Hatezernél több lakótelepi lakást fognak fűteni és meleg vízzel ellátni 70 foknál melegebb termálvíz segítségével.

Már 2900 méter mély a furat, melyből a váradszöllősi lakótelep egy részének a fűtésére fognak termálvizet a felszínre hozni. A fúrás április végén kezdődött, a szondát a Pece-patak és a Lotus Center bevásárlóközpont között állították fel. A 70 C foknál magasabb hőmérsékletű termálvizet hozzávetőleg 1000 méter mélyen találták meg, a tartalék mennyisége nagyobb, mint arra előzetes számítottak, mondja Oláh István hidrogeológus.

A mintegy 90 millió lejes beruházás révén 6200 lakás fűtését és meleg vízzel való ellátását fogják biztosítani termálvízzel. A termálvíznek nagyon magas az ásványianyag-tartalma, ezért nem engedik be a fűtési rendszerbe és a vízhálózatba, mert a lerakódások tönkretennék azokat, hanem egy hőcserélő rendszer révén normál vizet melegítenek majd vele.

A beruházás kapcsán felmerültek félelmek, hogy a termálvíz kiemelése árthat a környéken virágzó fürdőturizmusnak, elapadhatnak a Félix-fürdőt, a Püspökfürdőt, sőt, akár a Hajdúszoboszlót tápláló források. Volt már példa hasonlóra, hiszen az illegális fúrások miatt teljesen kiszáradt a Püspökfürdőben található, természetvédelmi területnek számító termálvizű tó, melyben az Európában egyedülálló hévízi tündérrózsa (Nymplea Lotus var. Thermalis) élt. Ezek a félelmek teljesen alaptalanok, szögezi le Oláh István.

„A Félix-fürdő és a Püspökfürdő termálvize egy 100 méternél kisebb mélységben található krétakori rétegből származik. Ez ellenben egy 1000 méternél mélyebben fekvő alsó-triászkori réteg, a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz” – magyarázza a szakember.

Nagyváradon jelenleg is fűtenek és látnak el meleg vízzel a váradszöllősi és az észak-őssi lakótelepen található lakásokat termálvíz által. Az első ilyen beruházásra még a szocializmus idején került sor. A termálvizet korábban a Bors és Nagyvárad közti üvegházak fűtésére is használták, azonban ezek a rendszerváltást követően tönkre mentek.

A város és környéke alatt rejtőző termálvizet véletlenül fedezték fel, 1964-ben, miközben szénhidrogéneket kerestek. Az első kutat a Bunyitay-ligetben fúrták, ezt továbbiak követték. Jelenleg tizenkét, termálvíz kitermelésére szolgáló kút van a városban, ez lesz a tizenharmadik. Egyes kutakból 100 C foknál melegebb víz tör a felszínre, aminek a magyarázata az, hogy a magas ásványianyag-tartalom miatt magasabb a forráspontja a megszokottnál.

Egy korábbi számítás szerint a Nagyvárad alatt rejtőző termálvíz-készletből másodpercenként 320 litert lehet kiemelni anélkül, hogy fennállna az elapadás veszélye, mondja Oláh István. Ezt a mennyiséget az új kútból kitermelt mennyiséggel sem fogja elérni a város. Ugyanakkor, hogy meggyorsuljon a készlet újratermelődése, a hőcserélőben már felhasznált termálvizet visszaszivattyúzzák abba a rétegbe, ahonnan kiemelték.

A termálvizes fűtés olcsóbb, mint a gázzal történő, így a beruházás eredményeként remélhetőleg 2024-től a váradiaknak kevesebbet kell majd fizetniük a hőenergiáért.