció állami vállalatok Florin Cîțu

A Cîțu-kabinet célja egyértelműen az, hogy a részvények eladása révén növelje az államkassza bevételeit. A vízierőművek tulajdonosa, a Hidroelectrica, a fővárosi reptereket működtető Aeroporturi București és a három állami pénzintézet, a CEC Bank, az Exim Bank és Banca Românească részvényei egy részének értékesítése által jelentős összegek folynának be a központi költségvetésbe, könnyebb lenne korlátok között tartani a tetemesnek ígérkező hiányt.

A tőzsdei bevezetésre váró állami vagyon koronaékszere egyértelműen a Hidroelectrica. Az energetikai nagyvállalat 2019-ben 4,14 milliárd lejes árbevétel mellett 1,38 milliárd lej profitot ért el, az utóbbi évtizedben pedig 8 milliárd lejt meghaladó értékű nyereséget termelt. Az elmúlt években megszokott gyakorlat volt, hogy a profit zömét átirányították a költségvetésbe. Egy részvénycsomag eladása révén az állam jelentős összegű, de egyszeri bevételhez jutna, azonban csökkenne a vállalat nyereségéből rá eső rész, ami hosszú távú hatás.

A Fondul Proprietatea befektetési alap 4,7 milliárd lejre becsüli a közel 20 százalékos tulajdonrészét a Hidroelectricaban. Ez azt jelenti, hogy a vállalat értéke meghaladja a 20 milliárd lejt. Ha tehát az állam eladna egy 25 százalékos részvénycsomagot, akkor kb. 5 milliárd lej bevételre számíthatna.

A Romgaz 10 milliárdot ér

Az Aeroporturi București részvényeinek szintén meg lehetne kérni az árát. A cég árbevétele, párhuzamosan a légiforgalom élénkülésével, dinamikusan nőtt az elmúlt években. Tíz év alatt 1,8 milliárd lej profitot ért el, ebből 960 milliót 2019-ben. Jelentős bevételi tételt jelenhetne a három állami bank részvényeinek részleges eladásából származó pénz is.

A legértékesebb a CEC Bank, amely 6,6 százalék körüli piaci részesedésével a hetedik a hazai hitelintézetek rangsorában. Az Exim Bank és a Banca Românească kevésbé fontos piaci szereplők, együttes piaci részesedésük 3 százalék körüli. Amikor 2019 végén felmerült az állami tulajdonú hitelintézetek privatizációja, a CEC Bank értékét 5 milliárd lejre becsülték.

A 173-as törvény hatályon kívül helyezésével a kormánynak arra is lehetősége nyílik, hogy a már a tőzsdén jegyzett vállalatainak a részvényeit is áruba bocsássa. Ebből szintén számottevő bevételre tehetne szert, lévén, hogy az állam 57 vállalatban birtokol részvényeket 27 milliárd lejt meghaladó összértékben.

Hét olyan vállalat van, melyben az állam tulajdonrészének értéke meghaladja a félmillió lejt: Romgaz, OMV Petrom, Nuclearelectrica, Transgaz, Electrica, Rompetrol Rafinare, Transelectrica. A Romgazban az állam birtokolja a részvények 70 százalékát, melyek 10 milliárd lejnél is többet érnek. Az OMV Petromban az állam tulajdonrésze csak 20,63 százalék, mely részvénycsomag értéke meghaladja az 5 milliárd lejt.

„A jobboldal privatizálni akarja az ország nyereségét, vagyis a legrentábilisabb állami vállalatokat! Hogy lemondj most, járvány idején, mikor minden aktívum ára nagyon alacsony, a nemzeti vagyon óriási részéről, az valóságos gazdasági bűncselekmény” – kiáltja világgá a PSD propagandisztikus stílusban.

Könnyen megtörténhet, hogy a részvények gyors értékesítésével az állam hosszú távon többet veszít a vámon, mint amennyit nyer a réven, azonban a legnagyobb ellenzéki pártnak morális joga nemigen van, hogy ezt az esetleges tranzakciót gazdasági bűncselekménynek nevezze. Nem másért, de a PSD kormányzása idején kótyavetyélték el 669 millió euróért a Petrom részvényeinek 33,34 százalékát, ami révén az állam, óvatos becslések szerint is 1,5 milliárd eurót vesztett.