A tervezett intézkedések munkavállalók százezreit érintenék, s várhatóan társadalmi feszültséget fognak gerjeszteni.

Adókedvezmények megszüntetését fogja javasolni a koalíciónak, jelentette be Marcel Boloș. Ezeket két lépésben építené le: egy részüket szeptember 1-től, a többit pedig 2024 január 1-i hatállyal. „Ez a költségvetési konszolidáció nagyon fontos folyamata Románia számára” – idézi a pénzügyminisztert az economedia.ro.

Boloș nem tért ki rá, hogy konkrétan mely adókedvezmények megvonására gondol.

„A javaslat, melyet a koalíció elé fogunk terjeszteni az adórendszer szabályainak az egységesítését célozzák. Három nagy haszonélvező van: az informatika, az építőipar és a mezőgazdaság. Itt is megpróbáljuk egységesíteni a szabályokat. Az adókedvezmények haszonélvezőinek egyik kategóriáját nem lehet eltérően kezelni a másik kategóriától” – mondta Marcel Boloș.

A pénzügyminiszter utalt rá, hogy az általa tervezett adóreform a mikrovállalkozásokat is érintené. Ezek jelenleg 500 ezer euró éves árbevételig nem fizetnek áfát, hanem az árbevétel 1 százalékát fizetik be adóként. A többi cégek 300 ezer lej árbevétel fölött kötelesek áfát fizetni. „Nem alkalmazhatjuk a végtelenségig ezeket az eltérő küszöböket, mert így az adófizetőket nem azonos módon kezeljük. Sok pénzt veszítünk ezen adóoptimizálások révén” – jelentette ki Boloș.

Állítása szerint a tervezett adóügyi reformok az év utolsó négy hónapjában 6,5 milliárd lej pluszbevételt jelentenének a költségvetésnek, jövőre pedig 35 milliárdot.

A közelmúltban Marcel Ciolacu évi 74 milliárd lejre becsülte az adókedvezmények miatti bevételkiesést. A kormányfő azt mondta, elkerülhetetlen egyes kedvezmények megszüntetése, hozzátéve, hogy nem az informatikusoknak nyújtott adómentességre gondol.

Jelenleg öt munkavállalói kategória élvez részleges adómentességet Romániában. A programozással foglalkozó informatikusok nem fizetnek személyi jövedelemadót, míg az építőiparban, az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban és a kutatásban dolgozók mentesítve vannak a személyi jövedelemadó, az egészségbiztosítási hozzájárulás és a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás fizetése alól.

A kutatók adómentessége, létszámukból fakadóan, elhanyagolható pénzügyi tétel, a megszüntetése semmiféle érdemi bevételnövekedéssel nem járna az államkassza számára.

Mennyi pénzt hozna?

A pénzügyminiszter és a miniszterelnök nyilatkozatai alapján az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a kormány részben megszüntetné a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az építőipari dolgozók adómentességét, csak a jövedelemadó fizetésére vonatkozó mentességet tartva fenn a továbbiakban is.

Ez az intézkedés kb. 700 ezer munkavállalót érintene. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint idén áprilisban az építőiparban 444 ezer fő dolgozott, a mezőgazdaságban 92 ezren, az élelmiszeriparban pedig 172 ezren. Áprilisban az építőiparban 5500 lej volt a bruttó átlagbér. Ha az ágazati dolgozóknak be kellene fizetniük a bruttó fizetés 10 százalékával megegyező egészségbiztosítási hozzájárulást, az havi szinten 244 millió lej pluszbevételt jelentene az államkasszának, egy év alatt pedig közel 3 milliárd lejt. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági befizetések további mintegy 2 milliárd lejt hoznának a költségvetésnek.

Marcel Boloș bejelentése rávilágít két fontos dologra. Egyrészt arra, mennyire fejetlen, koncepciót nélkülöző a gazdaságpolitika Romániában, a most megszüntetendő privilégiumokat ugyanis kb. egy éve vezette be a mostani két kormánypárt. Másrészt kiderült, színtiszta mellébeszélés volt az, amit a kormány az elmúlt hónapokban kommunikált, hogy bár a bevételek az első negyedévben 20 milliárd lejjel elmaradtak a tervezett értéktől, nincs gond a költségvetéssel. Immár világos, hogy a Ciolacu-kabinetnek lépnie kell, különben borul a költségvetés, nagyon elszabadul a 4,4 százalékosra tervezett költségvetési hiány.