banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Adómódosítások: az építőipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság a normalitás irányába mozdultak el

Augusztustól csak bruttó 10 ezer lejig jár adókedvezmény a mostani 30 ezer helyett.

Július 15-i ülésén a kormány sürgősségi rendelettel módosította az adótörvénykönyvet. Az augusztus 1-i hatállyal bevezetésre kerülő egyik módosítás értelmében az eddigi 30 ezer lejről 10 ezer lejre csökkentették a jövedelemhatárt, ameddig adókedvezmény jár bizonyos ágazatok dolgozóinak.Fotó: Kiss Gábor

2018 óta minden építőipari munkavállaló, tehát nem csupán az építőmunkások és az építőipari szakemberek, mentesítve van a 10 százalékos személyi jövedelemadó és a 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulás fizetése alól, a 3,75 százalékos kötelező magánnyugdíjpénztári hozzájárulás pedig fakultatív. Idén a kormány ezt a kedvezményt kiterjesztette a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra is. Ezen három szektorban dolgozóktól tehát, beleértve a portásokat, éjjeliőröket és titkárnőket, a bruttó bérük 45 százaléka helyett csak 21,25 százalékot vonnak le adó címén.

Jelenleg egy bruttó 30 ezer lejt kereső építőipari, élelmiszeripari vagy mezőgazdasági felsővezető 23 625 lejt kap kézbe, míg egy, az ágazati 3 ezer lejes minimálbérrel fizetett dolgozó 2362 lejt. Minden más gazdasági ágazatban, kivéve az informatikát, pontosabban a programozókat, akik nem fizetnek jövedelemadót, ugyanezen bruttó fizetések nettója 17 550, illetve 1774 lej. Az építőiparban, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban a minimálbér értéke nem 2550 lej, hanem 3 ezer lej.

Az építőipari munkáltatók érdekvédelmi szövetsége megpróbálta elérni, hogy az adómentesség alsó határát 10 ezer lej helyett 15 ezerre csökkentse a kormány, azonban sikertelenül. Ha szinten akarják tartani a béreket, a három ágazat munkáltatóinak kiadásai csekély mértékben fognak nőni, mivel minimális azok aránya, akiknek a fizetése 10 és 30 ezer lej között van.

„Ezt az intézkedés tulajdonképpen a minimálbért célozta meg, nem az annál nagyobbakat. Nem korrekt, hogy 30 ezer lejes határig járjanak az adókedvezmények, miközben Romániában a bruttó átlagbér 6300 lej” – indokolta meg Adrian Câciu pénzügyminiszter a változtatást, a Hotnews hírportál szerint. A tárcavezető elmondása szerint az építőiparban dolgozók elsöprő többségét nem érinti a módosítás, 80 százalékuk ugyanis bruttó 3 ezer lejt keres.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint idén májusban az építőipari nettó átlagfizetés 3655 lej volt. A mezőgazdaságban dolgozók átlagban havi nettó 2635 lejt vihettek haza, az élelmiszeripari munkavállalók pedig 2775 lejt.

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?