Az ágazati üzletemberek szerint veszélybe kerülhet az országos helyreállítási terv is, mert nem lesz elég ember, aki dolgozzon.

Övön aluli ütés volna az iparágnak, de az állam is rosszul járna, ha a kormány megvonná az építőipartól a jelenlegi adómentességet, állítják egybehangzóan az ágazati vállalkozók. 2019 január 1. óta az építőiparban dolgozók, munkakörüktől függetlenül, mentesítve vannak a személyi jövedelemadó, az egészségbiztosítási hozzájárulás és a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás fizetése alól. Ez azt jelenti, hogy míg a munkavállalók zömétől a bruttó bér 45 százalékát vonja el az állam, addig az építőiparban dolgozók csak 21,25 százalék adót fizetnek. A Ciolacu-kabinet ezen adómentesség teljes vagy részleges megszüntetését tervezi, mivel az idei költségvetési hiány sokkal nagyobb a tervezettnél.

„Az állam veszteni fog ezzel” – állítja Bajkó Tibor, a Tig-Rad System tulajdonosa. Véleménye szerint az intézkedés súlyosbítani fogja a munkaerőhiányt, dráguláshoz fog vezetni, ráadásul a szürkegazdaság erősödését vonja majd maga után. „Nagy visszalépés lenne a szürkegazdaság irányába. Az adócsökkentéssel sikerült kifehéríteni a béreket, 21,25 százalékért senkinek nem éri meg adót csalni, kockáztatni. Ha most felemelik 45 százalékra, akkor sok cégvezető megint ügyeskedni fog” – véli a gyergyószentmiklósi vállalkozó.

A dolgozókat nem érdekli a bruttó bérük, csak az, hogy mennyit kapnak kézhez, márpedig sok cég nem fogja tudni átvállalni a munkavállalóktól az adók kifizetését, állítja Bajkó Tibor, mert nincs akkora profitjuk, hogy megtehetnék. A közel 70 főt foglalkoztató Tig-Rad System esetében a visszavezetett adók havi 70 ezer lejes pluszkiadást jelentenének, éves szinten több mint 800 ezer lejt, míg tavaly a cégnek 6,833 millió lej árbevétel mellett 200 ezer lej nyeresége volt. Ha csökkennének a fizetések, az nagyban rontaná a munkavállalók hangulatát. „Ez az ország már Boc miniszterelnöksége idején megtapasztalhatta, mekkora baj lesz abból, ha hozzányúlnak a bérekhez” – nyilatkozta a Maszolnak a székelyföldi üzletember.

Övön aluli ütés

„Ez az intézkedés övön aluli ütés volna az építőiparnak és az országos helyreállítási tervnek. (…) A kedvezmények megszüntetése esetén az első évben valószínűleg legalább 50 ezer dolgozó távozna külföldre.  Nem lenne kivel megvalósítani a beruházásokat, mivel a munkaerőpiacon már most is gondok vannak” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Mircea Bulboacă, a nagyszebeni CON-A építőipari cég tulajdonosa.

Osztja ezt a véleményt Cristian Erbașu, az építőipari munkáltatók szakmai érdekvédelmi szervezetének (FPSC) elnöke is. „Az állam számára a legnagyobb veszteséget a munkálatok késése vagy leállása jelentené. Ázsiából sem fogunk tudni embereket hozni, mert Nyugatra mennek majd” – mondja az üzletember.

„A kis cégek valószínűleg rá lesznek kényszerülve, hogy kreatív megoldásokhoz folyamodjanak a túlélés érdekében” – mondja Bogdan Irsik, a kolozsvári Wincon társtulajdonosa, az adócsalás fellendülésére utalva. Hozzáteszi, hogy a cégek nem tudják majd azonnal áthárítani a többletköltségeket az ügyfelekre, mivel a szerződések ezt nem teszik lehetővé. A kolozsvári üzletember az adómentesség megszüntetése 5-7 százalékos áremelkedést vonna maga után, Mircea Bulboacă 10, míg Cristian Erbașu 10-15 százalékos drágulásra számít.

„Romániában még rendeteg az építeni való, ha pedig nem lesz kivel, akkor nagyon sok pénzt fogunk veszíteni, amit a GDP is megérez majd” – véli Alexandru Stânean, a TeraPlast vezérigazgatója.

Az építőiparban dolozók jelentős részét a bruttó 4 ezer lejes ágazati minimálbérrel fizetik. Ők jelenleg 3150 lejt visznek haza, azonban az adókedvezmények megvonása esetén ez az összeg 2370 lejre csökkenne, vagyis közel 800 lejt vesztenének.

Az építőiparban április végén 440 ezren dolgoztak, azonban az említett adókedvezményekben további 100 ezer ember részesül, akik építőanyagokat gyártó cégek alkalmazásában állnak. Tavaly a kormány ugyanezen adókedvezményeket kiterjesztette a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra is.

Megosztó privilégiumok

Az ágazati üzletemberektől eltérően a pénzügyi-gazdasági elemzők szinte kivétel nélkül az adókedvezmények eltörlése mellett szállnak síkra. Van aki erkölcsi szempontból is elfogadhatatlannak tartja azokat. „Ezek a mentességek nem hatékonyak és megosztják a társadalmat. Az alkotmány szerint a törvény előtt mindannyian egyenlőek vagyunk, véget kellene vetni annak, hogy kivételezett kategóriák vannak. Egyetlen, hozzánk hasonló országban sem halottam olyat, hogy a dolgozók egy része fel lenne mentve az adófizetés alól” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Gabriel Biriș, gazdasági jogra szakosodott ügyvéd.

Románia egyébként az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében kötelezettséget vállalt, hogy megszünteti az adómentességeket. Marcel Boloș pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy szeptember 1-i hatállyal akar bevezetni jelentős adóügyi módosításokat, de hogy ez pontosan miben áll majd, az egyelőre a koalíción belül is vita tárgyát képezi.