Sok pénzt hozhat a privatizáció: 50 milliárd lejnél többet érnek az állam tulajdonában levő vállalatok

A céges állami vagyon koronaékszere a Hidroelectrica, amelyet 20 milliárdra taksálnak.

Belpolitikai vihart kavart a Cîțu-kabinet döntése, hogy engedélyezze az állami tulajdonban levő vállalatok és hitelintézetek részvényeinek eladását. A kormány szerdai ülésén fogadta el a tavaly elfogadott 173-as törvényt hatályon kívül helyező jogszabály tervezetét, amely két évre befagyasztja az állami vállalatok részvényeinek értékesítését, illetve a tőzsdére való bevezetésüket. A tervezet a parlament elé kerül.

A Cîțu-kabinet célja egyértelműen az, hogy a részvények eladása révén növelje az államkassza bevételeit. A vízierőművek tulajdonosa, a Hidroelectrica, a fővárosi reptereket működtető Aeroporturi București és a három állami pénzintézet, a CEC Bank, az Exim Bank és Banca Românească részvényei egy részének értékesítése által jelentős összegek folynának be a központi költségvetésbe, könnyebb lenne korlátok között tartani a tetemesnek ígérkező hiányt.

A tőzsdei bevezetésre váró állami vagyon koronaékszere egyértelműen a Hidroelectrica. Az energetikai nagyvállalat 2019-ben 4,14 milliárd lejes árbevétel mellett 1,38 milliárd lej profitot ért el, az utóbbi évtizedben pedig 8 milliárd lejt meghaladó értékű nyereséget termelt. Az elmúlt években megszokott gyakorlat volt, hogy a profit zömét átirányították a költségvetésbe. Egy részvénycsomag eladása révén az állam jelentős összegű, de egyszeri bevételhez jutna, azonban csökkenne a vállalat nyereségéből rá eső rész, ami hosszú távú hatás.Nagy pluszbevételt hozna a vízierőművek privatizálása / Fotó: Agerpres

A Fondul Proprietatea befektetési alap 4,7 milliárd lejre becsüli a közel 20 százalékos tulajdonrészét a Hidroelectricaban. Ez azt jelenti, hogy a vállalat értéke meghaladja a 20 milliárd lejt. Ha tehát az állam eladna egy 25 százalékos részvénycsomagot, akkor kb. 5 milliárd lej bevételre számíthatna.

A Romgaz 10 milliárdot ér

Az Aeroporturi București részvényeinek szintén meg lehetne kérni az árát. A cég árbevétele, párhuzamosan a légiforgalom élénkülésével, dinamikusan nőtt az elmúlt években. Tíz év alatt 1,8 milliárd lej profitot ért el, ebből 960 milliót 2019-ben. Jelentős bevételi tételt jelenhetne a három állami bank részvényeinek részleges eladásából származó pénz is.

A legértékesebb a CEC Bank, amely 6,6 százalék körüli piaci részesedésével a hetedik a hazai hitelintézetek rangsorában. Az Exim Bank és a Banca Românească kevésbé fontos piaci szereplők, együttes piaci részesedésük 3 százalék körüli. Amikor 2019 végén felmerült az állami tulajdonú hitelintézetek privatizációja, a CEC Bank értékét 5 milliárd lejre becsülték.

A 173-as törvény hatályon kívül helyezésével a kormánynak arra is lehetősége nyílik, hogy a már a tőzsdén jegyzett vállalatainak a részvényeit is áruba bocsássa. Ebből szintén számottevő bevételre tehetne szert, lévén, hogy az állam 57 vállalatban birtokol részvényeket 27 milliárd lejt meghaladó összértékben.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Hét olyan vállalat van, melyben az állam tulajdonrészének értéke meghaladja a félmillió lejt: Romgaz, OMV Petrom, Nuclearelectrica, Transgaz, Electrica, Rompetrol Rafinare, Transelectrica. A Romgazban az állam birtokolja a részvények 70 százalékát, melyek 10 milliárd lejnél is többet érnek. Az OMV Petromban az állam tulajdonrésze csak 20,63 százalék, mely részvénycsomag értéke meghaladja az 5 milliárd lejt.

„A jobboldal privatizálni akarja az ország nyereségét, vagyis a legrentábilisabb állami vállalatokat! Hogy lemondj most, járvány idején, mikor minden aktívum ára nagyon alacsony, a nemzeti vagyon óriási részéről, az valóságos gazdasági bűncselekmény” – kiáltja világgá a PSD propagandisztikus stílusban.

Könnyen megtörténhet, hogy a részvények gyors értékesítésével az állam hosszú távon többet veszít a vámon, mint amennyit nyer a réven, azonban a legnagyobb ellenzéki pártnak morális joga nemigen van, hogy ezt az esetleges tranzakciót gazdasági bűncselekménynek nevezze. Nem másért, de a PSD kormányzása idején kótyavetyélték el 669 millió euróért a Petrom részvényeinek 33,34 százalékát, ami révén az állam, óvatos becslések szerint is 1,5 milliárd eurót vesztett.

Kapcsolódók

Kimaradt?