Romániában az egykulcsos adórendszert kétkasztos szisztéma váltotta fel, amelyben a palira vett többség fizet adót, míg a politikai osztály kegyéből privilegizáltak fel vannak mentve alóla.

Felbolydulást keltett kormányzati és üzleti körökben is Marcel Ciolacu PSD-s pártelnök minap tett kijelentése, amely szerint a kormánynak adóügyi változtatásokat kell eszközölnie, s kérdésre válaszolva kijelentette, továbbra is a progresszív adórendszer bevezetésének a híve. „Vagy igazodunk az összes fejlett országhoz, vagy továbbra is becsapjuk magunkat ezzel az egykulcsos rendszerrel, ami már rég nem egykulcsos” – jelentette ki a nagyobbik kormánypárt első embere.

A liberális politikusok, köztük Nicolae Ciucă kormányfő siettek kijelenteni, hogy szó sem lehet adóemelésről, Marius Budăi munkaügyi miniszter pedig úgy értelmezte Ciolacu szavait, hogy az alacsony jövedelműeknek nyújtandó adókedvezményre utalt.

Egyesek fizetnek, mások nem

Amikor politikusok az egységes adókulcs fenntartásáról beszélnek, úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy Romániában ez már évek óta csak papíron, illetve a retorika szintjén létezik. Amint azt az elnevezése egyértelműen mutatja, az egykulcsos adórendszerben mindenki a jövedelmének azonos százalékát köteles befizetni adó formájában. Ez nálunk nem így van: az informatikusok egy része mentesítve van a 10 százalékos személyi jövedelemadó fizetése alól, az építőiparban dolgozók pedig az egészségügyi biztosítás és a magánnyugdíj kettes pillére alól is fel vannak mentve. Az építőipariakéval megegyező privilégiumban részesülnek júniustól a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozók is.

Bár a hazai adórendszer nem egykulcsos, de progresszívnek sem lehet nevezni. A progresszív adórendszerben minél nagyobb egy jövedelem, annál magasabb a százalékos adókulcs. Nulla százalékos adókulcs létezhet, azonban annak jövedelemfüggőnek kellene lennie, nem pedig tetszőleges alapon, tevékenységi területeknek adott privilégiumnak. A hazai torz adórendszerben kétezer lej körüli bérért dolgozók százezrei fizetnek jövedelemadót, ellenben a 8-10 ezer lejt kereső informatikusok nem.

Abszurd rendszer

Az egykulcsos adórendszerről a progresszív adózásra való áttérés körüli vita, ami elméletileg adóemelést jelentene, teljesen értelmetlen, véli Ilie Șerbănescu közgazdász professzor, korábbi reformügyi miniszter.

„Az egységes adókulcs, a számos kivétel miatt a valóságban nem létezik. Románia a munkát adóztatja meg, nem a tőkét: a személyi jövedelemadó 45 százalék, míg a társasági adó csak 16 százalék. Ez utóbbi pusztán elméleti, mert a külföldi tőke kibújik alóla, nem a valós profitot jelentik le. Mivel a fizetések alacsonyak, ahhoz, hogy összegyűljön valamennyi pénz a költségvetésben, a munkát sújtó adóteher nagy, ami abszurdum” – nyilatkozta a Maszolnak Șerbănescu.

Véleménye szerint Romániának Magyarország példáját kellene követnie, ahol az áfa 27 százalék, míg nálunk csak 19. „Az adóterhet a tőkére kellene áthelyezni, s nem a nyereséget adóztatni, hanem az árbevételt, mivel ott nem lehet csalni. Ez volna az adóügyi normalitás” – állítja a szakember.

Nem a többkulcsos rendszer a megoldás

Az, hogy a PSD időnként előhozakodik a progresszív adórendszerrel, teljesen logikus, az ugyanis szerves része a szociáldemokráciának, mondja Nagy Bálint Zsolt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság és gazdálkodástudomány karának docense. „A román államháztartás azonban nem azért van rossz állapotban, mert az adórendszer nem progresszív. Az adóbehajtás hatásfoka nagyon alacsony, a közszférában pedig magasabbak a bérek, mint a versenyszférában, ami kifejezetten egészségtelen. Ezeket a problémákat a többkulcsos adózás nem oldaná meg” – nyilatkozta Nagy Bálint Zsolt.

Ez nem jelenti azt, teszi hozzá, hogy ne lehetne javítani az adórendszert. „Nagyon ideje lenne felülvizsgálni az informatikai szektor adómentességét” – mondja a közgazdász-oktató. 

Kapcsolódó

Adótanács: elkerülhetetlen az adóemelés

Az első lépés az adókedvezmények és az adómentességek megszüntetése kellene legyen.

adó adómentesség adókedvezmény adóreform

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint Romániában 5,041 millió munkavállaló volt idén márciusban. Közülük 1,26 millióan voltak közalkalmazottak, a versenyszférában tehát körülbelül 3,8 millióan dolgoztak. Az építőipar 435 ezer főt foglalkoztatott, az informatikusok közül pedig mintegy 100 ezer nem fizetett adó. Ezekhez jön júniustól 120 ezer mezőgazdasági és 160 ezer élelmiszeripari alkalmazott. Az adót nem fizető munkavállalók száma tehát 800 ezer fölött lesz néhány napon belül, ők a magánszektorban dolgozók 21 százalékát teszik ki.

A romániai adórendszer elképesztő méltánytalanságai nem csak a dolgozókat sújtják. A kétezer lejnél nagyobb nyugdíjak kétezer lej fölötti értékét 10 százalék jövedelemadó terheli. Tehát egy nyugdíjas, akinek 2200 lej a havi ellátmánya, köteles jövedelemadót fizetni, míg egy építőipari vállalkozó vagy élelmiszeripari igazgató, havi 16 ezer lejes nettó jövedelemmel fel van mentve alóla.