Beindították a fúrotornyot Nagyváradon, hogy a Szőlős (Nufărul) városnegyed termálvizes fűtését kiszolgáló kút kiépüljön.

Florin Birta, a város polgármesterének tájékoztatása alapján a felállított fúró az elkövetkezendő időszakban folyamatosan üzemel majd annak érdekében, hogy 2800 méter mélységig leásson. A vájatba fémcsöveket helyeznek el, nagyjából 100 méter mélységben pedig lesz egy szivattyú, amelyik kiszivattyúzza a 74 Celsius fok körüli termálvizet. Azt fémvezetékek továbbítják majd a termálvizes hőelosztó-állomásra, amelyik kiszolgálja majd a váradi lakótelep nagyjából 13,5 ezer lakosát meleg vízzel és fűtéssel.

A fúrással járó munkálatok nagyjából két hónapot vesznek igénybe, majd további három hónapot tesztelésre szánnak.

A beruházásnak különben négy összetevője van. A távhőhálózat kiépítése mellett a termálvíz felhasználására kalakított hőelosztóállomást is meg kellett építeni, ugyanakkor a fúrás alatt álló kút kiásása mellett szükség lesz nagyjából 270 mini hőközpontra is a fogyasztóknál is, ezeket a tömbházak lépcsőházainál alakítják majd ki. A városnegyedben jelenleg összesen hét hőelosztópont, azokat a későbbiekben felszámolják.

A termálvizes fűtésre való átálláskor beüzemelik majd azt a két kutat is, amelyek a használt termálvíz visszafecskendezését célozzák. Az önkormányzat ugyanis még korábban jelezte, hogy a visszaszivattyúzással szeretnék nyomás alatt tartani a feltárási helyet és elkerülni a kút kiapadását.

Az önkormányzat közleménye emlékeztett arra, hogy a beruházást még a 2014–2020-as nagy infrastrukturális beruházások programja révén, uniós támogatással kivitelezik. A projekt összesen közel 90 millió lejbe kerül. „A projekt célja, hogy javuljon a fenntartható zöldenergiát termelő források kihasználása” – hangsúlyozták. Korábban Birta rámutatott, hogy az elmúlt több mint tíz év során semmilyen korszerűsítés nem történt a szőlősi városnegyedben, éppen amiatt, mert a teljes infrastruktúrát a termálvizes fűtésre átálló rendszer kialakításával akarták összehangba hozni. Ez a projekt ugyanis nem újkeletű: még 2017-ben hagyták jóvá, de egy annál is régebbi, a 2010-es esztendők elején kigondolt kezdeményezés újra tervezése. Akkor amiatt nem sikerült megvalósítaniuk, mert a gazdasági minisztérium nem hagyta jóvá a beruházáshoz szükséges finanszírozást.

Emlékezetes ugyanakkor az is, hogy épp akkortájt okozott problémát a termálvíz-kitermelés a térségben. Akkori vizsgálatok megállapították, hogy az altalaj termálvíz-kitermelése nagyobb volt, mint annak a hozama, ezért a kitermelés visszaszorítását javasolták annak érdekében, hogy például a püspökfürdői termáltóban ismét legyen víz, illetve, hogy a környező üdülők ne kerüljenek veszélybe. Tény, akkoriban több illegális kútfúrásról is érkeztek hírek, ugyanakkor a szakemberek a helyi ökoszisztéma megváltozását mindvégig a túlzott termálvíz-kitermelés számlájára írták.