banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Távfűtési gondok: nem fenntartható a rendszer, amit pár éve 77 millió euróból létrehoztak

Alternatívát keres a földgázzal működő nagyváradi hőerőmű számára a városvezetőség, hogy csökkentse az üveghatású gázok kibocsátását. Emiatt ugyanis komoly környezetvédelmi illetéket kell fizetniük, így kiderült, hosszú távon nem fenntartható a rendszer, amire pár évvel ezelőtt több mint 77 millió eurót elköltöttek. 

Elméletileg a termálvizes fűtés és a napelemek jelenthetnek alternatív megoldást a város hatékony távfűtésének biztosítására és a környezetszennyezés csökkentésére. Több tízmillió eurós beruházásokról van szó, és ennek biztosítására uniós támogatási lehetőségeket keresnek, mondta Florin Birta nagyváradi polgármester a Bihoreanul hetilap online kiadásának.

A gáztüzelésű új hőerőmű fenntartása sem rentábilis hosszú távon | Fotó: polgármesteri hivatal

A Nagyvárad távfűtését biztosító hőerőművet 2016-ban állították át széntüzelésűről gáztüzelésűre, egy körülbelül 77 millió eurós beruházással, és a távfűtési hálózat egy részét is korszerűsítették, ennek ellenére jövőre mintegy 60 millió lejt kell kifizetniük az üvegházhatású gázok idei kibocsátása miatt.

A portál információi szerint a hőerőmű mintegy 270 ezer tonnányi üvegházhatású gázt bocsát ki, és körülbelül 40 ezer ingyenes széndioxid-kvótára jogosult, a különbözetet meg kell vásárolnia. A kvóták ára azonban 2009 óta szinte a tízszeresére nőtt, akkor 6 euró volt egy kvóta, idén tavasszal 58 euró, év végre pedig elérheti a 60 eurót is. A váradi polgármester szerint a kormány is támogatja majd a helyi önkormányzatokat a kvóták megvásárlásában, egy-két évig, ameddig környezetbarátabb távfűtési megoldásokat találnak.

Csökkenteni kell a hőveszteséget

A polgármester szerint a termálvíz és a napelemek segíthetnek a távfűtési hálózat fenntartásában és a környezetszennyezés csökkentésében. Dan Creţu, a hőerőmű kereskedelmi igazgatója szerint tovább kell csökkenteni a veszteségeket a távfűtési hálózatban és folytatni kell az épületek hőszigetelését, hiszen már ez is hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb gázt égessenek el a hőerőműben, s ezzel csökkenjenek a környezetszennyezés miatti költségek.

A hőerőmű már kiírta a távfűtési hálózat harmadik szakaszának közbeszerzési eljárását, a 63,7 millió lejes projekt keretében 25,5 kilométernyi vezetéket kell majd kicserélni és 42 hőközpontot felújítani, illetve további 39 mini-hőközpontot elkészíteni.

A hőerőmű további 136,7 millió lejt fektet be négy hőszivattyúba, illetve két forró vizes kazánba, ezzel helyettesítik majd a „régi” hőerőműtől örökölt gázkazánt. Ezzel a megoldással 5 százalékkal nő majd a hőerőmű hatásfoka, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy 75 ezer megawattórával csökkenti a gázfelhasználást, ami önmagában 8,2 millió lejes csökkentést jelent, mondta a kereskedelmi igazgató.

Termálvíz és napelemek

A termálvíz felhasználása is régi téma Váradon. A Szőllős (ma Nufărul) negyedben körülbelül 70 Celsius-fokos, Váradőssiben mintegy 105 C-fokos a termálvíz hőmérséklete, ezeket a forrásokat fel kell használni, mondta a portálnak Marcel Roşca egyetemi oktató, aki hőtechnikai szakértő is egyben. Lépések is történtek, több éves halogatás után idén nyáron kiírták a szőllősi negyed gázfűtésről termálvizes fűtésre való átállásának 78,3 millió lej értékű kétéves projektjének közbeszerzési eljárását. A polgármesteri hivatal nemzetközi finanszírozású projektigazgatósága egy négymillió eurós pályázatot ültet gyakorlatba, ezzel az épülő új sportcsarnok és a Ceyrat-negyed fűtését biztosítanák termálvízzel, és hasonló megoldást keresnek a Ioan Slavici Iskola fűtésére is.

A hőerőmű udvarán is van egy termálvizet furat, készül az ennek kihasználásáról szóló megvalósíthatósági tanulmány is, mondta Dan Creţu. A mintegy 90 Celsius-fokos víz nyáron a nagyváradiak meleg vizének hőmérsékletét biztosíthatná hőkicserélő-állomások segítségével, télen pedig a fűtést segítené. Először azonban Szőllős negyedbeli átállásra kerülne sor, hogy bebizonyosodjon: nemcsak hatékony, hanem fenntartható is a rendszer. A termálvízforrások sem végtelenek, ezért a visszaszivattyúzás mellett a napelemek használata is szóba került.

A projektigazgatóság munkatársai számba vették a hőerőmű tulajdonában lévő, összesen 140 hektáros kisszántói salaktároló napelemparkká való átalakítását is. Ez a számítások szerint 50 megawattórányi energiát termelne, annyit, mint a 2016-ban átadott gázturbina. A 30 éven át használt három salaklerakat sem mezőgazdasági, sem építkezési célokra nem haszonítható, ellenben a napelempark kialakítására alkalmas, mondta a Bihoreanulnak Ioan Maghiar, a polgármesteri hivatal mérnöke, aki annak idején a hőerőmű korszerűsítésének projektjét is koordinálta. A lerakatok lezárásának elő-megvalósíthatósági tanulmányán már dolgoznak, és keresik a lehetséges pályázati forrásokat is.

(Nyitóképen a néhány éve felépített és üzembe helyezett új, gáztüzelésű kazánok. Fotó: hőerőmű)

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?