Az üzletemberek a profitot féltik, a politikusok attól rettegnek, hogy elbukják a 2024-es választásokat.

Ha a kormány nem hoz fajsúlyos adóügyi intézkedéseket idén vagy 2024-ben, akkor Románia lesz a következő ország, mely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorul, s uniós források visszatartására számíthat az Európai Bizottság részéről, állítja Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza az Opinii BNR (BNR vélemények) blogon közzétett írásában.

„Ha nem hoznak sürgősen egy sor intézkedést, akkor fennáll a veszélye, hogy 2023 végén a költségvetési hiány meghaladja a 6 százalékot, ami visszalépés volna a 2022-es 5,7 százalékhoz képest. Könnyű elképzelni a megdöbbenést, amit egy ilyen siralmas teljesítmény kiváltana Brüsszelben és a nemzetközi pénzügyi piacokon” – írja Lazea.

Ahhoz, hogy elkerülje „a szégyent, hogy semmiféle pénzügyi konszolidációt nem valósított meg idén”, a kormánynak olyan intézkedéseket kell hoznia, melyek a GDP 2 százalékának felelnek meg. „Miért a GDP 2 százalékának? Mert ha csak az utolsó négy hónapban alkalmazzák azokat, akkor kb. a GDP 0,67 százalékával csökkentenék a költségvetési hiányt, ami alég lenne ahhoz, hogy kevéssel a tavaly 5,7 százalék alá kerüljön a GDP” – magyarázza a BNR vezető közgazdásza.

Nagy fizetés, nulla adó

Véleménye szerint a kézenfekvő megoldás az egykulcsos adórendszerhez való visszatérés volna. „Az adófizetést érintő számos kivétel és felmentés miatt Romániában jelenleg regresszív adórendszer van, melyben azok, akik többet keresnek, kevesebbet fizetnek be a költségvetésbe. Ezeknek a kivételeknek és felmentéseknek a megszüntetése a GDP 2 százalékánál többet hozna a költségvetésnek. (…) Ha a dolgok ilyen egyszerűek, akkor miért nem ültetik gyakorlatba őket?” – teszi fel a kérdést Lazea.

Az egyik ok „az üzleti szféra mohósága, mely a kivételek és felmentések haszonélvezője”. Véleménye szerint égbekiáltóan hamis az érv, mely szerint a szakemberek, főleg az informatikusok, tömegesen távoznának az országból, ha jövedelemadót kellene fizetniük. „Más szóval mi, a cégek, megtagadjuk, hogy 10 százalék jövedelemadót fizessünk, mely a legalacsonyabb Európában, de semmi kifogásunk nem lenne, hogy más országokban fizessünk 25, 30 vagy 40 százalékot. Az igazság az, türelmetlenül, de hozzá nagy reményeket nem fűzve várom a napot, amikor egy informatikus nyilvánosan elismeri, hogy tekintettel az ágazati bérekre, szégyenletes, hogy nem fizet jövedelemadót, vagy amikor egy építőipari alkalmazott elismeri, kínos, hogy részesül egészségügyi ellátásban, miközben nem fizet biztosítást” – olvasható az elemzésben. A szerző emlékeztet, hogy az informatikai ágazatban a profitráta elképesztően magas, 14,7 százalék, tehát cégek nyugodtan átvállalhatnák a 10 százalékos jövedelemadó fizetését, s nem kerülne sor bércsökkenésre.

A szakember szerint a politikusok félelmei, miszerint a soron következő választáson meginnák a levét az adóreformnak, némiképp indokoltak, azonban csak magukat okolhatják a kialakult helyzetért. „Az igazság az, hogy a politikusok most fizetnek meg sok év populista intézkedéseiért, amikor két kézzel osztogattak, s arra tanították a választókat, hogy azokra szavazzanak, akik adtak nekik valamit” – írja Valentin Lazea.  

A BNR vezető közgazdásza szerint képmutatás azt állítani, hogy az adóügyi korrekció adóemelést jelent, s épp azok szegülnek ellene, akik korábban az egykulcsos adórendszer bevezetése mellett szálltak síkra, majd lényegében megszüntették azt, regresszív rendszerré alakítva. „Mondjuk ki világosan: az adóügyi privilégiumok megszüntetése nem adóemelés, hanem visszatérés a gazdasági normalitáshoz” – szögezi le a szakember.