Minimális mértékben marad már csak el a romániai vásárlóerő a magyarországitól

Az európai átlagnak azonban még mindig csak a felénél állunk.

Tavaly Európában átlagban 15 055 euró állt minden egyes lakos rendelkezésére vásárlásra, szórakozásra, utazásra, a közüzemi számlák kifizetésére és más kiadásokra, derül ki a Gfk piackutató cég Purchasing Power Europe 2021 című tanulmányából. A Gfk 42 államban hasonlította össze, hogy mennyi pénzük marad az embereknek miután befizetik a jövedelmüket terhelő valamennyi adót és hozzájárulást.

A vizsgált államokban hatalmasak az eltérések a vásárlóerő között. A ranglistát Liechtenstein vezeti, míg az utolsó helyen Ukrajna áll. Az alpesi miniállamban 64 629 euró költőpénze volt tavaly egy polgárnak, 34-szer több, mint egy ukránnak. Az ukránoknál még a jómódúnak szintén nem mondható koszovóiak és moldávok is jobban állnak anyagilag.

Az élbolyba Luxemburg, Svájc, Izland, Norvégia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország és Nagy-Britannia tartozik még. Ezekben az országokban az egy főre eső vásárlóerő 40 739 és 23 438 euró között változik.

Románia az EU egyik legszegényebb állama, azonban európai viszonylatban nem állunk nagyon rosszul, 42-ből a 31-ik helyet foglaljuk el, kevéssel lemaradva Magyarországtól. Nálunk 7 453 euró/fő volt tavaly a vásárlóerő, míg Magyarországon 7 642 euró, a lemaradásunk tehát minimális, 3 százalék körüli.

Az egykori szocialista országok között is tekintélyes eltérések mutatkoznak. Csehországban 10 667 euró volt az egy főre eső vásárlóerő tavaly, Lengyelországban pedig 8 294 euró. A cseh érték az európai átlag 70 százalékának felel meg, míg Románia 49,5 százalékon állt.

Tavaly, a járvány miatt csak 1,9 százalékkal nőtt a névleges vásárlóerő, amibe a Gfk az inflációs hatást nem számította bele.

(Nyitókép: AdobeStock)

Kapcsolódók

Kimaradt?